Nyugdíj: népszavazás jöhet egy vitatott ügyben
A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáért indított népszavazási kezdeményezés mögé felsorakozott a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) és a Liga Szakszervezetek is – jelentették be az érdekvédelmi szervezetek hétfőn Budapesten, közös sajtótájékoztatón.
A népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője kezdeményezte magánemberként, aki a sajtótájékoztatón elmondta: sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg a másiknak nincs. Véleménye szerint meg kell szüntetni ezt a diszkriminációt úgy, hogy ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyra épített programja, hanem ezt a lehetőséget biztosítsák a férfiak számára is.
A szakszervezeti tisztségviselő bízik abban, hogy egy-két hónapon belül összegyűlik a szükséges kétszázezer aláírás. A korkedvezmény 2014. év végi megszüntetése és az azt kiváltó rendszerek hiánya különösen indokolja a kezdeményezést – hívta fel a figyelmet Bodnár József.
Kordás László, a MaSzSz elnöke hangsúlyozta: ha ki tudják bővíteni az aláírásgyűjtésre létrehozott, Harc a férfi 40-ért elnevezésű akciószövetséget más érdekképviseletekkel, civilszervezetekkel, sikerre tudnák vinni a népszavazás ügyét. Első lépésként november 5-ig kétszázezernél jóval több aláírás összegyűjtését célozták meg. A szakszervezeti vezető kitért arra, hogy nem sikerült megállapodni a kormánnyal a tavaszi ülésszak végéig a korhatár előtti nyugdíjak ügyében, annak ellenére, hogy ez szerepelt a tavaly év végi bérmegállapodás záradékában. Korás László úgy vélte, a tárgyalási szándék ugyan megvolt, azonban a megállapodási szándék hiányzott a kormány és a munkáltatók részéről is. A mostani akció nem oldja meg a korhatár előtti nyugdíjak kérdését, de lehetőséget adhat arra, hogy ne a „munkapad mellől kelljen a temetőbe menni” – fogalmazott. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a szövetség elnöksége egyhangúan döntött a kezdeményezésben való részvételről, amit vélekedése szerint a magyar társadalom is támogatni fog. Ma Magyarországon, az Európai Unióban nem engedhető meg, hogy „nem civilizált” esélyegyenlőtlenségek legyenek érvényben hosszú távon – mondta. Mintegy 150 milliárd forint az az összeg, amit évente a nők 40 év utáni nyugdíjba vonulására fizet ki a költségvetés – ismertette. Hozzátette: remélik, hogy a férfiak is hasonló mértékben részesülhetnek majd ebből. A szükséges forrást Gaskó István szerint a progresszív jövedelemadózás rendszerének visszaállításával lehetne biztosítani, ami legalább 500 milliárd forint többletbevételt jelentene évente. Kiemelte: azért sem „ördögtől való” a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tenni, mivel fejlett nyugat-európai országokban, Franciaországban, Portugáliában is érvényben van ez a rendszer, Horvátországban pedig 41 év a határ.
A munkavállalók hosszú távú érdeke azonban nem a korai nyugdíjazás, mondja a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének vezető elemzője. Az öregkori elszegényedés úgy kerülhető el, ha az ember minél tovább dolgozik, teszi hozzá a szakértő.
– A jelenlegi nyugdíjrendszer árindexet alkalmaz, ennek következtében az, aki elment nyugdíjba, annak onnantól kezdve szűkösebb a jövedelmi pályája, mint azoké, akik a munkaerőpiacon maradtak, és ez 15 meg 20 év után, pláne még hosszabb idő után, nagyon komoly életszínvonal-csökkenést jelent – mondta a Hír TV-nek Gál Róbert Iván vezető elemző.
