Nyerő automaták – Fidesz-közeli cégek kaszálnak milliárdokat a Magyar Posta helyett
Azon talán nem is érdemes elgondolkodni, vajon miként kerül a Magyar Posta a „kezelő nélküli élelmiszer- és italautomaták” üzemeltetői, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közé egy olyan közvetítő és felügyelő szolgáltatóként, amely menedzseli az automaták forgalmával kapcsolatos adatok eljuttatását az adóhatósághoz – úgysem találnánk rá észszerű magyarázatot.
A posta, azon kívül, hogy helyzetbe hoz kormányközeli vállalkozásokat, megveszi tőlük az adattovábbító eszközöket, a szoftvereket, a hardvereket, azok minősítését, az adatátviteli szolgáltatást, a szervizelést, a karbantartást, vagyis milliárdos nagyságrendben folyatja át magán az állami pénzt, tulajdonképpen semmit sem nyer az ügyön.
Sőt, jelenleg is fent van az Országgyűlés honlapján Tóth Bertalan írásbeli kérdése, amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez szól, s amelyben az MSZP frakcióvezetője azt tudakolja: „Megemeli-e az online étel- vagy italautomata NAV-bekötésével összefüggésben meghatározott felügyeleti szolgáltatás hatósági árát annak érdekében, hogy a Magyar Posta Zrt. számára ne okozzon veszteséget?” A kérdés talán bonyolultnak tűnik, de valójában nem az, arra utal, hogy ha valaki nyer az üzleten, az nem az állam többségi tulajdonában lévő vállalat lesz.
De nem is az automaták üzemeltetői, mert úgy tűnik, hogy az automatánkénti havi 5000 forintos szolgáltatási díj kifizetése sokak számára vállalhatatlan.
Akadnak cégek, amelyek már elkezdték leszerelni az automatákat azokon a helyeken, ahol a jövőben csak veszteséggel tudnák őket üzemeltetni, mások pedig áremelésre készülnek, hogy kitermeljék az online pénztárgépek tarifájánál magasabb új költséget.
Jelenleg csaknem negyvenezer automata működik az országban, ebből 27 ezer esetében jelezték az üzemeltetők, hogy rá akarják kötni azokat a NAV rendszerére, iparági szereplők szerint azonban mire lezárul a folyamat, ebből a kontingensből is rengeteget le fognak szerelni az üzemeltetők.
A folyamatot az automatákat üzemeltető cégek indították el 2015-ben, amikor is a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetségen (MIÁSZ) keresztül azt kérték a kormányzattól, segítsen kifehéríteni az ágazatot, vagyis kiszűrni az általános forgalmi adót és a járulékokat nem fizető hiénákat.
A kormányzat első körben, még 2015-ben, bejelentési kötelezettséget írt elő az automaták üzemeltetőinek, hogy megtudja, hány gépről lehet szó, majd a cégekkel befizettetett 30 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Több mint 27 ezer automatáról érkezett bejelentés. (Idén júniusban eltörölték a díjat, a pénzt visszakapják az üzemeltetők.) Ugyanakkor előírták, hogy 2017. június 30-ig az automatákat fel kell szerelni egy úgynevezett automata felügyeleti egységgel (afe), egy olyan eszközzel, amely biztosítja az online kapcsolatot a NAV és az automaták között. Az adóhatóság elvileg a vásárlás pillanatában pontos adatot kap majd, hogy az adott automatából miből mennyit vettek a fogyasztók, s azt hogyan fizették ki, például készpénzzel, bankkártyával, munkahelyi csekkel stb. Előírták azt is, hogy az afe nélküli berendezéseket le kell szereltetniük az üzemeltetőknek, de mivel június végére még egyetlen automatába sem szerelték be az eszközt – akkor még nem is volt mit –, a leszerelési szabályt érvénytelenítették, s az újabb határidőt 2017. december 31-re módosították, vagyis 2018. január elsejétől kellene kivonni az ilyen automatákat a forgalomból. Ez utóbbi dátumot fogják jövő nyárra eltolni.
A Magyar Posta 2017 nyarán került képbe. Az iparág és a kormányzat megegyezett abban, hogy szükség van olyan felügyeleti szolgáltatókra, akik az automaták és a NAV közötti kapcsolatért felelnek. Ám ahelyett, hogy egy többszereplős piac alakult volna ki a felügyeleti szolgáltatások területén, végül kiírtak egy pályázatot egy „menedékes felügyeleti szolgáltató” feladatra, amelynek
egyik feltétele az volt, hogy a győztes cégnek minden kétezer lakos fölötti településen legyen képviselete. Ez lett a Magyar Posta. Ezzel a húzással rögtön monopolhelyzetbe is hozták a társaságot:
kizárólag a Magyar Posta felügyelheti a folyamatot, és gondoskodhat arról, hogy megvalósuljon a kapcsolat az automaták és az adóhatóság között.
