Nyílt levél

Dr. Szájer József EP-képviselő úrnak,
„Az új alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület” vezetőjének

Tisztelt Szájer Úr!

Válaszul a mai napon egyszerű postai küldeményként részemre érkezett levelére, ezúton tiltakozom állampolgárként való megsértésem, rosszhiszemű szándékos félrevezetési, becsapási kísérletük ellen, amellyel láthatóan eszközként kívánnak felhasználni csalárd „alkotmányozási” üzelmeikhez.

1. Levelüket egy olyan kormányhivataltól kaptam, amely kísérő cédulájában maga ismeri be jogsértését, megjelölve annak jogforrását is, ugyanis nem kérdezte meg tőlem, hogy felhasználhatja-e kétes magánkezdeményezés továbbítása céljára törvényesen védett személyes adataimat.
Erősen viktatorikus, nem vennék mérget az eljárás jogszerűségére, hogy egy kormányhivatal a kérdőíves szélhámosságra elpazarolt közpénzen már megelőlegezi annak azt ötletnek az új alkotmányba foglalását, hogy az ország neve Magyarországra változik, s már ezt az elnevezést használja a borítékjain is.

2. Ahhoz képest, hogy amint Ön fogalmaz, hogy „Történelmi feladat előtt áll az Országgyűlés ezen a tavaszon”, alapjaiban kétes alkotmányosságú, jog- és szakszerűségű az Ön által vezetett testület megkeresése, kezdve onnan, hogy Ön most az Európai Parlament és nem a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a képviselője, folytatva azzal, hogy „A Kormány felkérése alapján felállított nemzeti konzultációs testület nevében” szólít meg, ugyanis hatályos Alkotmányunk szerint az alkotmányozás kizárólag az Országgyűlést illetékessége, és nincs olyan a mai napon hatályos Országgyűlési Határozat, amely akár a Kormányt, akár bárki mást felhatalmazott, felkért, megbízott volna bármilyen alkotmányozási feladattal, illetékességgel.
Az Alkotmány mai napon hatályos szövege szerint:
„19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”
Ezen kívűl még egy jogszabály-helyen rendelkezik az Alkotmány, amely a FIDESZ-KDNP jóvoltából végrehajtott módosítás után, az adott ügyben az alábbiakat tartalmazza:
„24. § (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”

Ebben a jogkörében az Országgyűlés az alábbiakat alkotta meg:
- 50/2010. (VII. 6.) OGY Határozat az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról,
- 59/2010. (VII. 21.) OGY Határozat az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 50/2010. (VII. 6.) OGY határozat módosításáról,
amelyekben szó sem esik Kormányról, miniszterelnökről, Köztársasági Elnökről (ahonnan egyébként a legmegbotránkoztatóbb ötletelések származtak), vagy bárki másról, illetve ezek valamelyike által felkérendő testületekről, de arról sem, ki és milyen törvényt terjeszt majd a T. Ház elé a már elkészített új alkotmányról, amely utóbbira a mai napon hatályos Alkotmány szelleme és betüje (25. (1) szerint az lenne a stílszerű, ha ezt a törvényt az Országgyűlés illetékes grémiuma készítené és terjesztené elő, nem a viktatúra kalózai.

