Nyugdíjzsákutcában

A kvótanépszavazás előtti közvélemény-kutatások azt jelzik, van esély arra, hogy a kormányzat képes lesz elég szavazót megmozgatni egy érvényes és a Fidesznek kedvező végeredményt hozó referendum érdekében. Jelenleg Magyarországon alig akad olyan kérdés, amelyre ne a kormányzat szája íze szerinti válasz és megoldás születne. Sokan várnak egy új pártra, amely látszólag a semmiből szerveződik ugyan, ám jelentős társadalmi bázist tud maga mögé állítani.

Próbálkozások már vannak. Sándor Mária például Magyarországért Mozgalom néven alapított ernyőszervezetet, s országjárásra indult olyan civilekkel, érdekvédelmi szervezetekkel karöltve, mint a Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság, Varga Andrea szociológus-védőnő, Mendrey László, Pilz Olivér, Törley Katalin és Pukli István tanárok, Horgas Péter, a Nemzeti Minimum alapítója, Iványi Gábor lelkész vagy Tóth Zoltán választási szakértő. Annak, hogy összefogtak s nem külön-külön küzdenek a szakmájukért, valamint a területükön tapasztalt igazságtalanságok, visszaélések ellen, Sándor Mária szerint az az oka, hogy egyetlen szervezetet könnyű félrelökni, ellehetetleníteni, de egyszerre ennyit lehetetlen.

Kovalovszky Dániel felvétele

– Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek merjenek kiállni a nyilvánosság elé a véleményükkel, hogy ne szitokszó legyen a politizálás, hanem kapja vissza pozitív értelmét – mondta a 168 Órának Sándor Mária.

– Ha a szakmai dilettantizmus ellen indított küzdelem politikának minősül, akkor igen, mi is politizálunk – tette hozzá.

Sándor Mária, a Magyar­országért Mozgalom alapítója: Ne szitokszó legyen a politizálás, hanem kapja vissza pozitív értelmét.

Arra a kérdésünkre, gondolkoznak-e azon, hogy párttá szerveződnek, s akár már a 2018-as országgyűlési választásokon harcba szállnak, Sándor Mária azt válaszolta:

– Egy mozgalomból bármi kinőhet, de mindnyájan a szakmánkban vagyunk hitelesek, azt szeretnénk teljesíteni és a megfelelő körülményeket megteremteni.

Az interneten már szerveződnek a nyugdíjasok is. A Magyar Nyugdíjasok Hangja nevű zárt csoportnak néhány hét alatt közel háromezer tagja lett, s napról napra többen vannak, pedig nem hirdetik magukat, eddig nem is szerepeltek a médiában. Azt írják, hogy minden elnyomó hatalommal szemben szeretnék képviselni a nyugdíjasokat. Pártalapításon is gondolkoznak, ez ügyben a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetségét (NYOSZ) is megkeresték, amelynek 130 ezer tagja van.

Adódik a kérdés: a tömegpártok korában, amikor a politikai szervezetek általában mindenkit képviselni akarnak, van-e létjogosultsága egy egyetlen társadalmi csoportra koncentráló pártnak? Sándor Máriáék például épp most váltottak, és az összefogással az emberek minél szélesebb körét próbálják aktivizálni.

A nemzetközi tapasztalatok vegyesek. Belgiumban például külön miniszterük van az idős embereknek. A társadalmi szervezetek ajánlásokat készítenek a számára, ő pedig a kormány elé terjeszti az adott ügyet. Szlovéniában a Nyugdíjasok Demokratikus Pártja a mérleg nyelve a kis létszámú parlamentben. A párt a rendszerváltáskor alakult azzal a céllal, hogy megakadályozza az idős emberek és a nyugdíjasok hátrányba kerülését. A párt egyébként folyamatosan egyeztet a Szlovéniai Nyugdíjas Szervezetek Szövetségével.

Némethné Jankovics Györgyi, a NYOSZ elnöke: Jelenleg az állam nem áll szóba a nyugdíjasszervezetekkel.

Némethné Jankovics Györgyi, a NYOSZ elnöke azt mondja, egy hasonló együttműködést ő is el tudna képzelni Magyarországon, csakhogy eddig egyetlen politikai párt sem tudott letenni olyan hosszú távú koncepciót, amely mögé beállhatna a szövetség. Mint mondja, ahogyan diófát sem magának ültet az ember, a NYOSZ sem kifejezetten a jelenlegi égető problémák kezelését várná egy politikai szervezettől, szívesebben látnának olyan időspolitikát, amely a jövő nyugdíjasainak kínálna megoldásokat.

– Jelenleg az állam nem áll szóba a nyugdíjasszervezetekkel, eredményeket azonban csak úgy lehet elérni, ha politikai szinten is kap képviseletet az ügy. Ami nem hangzik el a parlamentben, az nincs is – mondja az elnök. Folyamatosan próbálkoznak az érdekképviselet erősítésével. Az idén áprilisban bejelentett, 2017-re vonatkozó 0,9 százalékos nyugdíjemelés ellen például az összes magyarországi nyugdíjasszervezet tiltakozott – eredménytelenül. A 2014-es országgyűlési választások előtt a NYOSZ meghívta az összes induló pártot, hogy mutassák be időspolitikájukat. Csak a Fidesz nem tett eleget a meghívásnak, s egyedül az MSZP tudott érdemben nyilatkozni a témában, de mivel nem nyert, elképzeléseiből semmi sem valósult meg.

– Jöjjenek a demokratikus pártok, változatlanul kíváncsiak vagyunk az elképzelésükre, és ha valaki olyan koncepciót mutat be, amely hosszú távra kínál megoldást, mögé állunk civil háttérnek, bázisnak – mondja Némethné Jankovics Györgyi.