Döntés született arról is, hogy a magyar költségvetés darabonként 120 ezer forinttal támogatja a beszerzendő afe-berendezéseket, vagyis bizonyos számú automaták után az állam állja a költséget az üzemeltetők helyett. A Magyar Államkincstár át is utalt erre a célra 1,2 milliárd forintot a Magyar Postának, összességében pedig 2,65 milliárd forint állami támogatással kalkulált a szaktárca. A pénzt a posta kisebb jutalék levonása után továbbszámlázza.
Az állami támogatással értékesített afe-berendezések 40 százalékát szeptember 30-ig, legalább 60 százalékát október 31-ig, 100 százalékát pedig november 30-ig kellett volna telepíteni, 2018. január elsejétől pedig egyetlen olyan automata sem üzemelhet jogszerűen, amelyben még nincs benne a szerkezet. Ehhez képest, piaci információk szerint, cikkünk írása pillanatában
még ezer beszerelésnél sem tart a Magyar Posta. Ahogy egy beszélgetőpartnerünktől megtudtuk, azokkal a szerkezetekkel is sok baj van, amelyeket már beraktak az automatákba, a szerelést végző emberek ugyanis „nem állnak a helyzet magaslatán”.
Több helyen nem működik a kapcsolat, vagy az eszközök nem tudnak adatokat továbbítani. Sőt az információk egyelőre nem is az adóhivatalhoz mennek, hanem egy külső szerveren várakoztatják őket.
Megkérdeztük a Magyar Postát és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, tudomásuk szerint hol tart az afe-készülékek beszerelése, azt is szerettük volna megtudni, mi fog történni január elseje után. Lapzártánkig nem kaptunk választ.
A Magyar Posta 2017 augusztusában írta ki azt a közbeszerzési pályázatot az afe beszerzésére, és csak novemberben lett eredménye. A meghívásos pályázaton a Sagemcom nyert, amely korábban már benne volt az online-pénztárgép-bizniszben.
Hogy a Sagemcom fut be, borítékolható volt. A törvényben megadott menedékes felügyeleti szolgáltatói feladat ellátásához a Magyar Postának be kellett szereznie a saját informatikai rendszeréről szóló tanúsítványt. A posta ezt a munkát a Rogán Antal feltaláló társaihoz köthető Hunguard Kft.-re bízta, nem is tudta volna másra, ugyanis a vonatkozó miniszteri rendelet miatt kizárólag ez a cég végezhette. Tóth Bertalan közérdekű adatigénylés nyomán kapta meg a Magyar Postától a Hunguarddal kötött szerződést. Mint kiderült, a megállapodást 2017 májusában írták alá a felek, a szerződés keretösszege nettó 41 millió forint volt, ami öt évre tartalmazza a felülvizsgálati díjakat is. A posta egy hónappal később meg is kapta a tanúsítványokat. Piaci szereplők szerint azonban legalább két-három hónap kellett volna ahhoz, hogy a posta produkálni tudja az auditáláshoz szükséges dokumentumokat.
Ehhez képest egy hónap alatt sikerült mindent lebonyolítani, s nem csak a posta informatikai rendszerét minősítette a Hunguard, de a tanúsítványban szerepelt a biztonsági szempontokból megfelelőnek ítélt szoftver is, köztük a francia Sagemcom szoftvere és a horvát INTIS cég Televend szoftvere is. Utóbbi azért érdekes, mert a szoftverek beszerzésére csak idén augusztus végén írt ki közbeszerzési pályázatot a Magyar Posta, elég furcsa tehát, hogy egy majdani pályázat nyertese már szerepelt a korábban kiadott tanúsítványban.
Minden arra utal, hogy az üzletet előbb nyélbe ütötték, s utóbb eljátszották hozzá a közbeszerzést.
A Televend magyarországi forgalmazója a francia Sagemcom Energy and Telecom SAS leánya, a Sagemcom Magyarország Kft., amelynek ügyvezető igazgatója Dubi Zoltán, aki a kft.-nek korábban tulajdonosa is volt.
Dubinak közös cége volt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével, ami elég sokat javított az esélyein.
Meg az is, hogy a Magyar Posta által kiírt tenderen feltételként szerepelt: csak olyan cég pályázhat, amelynek van olyan, hároméves gyakorlattal rendelkező mérnöke, aki korábban részt vett tízezer végpontos rendszer tervezésében. Nem sok ilyen cég van az országban, speciel a Sagemcom ilyen. Tavaly egy állami tenderen okos mérőórák online rendszerének kiépítését nyerte el – az eredeti ár 6,3 millió euró volt, a győzelem után a cég végül 10,3 millió euróért végezte el a feladatot. Gyűjtésünk szerint a cég uniós forrásból megvalósuló fejlesztések esetében is különösen jól szerepel, kapott közel 300 millió forint támogatást a fenntartható energiagazdálkodást támogató intelligens platform kialakítására, konzorciumban 1,72 milliárd forintot SmartCity és SmartVilage technológiák és szolgáltatások fejlesztésére, majd nagyjából még ugyanennyit ugyanerre a célra.
