Odáig fajult Orbán gyűlöletszítása, hogy Balassagyarmaton magyarázkodni kell két menedékkérő néhány napos elhelyezéséért
„A minap riadalmat keltett a Facebookon a Közösségi Szállóra március 8-án 22:25-kor érkezett rendőrségi busz, amely közszállítás keretében 2 fő menekülteljárás alatt lévő férfit szállított a Szállóra” – közölte Balassagyarmat városi önkormányzata magyarázkodásokkal tűzdelt, hatósági tájékoztatásnak álcázott Facebook-posztjában.
A bejegyzésből – melyet az Index szúrt ki – nem derül ki, pontosan mi is okozta az ijedtséget, de valószínűleg csak annyi, hogy a helyiek azt látták, hogy egy autó behajt a szállóra.
A városháza bejegyzésében megjegyzik, a Bevándorlási Hivatal tájékoztatása szerint a balassagyarmati szálló létszáma 14 fő: pontosan 3 férfi, 5 nő és 6 gyermek található.
Azt még bejegyzésükben hozzáteszik, hogy a Genfi egyezmény és az Unió menekültügyi egyezményeinek értelmében működő 110 fős kapacitású nyitott szálló bezárását Balassagyarmat Önkormányzata 2012 óta kéri a kormánytól.
A kezdeti, általuk említett, ám alá nem támasztott konfliktusok után 2014-től a törvényi szigorítások miatt (házirend szigorítás, tartózkodás 60 napos maximálása) és mert főként menekülteljárást kérő családok tartózkodnak itt, megszűntek a problémák – írják.
A közlés szerint az idehelyezettek tartózkodása átlagosan 2-3 napot tesz ki. Az önkormányzat arról is fontosnak tartotta, hogy beszámoljon, hogy bekamerázta a szálló környékét és elérte, hogy a mögötte üresen álló Határőr laktanyában a Járási Kormányhivatal intézményeinek összevonása történjen meg és az üres egykori konyhaszárnyban újrainduljon a városi boxélet.
Eközben a 168 Órának a Bevándorlási és Menekültügyi hivatal csaknem két hónapja nem árulja el, hogy hányan tartózkodnak az egyébként több ezer menekült elszállásolására alkalmas magyar menekültellátó-rendszer intézményeiben, amelyekre évente rengeteg európai uniós támogatást vesz fel az Orbán-kormány.
Az biztos, hogy a menekülti-oltalmazotti státusba kerülőket semmilyen szociális juttatásban nem részesíti a magyar állam. Hogy miért? Mert az Orbán-kormány eltálal 2015 óta elfogadott törvénymódosítások nyomán az államnak csupán a menekültellátó intézményekben maradt bárminemű ellátási kötelezettsége.
A ma hatályos jogszabályok szerint a két tranzitzónában – 14 éven aluli kísérő nélküli kiskorúak esetében a fóti gyermekotthonban – kell megvárni, hogy a kérelmet elbírálják az illetékes hatóságok, ezt követően pedig további 30 napra Vámosszabadiban kaphatnak ideiglenes otthont a már oltalmazottak, menekültek. A bicskei (érdekes módon a honlapon még mindig szereplő) tábor bezárása után egyedüliként megmaradt befogadóállomáson 210 ember férne el, jelenleg azonban nem tudni, valójában hányan vannak.
Néhány napra maradhatnak, csak családok, amelyek tagjai jogosultak a menekülti vagy oltalmazotti státuszraHivatalosan létezik továbbá Balassagyarmaton közösségi szállás 140 férőhellyel, Kiskunhalason ideiglenes befogadóállomás 200 férőhellyel, ahogyan papíron máig megvan a 280 férőhelyes körmendi „sátortábor” is, amelyet ugyanakkor biztosan felszámoltak, ott nincs és nem is lehet senki. Ezenfelül Békéscsabán a menekültügyi őrizetre alkalmas „őrzött befogadóban” 160 embert, például családokat tudnának elhelyezni, Nyírbátorban 105 főnek lenne hely, Kiskunhalason pedig hivatalosan további 500 embert lehetne őrizni, de ez utóbbi helyszínen sincs jó ideje senki. A 2017 márciusától hatályos jogszabályok nyomán ugyanis fokozatosan kiüresedtek a menekültügyi őrizetet ellátó intézmények, azóta a két, egyenként 500 fős tranzitzónában kell elhelyezni mindenkit.
Most legalább kiderült, hogy a tranzitzónákon és az egy hónapos „menedéket” nyújtó Vámosszabadin kívül még 14 embernek fedelet ad a magyar állam Balassagyarmaton is – noha csak néhány napra.
Nem igaz az sem, hogy az államnak jelentős költséget okozna a státust kapó menekültek vagy oltalmazottak ellátása. 2016 óta ugyanis megszűntek az integrációs szolgáltatások, ma már a korábban egy évre szóló, ingyenes egészségügyi ellátás lehetősége is csupán fél évre szól, ezen túl viszont bárkit, akit a magyar állam „befogad”, teljesen magára hagynak.
Harminc napon belül el kell ugyanis hagyni az átmeneti szállást adó vámosszabadi – vagy tehát a balassagyarmati, családokat elszállásoló – intézményt, közben vagy utána pedig pénzbeni vagy egyéb szociális juttatás nem jár.