Akadnak rossz példák is a nemzetközi gyakorlatban. Szerbiában pél­­dául az ottani parlamenti nyugdíjaspárt megszavazta a nyugdíjak 10 százalékos csökkentését, amiből óriási elégedetlenség támadt. A szerbiai nyugdíjasok 60 százaléka tagja valamelyik érdekvédelmi szervezetnek, azaz erős bá­zisa van a pártnak, s ők elvárták volna, hogy az érdekükben szavazzon. Ám a pártvezetés hatalmon akart maradni, és ennek ez a politikai alku volt az ára.

Pártalapításra Magyarországon is volt már példa, a legismertebb, a Schmuck Andor-féle Magyar Nyugdíjasok Pártja 1990-ben alakult, és több országgyűlési választáson is indult. A „húzónév” azonban nem volt elég a sikerhez.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője: A magán­nyugdíj­pénztárak államosításakor csak kevesek döbbentek rá, hogy a kormány a majdani nyugdíjukat vette el.

– Amikor a nyugdíjasok érdekképviselete valahol felvetődik – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője –, mindig a jelenlegi nyugdíjasokat érintő napi kérdések kerülnek előtérbe, a politikusok nekik tesznek ígéreteket, és nem jellemző, hogy a pártoknak volna hosszú távú koncepció­­juk. Nincsenek rákényszerítve, hiszen senki sem foglalkozik a jövővel, még a mai 40-50 évesek sem. Egy nagyobb társadalmi trauma kellene ahhoz, hogy tudatosuljon az emberekben és a politikusokban, hogy ezzel foglalkozni kell, és elindulhasson a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítása – teszi hozzá. Szerinte ez az idő akkor jön el, amikor a fizetésekhez viszonyított nyugdíjszint zuhanni kezd. Ez a következő egy-két évtizedben bekövetkezik – jósolja.

Juhász Attila szerint ha bármilyen formában lenne értelme egy nyug­­dí­­jas­­párt­­nak, annak hosszú távon kellene megoldásokat kínálnia. Hogy lenne-e esélye felállni egy ilyen szervezetnek, abban kételkedik, szerinte ugyanis Magyarországon általában nem gondolkoznak évekkel előre az emberek.

– Minél szétszakadtabb, szegényebb egy társadalom, annál nehezebben gondolkozik hosszú távra. A magánnyugdíjpénztárak államosításakor csak kevesek döbbentek rá, hogy a kormány a majdani nyugdíjukat vette el – érvel az elemző.

Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA doktora azonban nem győzi felhívni a figyelmet a jövőre, a felelőtlen kormányzati nyugdíjpolitikára és az azt befolyásolni képtelen ellenzékre. A múlt héten például a Nyugdíjasok Országos Szövetségének csillebérci érdekvédelmi konferenciáján sorra vette a rendszerben lévő feszültségeket, amelyek szerinte kisebbnek látszanak, mint amekkorák. A nyugdíjkiadások ma a GDP 9 százalékát teszik ki, a rokkantkiadásokkal együtt pedig 11 százalékát, s mindez egy elhanyagolt egészségügyi rendszerrel párosul. A magánpénztáraktól egyébként épp a GDP 9 százalékát kitevő összeget vett magához az állam, majd elköltötte. Ez a pénz hiányozni fog.

A feszültségek között említette Si­­mo­­no­­vits András a merev szabályt, amely szerint a minimumkorhatár meg­­egyezik a normál korhatárral.

Simonovits András, nyugdíjszakértő: A nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjlehetőség cukormáz.

– Nem értem, miért tűri a társadalom, hogy a kormány azt követeli, 2022-re mindenki 65 éves koráig dolgozzon. Az USA-ban például 66 év az általános korhatár, de a dolgozók fele már 62 évesen befejezi a munkát, s ezzel lemond a 66 évhez tartozó nyugdíjának 30 százalékáról. Ő dönt magáról. A nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjlehetőség cukormáz – mondja a szakértő. Szerinte ez a rendszer lassan összeomlik, ugyanis ahogy haladunk előre az időben, egyre több nő lesz, aki a 40 éves munkaviszony alapján mehet nyugdíjba. A nyugdíjjárulék-plafon megszüntetése tovább növeli a feszültséget, ugyanis egyre több lesz a magas, akár milliós nyugdíj, ráadásul épp azok élnek tovább, akik sok pénzt kapnak. Ez megint veszteség a rendszernek. Újabb nehézség, hogy egyre hosszabb ideig kell fizetni a nyugdíjakat: tavaly a várható életkor 72 év volt, ez 2050-re a férfiak esetében 80, a nőknél 87 évre emelkedhet. Simonovits András szerint Magyarország nyugdíjzsákutcában van.

Némethné Jankovics Györgyi is látja ezt a csapdát, és el tudja képzelni, hogy a nyugdíjasoknak saját pártjuk legyen. Ha a kétmillió öregségi nyugdíjasnak csak egy része egy ilyen alakulatra szavazna, az bejuthatna a parlamentbe. Szerinte a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei képesek lennének széles szavazótábort biztosítani egy megalapozott, finanszírozható, igazságos és méltányos nyugdíjrendszert ajánló pártnak, a generációs érdekekre pedig lehet politikát alapozni.

– Akik most minimálbérből élnek, a jelenlegi gyakorlat alapján 54 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak majd – figyelmeztet az elnök. – Ez mindent elmond arról, hogy milyen élet vár a majdani magyar nyugdíjasokra.