Nyugdíjasok pártja

Gyakran hangzik el – többnyire lekicsinylő mellékzöngével –, hogy az MSZP a nyugdíjasok, a „nagyik” pártja, míg a Jobbik a fiataloké.

2010. április 6., 02:38

A (néha tendenciózusan fényképezett) szoci összejöveteleken tényleg fehér hajú hölgyek és urak láthatók, a fiatalabb korosztály kevésbé. De ez így sommásan mégsem igaz, akkor sem, ha a Jobbik bázisa valóban többnyire a fiatalokból, az MSZP-é a nyugdíjas korosztályból tevődik össze. És hát miért is a lekicsinylés?

Ha a csaknem hárommillió nyugdíjas fegyelmezetten elmegy szavazni, eldöntheti a választást.

Való igaz, a nyugdíjasok többsége még a Kádár-rendszerben szocializálódott, és nosztalgiával emlékszik viszsza viszonylag békés, nyugodt, kiszámítható fiatalságára.

De azért nem hülye.

Már csak azért sem, mert az akkori oktatási rendszerben rendesen megtanult olvasni, szöveget értelmezni, igazi irodalmat olvasott, a hatvanas évektől kezdve jó magyar filmeket, tévéjátékokat nézett, nagy százalékuk múzeumokba és koncertekre járt. S persze sokat és szívesen dolgozott is. Valahogy volt a munkának becsülete még akkor is, ha a kapukon belüli munkanélküliség ezt időnként csorbította.

Talán ezért van, hogy a nyugdíjas, nélkülözhetetlen szülőkre ma is szívesen rábízzák gyerekeiket az ifjabb generációk. A jelenlegi „átkosban” olyan a munkarend (reggel kilenctől este hétig, nyolcig), hogy a gyerekek több időt töltenek a nagyszüleikkel, mint a szüleikkel, s gyerekbetegség címén az anyukák már nemigen maradhatnak otthon. Maradnak tehát a nagymamák. (A nagypapák kevésbé, mert mint tudjuk, a férfiak korábban halnak.)

A nyugdíjasok egy jó része a nyugdíj és az unokázás mellett még dolgozik is. Részint mert nem jön ki a nyugdíjából (a 13. havi megvonása után még kevésbé), másrészt azért, mert szereti a munkáját. Sokan a fiatalok háztartásában is segítenek: rendben és karbantartani azt a lakást, amelyhez a gyerekeik az ő segítségükkel jutottak. Teszik mindezt zokszó nélkül, örömmel, egyszerűen azért, mert szeretnek hasznosan élni. És gyakran tájékozottabbak, naprakészebbek is, mert van idejük és türelmük olvasni.

Nem lenne jó, ha a választási kampány kiélezné a generációs feszültségeket, és „agyagba döngölné” az öregeket.

Bonifert Mária
Budapest