3. Az Önök által megküldött kérdőívre határidő nélkül kér választ, miközben a média jóvoltából nyílvános, hogy az illetékes országgyűlési bizottság, albizottság (mikor, melyik bábját rángatja a FIDESZ pártelnök-miniszterelnöke) 2010 március 15-ei nemzeti ünnepünkig szándékozik elkészíteni az új alkotmány tervezetét. Ugyanakkor, szintén a média-nyílvánosság jóvoltából ismert az Ön nyilatkozata is, hogy én, mi, akiket arra kér, hogy „vegyen részt ebben az egész nemzetet egyesítő közös ügyben” a kérdőív kézhezvételétől számított két héten belül kell válaszoljunk.
Eleve kérdéses a kézhez vétel időpontja postaládába bedobott egyszerű levélküldemény esetében, amelynek kézhez vételét én éppúgy nem tudom bizonyítani, mint Önök az én hasonló postai küldeményben elküldött válaszom kézhez vételét. Ezen okból nem hiteles az a médiában „forgalmazott” adata sem, hogy a mai napig már több, mint 113.000 állampolgár küldte vissza a kitöltött kérdőívet.
Ha én most nem azonnal válaszolnék Önöknek, hanem a március 7.+14 nap= március 21-éig, és ha sokan válaszolnának, a feldolgozási időt is figyelembe véve, teljesen hiteltelen, hogy „A nemzeti konzultációs testület nevében vállaljuk, hogy a beérkezett véleményeket összesítjük és továbbítjuk az új alkotmány elfogadására jogosult valamennyi országgyűlési képviselőnek”, pláne úgy, hogy azokat mind a 386 OGY-képviselő megkapja, és úgy, hogy nagy nemzeti ünnepünk idusán már érdemben hasznosítani is tudja. A belőlünk hülyét csináló „alkotmányozási” menetrendet fogadtatták el ma a T. Házban is, saját magukkal, de az most elég.
Ilyen „megalapozottsággal” Önök azt mondanak és csinálnak amit akarnak, most már nem csak az összes ellenzéki képviselőt, hanem, annak jegyében, hogy „... arra kell törekednünk, hogy az új alkotmány előkészítésében minden magyar állampolgár részt vehessen”, esetleg az összes határontúli is, immár minket is díszletnek akarnak használni csalárd alkotmányozási üzelmeikhez.
Tehát mi a fészkes fenének küldjem én vissza kitöltve Önöknek azt a néhány kiragadott témát éríntő kérdőívet, miért csináljak önként majmot magamból?
Hatályos Alkotmányunk pontos:
„2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
Akár „fülke forradalomnak” nevezik, akár csak normális demokratikus választásnak, ott vannak a képviselőink az Országgyűlésben, tehát tiszteljék az általuk megtestesített felhatalmazást is, ne csak a 2/3-ost, és szíveskedjenek hagyni, hogy elvégezhessék a munkájukat, az alkotmányozásban is, ne csináljanak majmot belőlük, és ne etessenek senkit azzal, hogy szükséges közvetlenül is gyakorolnunk népszuverenitásunkat!
Sok szó esett már erről az „alkotmányozásról”, lsd. pld.: http://index.hu/belfold/2011/03/02/igy_keszul_a_fulkeforradalmi_alkotmany/,
http://www.origo.hu/itthon/20110307-a-fidesz-elnoksege-jovahagyta-az-uj-alkotmany-tervezetet.html

A fentiek alapján csak néhány rövid megjegyzést fűzök a kérdőíven felsorolt kérdéseikhez:
ad 1. kérdés:
Vagy a kérdező hülye, vagy rosszhiszemű és minket néz hülyének.
Hatályos Alkotmányunk csak korszerűsítésre szorul, mert lényegében rendesen tartalmazza az elvárható szabályozást a „XII. Fejezet - Alapvető jogok és kötelezettségek” cím alatt.
Ne reménykedjenek abban, hogy a magyar állampolgárok semmit sem tudnak az Alkotmányról! Ne játsszanak „Itt a piros, hol a piros?”-t mindenben!
ad 2. kérdés:
Ilyen garanciát alkotmány általában nem tartalmaz, ezt az életre bízza, amelyben elvárhatóan felelős, felkészült, tisztességes politikai osztály, törvényhozás és kormányzat működik.
ad 3. kérdés:
Ezeket az értékeket alapvetően jelenleg hatályos Alkotmányunk is deklarálja, illetve védi. Indokolt ezek időszerűsítő és előremutató „frissítése”, de ha tényleg népi véleményezés is szükséges, az csak konkrétan megfogalmazott kérdések népszavazásra bocsájtásával lehet érdemi.
ad 4. kérdés:
A médiában hallható, olvasható rossz nyelvek szerint ezt is gumicsontnak dobták be, továbbá sok fejesük már nyilatkozott is arról, hogy ez a kérdés most nem időszerű, mások pedig már kifejtették, hogy a válaszokban megjelölt szülői szavazatok kezelhetetlenek mind az általános és egyenlő választójog elve, mind a gyermeki jogok, mind a gyakorlati kivitelezés tekintetében.
Az én válaszom egyszerűen az, hogy szíveskedjenek kilépni a pártállami állampárti dogmatikus sematizmusból, illetve tekintélyelvű paternalizmusból, és azon agyaljanak, hogy maguk a gyermekek gyakorolhassák saját szavazati jogukat.
Ha le akarják szállítani a büntethetőség és újabban már a támogatható iskolalátogatás korhatárát is, kezdeményezzék hatályos Alkotmányunk 70. § (1). módosítását úgy, hogy a választójog már a mostani 18. életévhez kötött nagykorúság előtt járjon. Ésszerűen, az EU-tag és normális polgári demokráciának tekinthető szomszédos Ausztria példája lehet követhető, ahol a 16. életévre szállították le a választójogi korhatárt.
A gumicsontozás és a szavazatgyűjtési trükközés különösen visszataszító alkotmányozás ürügyén!