A posta első körben 15 ezer, afe-fogadásra alkalmas Adóügyi Kommunikációs Rendszert vásárolt a Sagemcomtól, és további 13 ezerre opcionálisan szerződött, illetve abban az esetben is egészhavi licencdíjat számít fel az afe-egységek után, ha azok csak egy napot működtek. Az opcionális lehetőségeket is tartalmazó szerződés keretösszege 3,92 milliárd forint plusz áfa.
A szóban forgó szerződésben nevesített alvállalkozó a MobilSign Kft., amely megint csak Rogán Antal feltaláló barátjához, Csík Balázshoz köthető.
S hogy mennyi pénzről van szó, a 2,6 milliárd forint állami támogatás és 3,9 milliárd forintos megbízás mellett?
Egy-egy afe-doboz üzembe helyezése nettó 22 ezer forint, és van egy évenkénti 20 ezer forint plusz áfa felülvizsgálati díj is. Az afe automatánként összesen 120 ezer forintba kerül, erre ugyan lehet uniós pályázati forrást szerezni, ez azonban üzemeltetőnként legfeljebb ötszáz automatára adható, miközben több iparági szereplőnek három-négyezer gépe van. Ez tehát újabb, akár félmilliárdos költséget jelenthet a nagyobb üzemeltetőknek.
A működő automaták után az üzemeltetőknek havonta 5000 forint, hatóságilag meghatározott szolgáltatói díjat kell fizetniük, ami havi 75 millió forint 15 ezer automatával számolva. Ez a pénz is csak átfolyik a postán, hiszen nem az állami cég szolgáltat, hanem a Sagemcom Magyarország Kft. Ugyanakkor van egy további, a pénztárgépeknél is alkalmazott havi nettó 1500 forint (pénztárgép/hó) mobiladatdíj. Ez azt jelenti, hogy miközben a Magyar Posta 5000 forintot kap, 5685 forintjába kerül a szolgáltatás, tehát automatánként havi 685 forint ráfizetése keletkezik. A pénztárgépek esetében Garancsi István cége, a Mobil Adat Kft. köti össze az online kasszákat a NAV és a mobilszolgáltató között, és csak ezzel évente kétmilliárd forint forgalmat tudhat magáénak a cég. A társaság beszámolója szerint 2016-ban 477 millió forint osztalékot vihetett haza Garancsi István, vagyis jövedelmező üzletről van szó. Információink szerint a Magyar Posta számára is a Mobil Adat Kft. fogja szolgáltatni az adatkapcsolatot.
Piaci szereplőktől úgy tudjuk, az ital- és ételautomata-ágazat forgalma évi 25 milliárd forint, amely jelentősen csökkenhet azzal, hogy a ma még működő automatáknak nagyjából a felét le fogják szerelni. Ez pedig azt jelenti, hogy
a fehérítés érdekében elköltött állami pénzek sosem térülnek meg csupán attól, hogy megszűnik az áfa- és járulékfizetési kötelezettség kikerülése.
Becslések szerint a be nem fizetett adók aránya pár százalék.
De vajon valóban az a szaktárca célja, hogy a ráfordítások megtérüljenek, hogy tiszta legyen a piac és hogy ne lehessen adót csalni? Furcsa, hogy a minisztérium elvetette például azt a piaci javaslatot, miszerint az automatákat offline eszközökkel is fel lehetne szerelni. Az sokkal olcsóbb megoldás lett volna, mint az afe, és nem kellett volna hozzá a mobiladat-szolgáltatás sem. A módszer lényege, hogy az adatok lekéréséhez az adóhatóság embere vagy megbízottja odamegy az automatához, egy leolvasó eszközzel aktiválja az automatában lévő offline berendezést, amely erre megosztja a forgalmi adatokat. A szaktárca szerint ez azért nem lett volna jó, mert buherálni lehetett volna az adatokkal. Az üzemeltető cégek viszont attól tartanak, hogy jelenleg a piac felmérése zajlik: az állam adatokat szerez arról, mely automatákat lehet nyereségesen működtetni, hol van nagy forgalom. És amikor már padlóra küldték a jelenlegi üzemeltetőket, jöhet valaki, aki beszáll a piacra, de csak oda, ahova érdemes.
Úgy tudjuk, jelenleg gőzerővel folyik az afe-eszközök beszerelése az automatákba, de a piaci szereplők szerint nagyon kell az a plusz fél év, amit a szaktárca hamarosan jogszabályi szinten is biztosít majd. Az adóhatóság rugalmasságára is szükség van, hiszen az afe nélkül üzemelő automaták esetében egymillió forint bírság szabható ki.
– Megértem, hogy leszerelték az automatát az irodából – értékeli a helyzetet egy budai cég alkalmazottja. – Húszan vagyunk, ritkán kellett tölteni. A kóla viszont jó áron volt benne.
