Nyerőgépmutyi: nem bízzák a szerencsére

A trafikmutyi után következik a játékgépmutyi. A kormány elfogadta, hogy meghívásos koncessziós eljárás keretében Budapest és Pest megye kivételével az országban összesen tíz új, II. kategóriás kaszinó létesülhessen. A döntésre azt követően került sor, hogy az állam hatalmas bevételektől esett el, mivel nemcsak hogy milliárdos adóbevételtől esett el, de milliókat kell költenie a részben a feketegazdaságba menekült egykori nyerőgép-üzemeltetők felkutatására és lefülelésére.

2013. július 16., 09:26

Többségi döntéssel támogatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, hogy meghívásos koncessziós eljárás keretében Budapest és Pest megye kivételével az országban összesen tíz új, II. kategóriás kaszinó létesülhessen. Ezekben legfeljebb száz-száz kártya- és játékasztal és legfeljebb ezer pénznyerő automata üzemelhet majd.

– Nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni. A tervezet szigorú feltételeket szabna – írta a

Blikknekaz NGM. Varga Mihály miniszter kizárólag költségvetési megfontolások alapján javasolta, hogy újra terjedni kezdjenek a nyerőgépek. A kormány tíz kaszinótól 8,5 milliárd adóforintot remél évente.

– Ez megint nagyon mutyiszagú – reagált a Blikk megkeresésére egy játék- és zenegép-kihelyezéssel foglalkozó, dunántúli cég név nélkül nyilatkozó vezetője, aki korábban nyerőgépekkel is foglalkozott. – A piac október óta meghalt, illetve sok helyütt feketén kezdtek működtetni gépeket. Vidéki kocsmákban például az a módi, hogy a régi nyerőautomata már csak játékgép, a nyeremény tehát „jelképes", de valójában kifizeti a pultos.

A döntésre azt követően került sor, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium kimutatásai szerint 2012 novembere és 2013 januárja között, három hónap alatt 3,2 milliárd forint bevételtől esett el a költségvetés a liberalizált szerencsejáték-piac tavaly októberi betiltása miatt, írja a

Népszabadság.

A tavalyi döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, főként a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett. A vesztesek közé tartozik ugyanakkor maga az állam is, mivel nemcsak hogy milliárdos adóbevételtől esett el, de milliókat kell költenie a részben a feketegazdaságba menekült egykori nyerőgép-üzemeltetők felkutatására és lefülelésére.

Kocsis Máté (Fidesz) a döntést követően újságírók előtt azt hangsúlyozta, hogy pártjának álláspontja továbbra is az, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. A nemzetgazdasági miniszter is kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött, úgynevezett „másodvonalas” kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázat kiírását. A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak, és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, amely költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetőséget ad arra, hogy a korábbi, a nyilvánosság számára a titkosítások miatt nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.