ad 5. kérdés:
Már megint az 1. kérdés kapcsán sérelmezett hülyítés! Egyébként ez adózási kérdés, s nem szabályozható alkotmányban.
A kérdésfeltevés ezúttal nem csak hülyítés, hanem a kérdező stupiditásának a bizonyítéka is, mert egyrészt, elvileg a gyermeknevelési költségek elismerése és/vagy megadóztatása egyformán adójogi szabályozás tárgya, másrészt, pontosan definiálandó a költségek fogalma és tartalma, amihez az Önök testületéhez nevét adó Járai Zsigmond és az ex-MOL-vezér Csák János szakmailag is értenek, tehát szégyent hoz rájuk, hogy ez a kérdés így szerepelhet a kérdőíven.
Ha olyan alkotmányos extra kedvezményt agyalnak kodifikálni, mint a mindenkori gyermeknevelési költségek adómentessége, akkor szíveskedjenek ezt így megfogalmazni.
ad 6. kérdés:
„Itt a piros, hol a piros?”! Mégis, mit fogalmazna meg általános deklarációként az új alkotmány a jövő nemzedéke iránti kötelezettségvállalásként, értelmezhető konkrétum helyett? Majd ha tudják, tegyék népszavazás tárgyává.
ad 7. kérdés:
Gumicsont, hülyítés, butaság.
Mi tartja vissza jogalkotót, hogy ezt rendesen szabályozza a vonatkozó gazdasági törvényekben? Minek pusztítja a nép kenyerét az Országgyűlésben, ha erre irányuló egyéni indítvány helyett, ezt „beemelné” az „alkotmányozásba”?
Ez most az Önök testülete egyetlen OGY-képviselőjének, Szili Katalinnak szól. A többi az egyetemleges felelőtlenség okán pirulhat.
ad 8. kérdés:
A „fülke forradalom” 2/3-os nemzeti ereje már annyit módosított a hatályos alkotmányon, s már olyan törvényeket alkotott meg, hogy érthetetlen, mire várt a mostani 6. § (3) korszerűsítésével?
Csak arra futotta, hogy minden eszközzel megosszák a határontúli magyarságot, hogy betereljék a FIDESZ regimentjeibe?
ad 9. kérdés:
Ez egy fontos téma, s az erről közismert LMP egyik jogos vesszőparipája.
Miért a csalárd „nemzeti konzultáció” kérdőíve nyúlja le a kérdést, s miért nem az illetékes OGY-bizottság építi be, normális eljárási rendben, az új alkotmány tervezetébe a biológiai sokféleség védelmét, az LMP kezdeményezése alapján?
Ennek kapcsán vetem fel, hogy rengeteg olyan téma, megközelítés van, amellyel az ellenzéki pártok megpróbáltak bekapcsolódni az országgyűlési alkotmányozásba, de ezt a 2/3-os erő következetesen ellehetetlenítette.
ad 10. kérdés:
Nem korrekt, hogy a kérdésben nem tisztázták a hatályos Alkotmány szerinti, s mind belső viszonyaink, mind nemzetközi elkötelezettségeink miatt továbbra is fennmaradó fogalmi lényeget, hogy „10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.”
Így a kérdés értelmes és világos lenne, tehát, hogy az új alkotmánynak védenie kellene az állami vagyont.
Szóval eddig nem védte? Ha csak ezután védené, azt hogyan tenné az eddigiekhez képest? Ebben sem tudtak segíteni Járai, Csák urak és Pálinkás MTA-elnök úr?
Ha majd ezt a kérdést érthetően és konkrétan fel tudják vetni, helyeselném ha része lenne az alkotmányozásnak.

ad 11. kérdés:

Hülyítés! Nemzetközi egyezményes kötelezettség-vallalásaink mellett sem az Alkotmány szabályozta, eddig sem, pld. a halálbüntetés tilalmát sem.
A hatályos Alkotmány 54. – 57. §-ai részletezik a vonatkozó alapjogokat, de a büntetési tételek alkalmazása a Btk.-ban került és kerül szabályozásra.
Kivételes eset lenne az a kezdeményezés, hogy az Alkotmány tartalmazza a fordítottját, a tényleges életfogytilaglani szabadságvesztés tilalmát, ez esetleg népszavazás tárgya lehetne, mivel már említettem, hogy Magyar Köztársaságban a halálbüntetés tilalmát sem az Alkotmányban kodifikálták.

ad 12. kérdés:

Számomra ez egész kérdőívük szélhaámosságának a perdöntő bizonyítéka.

Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.”
„24. § (4) Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.”

Idézek a www.parlament,hu portálon „AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÁZSZABÁLYA” címen a mai napon is olvasható iratból:
„Az Országgyűlés feladatairól, szervezetéről, megalakulásáról és működéséről az Alkotmány és a Házszabály rendelkezik. Az Alkotmány elsődlegesen az Országgyűlés szerepével és feladataival foglalkozik, a működés és a tárgyalási rend további részletes szabályainak megállapítását a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályra bízza.”
„Az Alkotmány csak azt határozza meg, hogy milyen többséggel kell a Házszabályt elfogadni, arról azonban nem szól, hogy a szabályozás milyen formát öltsön. A Házszabály jelenleg országgyűlési határozat (46/1994. (IX. 30.) OGY határozat). A határozati forma egyébként igazodik a magyar parlamenti jog tradícióihoz és az európai törvényhozások túlnyomó többségének gyakorlatához. Nem lehet kizárni azonban a törvényi formát sem. A Házszabály módosítását célzó tárgyalások során lehetőségként ez is felmerült, hiszen számos olyan kérdést lehetne így szabályozni, amihez az országgyűlési határozati forma nem elégséges. Ilyen pl. az Országgyűlés jogállása, székhelye.
Végül, az a többségi vélemény alakult ki, hogy a Házszabály legyen továbbra is országgyűlési határozat. Tekintettel azonban arra, hogy az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét - alkotmánybírósági határozatból adódó kötelezettségként - mielőbb szabályozni kell, igényként fogalmazódik meg, hogy a parlament működésének e szeletét törvény rendezze. Egyrészt a vizsgálati tevékenység szabályozása külső szervekre, személyekre is kötelezettségeket ró (pl. adatszolgáltatási, illetőleg megjelenési kötelezettséget). Másrészt biztosítani kell, hogyha az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenysége nyomán elfogadott országgyűlési határozat személyiségi jogot sért, akkor legyen lehetőség - a törvényben biztosított - jogorvoslatra is.”
„Melyek a még megoldandó feladatok?
• Az Alkotmánybíróság 2004. március 31-i határidővel kötelezte az Országgyűlést, hogy törvényben szabályozza az Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét. Az országgyűlési bizottságok vizsgálatai során egyrészt biztosítani kell, hogy érvényesüljön a közügyek megvitatásának szabadsága és megfelelő védelemben részesüljenek a személyiséget és a magánszférát védelmező jogok. Másrészt gondoskodni kell arról, hogy megfelelő jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre az országgyűlési bizottságok által hozott, a személyek jogát vagy jogos érdekét sértő jogalkalmazói döntésekkel szemben. [50/2003. (XI. 5.) AB határozat]...”

Szóval, nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, a tolvaj tolvajt kiált, hét év után.
Az alkotmányos mulasztás idején is Szili Katalin volt a Ház elnöke, Szájer József pedig az Országgyűlés képviselője, ha jól emlékszem, frakcióvezetőként is, de ez nem zavarja őket, hogy a „nemzeti konzultáció” keretében az új alkotmányban rögzítendőként szédítenek minket egy olyan kérdéssel, amely a közreműködésükkel elmulasztott Ház-szabályozás részét kellett volna képezze.
Az egyszerű nép szóhasználatával, ez már a pofátlanság teteje.
Arra viszont kitünő példa, mi is folyik tulajdonképpen alkotmányozás, nemzeti együttműködés, a nép megkérdezése címén: arrogáns „viktoriánus” CSALKOTMÁNYOZÁSI önkényeskedés, a parlamentarizmus megcsúfolásával, néphülyítéssel súlyosbítva! Közpénzen, kétes jogalappal. Celebek nevével takarózva, azok szégyenére.
Itt legyen vége az ámokfutásnak! Fizesse ki zsebből az összes költséget az, aki felbérelte Önöket. Ugyanígy az ország-image feljavításának költségeit azok, akik a lejáratódást okozták.Ilyesmit is kellene kodifikálni a „sarkalatos törvényekben”, az Önök kétes legalitású testülete által odavetett csalkotmányozási gumicsontok helyett.
Budapest, 2011 március 7.

Sz. Tiborc sk.
a (ma még) Magyar Köztárság(ami nem ruha, hanem államforma) becsapott állampolgára