Melegjogi szervezetet fogadott Novák Katalin
A Háttér Társasággal folytatott beszélgetéséről azonban szűkszavúan nyilatkozott a köztársasági elnök.
„Ma délelőtt kérésükre fogadtam a Háttér Társaság képviselőit a Sándor-palotában. Azokról a problémákról beszéltünk, amelyeket ők most a legfontosabbnak éreznek” – ennyit fűzött hozzá Novák Katalin köztársasági elnök ahhoz a délutáni bejegyzéséhez, amelyben közzétette, találkozott és megbeszélést folytatott az LMBT-jogokért küzdő szervezet képviselőivel.
A találkozó előtt a kormány a Háttér Társaságot többször is támadta, többek között a 2021-es ún „pedofiltörvény” elfogadása után is, azt nehezményezve, hogy a hozzájuk hasonló szervezetek gyermekek számára is elérhető LMBT-„propagandát” folytatnak. A Magyar Nemzet őket többször is „Soros-szervezetnek” minősítette.
A Háttér Társaság egyik transznemű tagja is részt vett a megbeszélésen a Sándor Palotában. A szervezet Facebook-oldalon a megbeszélésről úgy számolt be, összesen öt pontot szerettek volna, ha Novák Katalin is magáévá tesz a szervezet LMBT-jogi követeléseiből.
„1. Álljon ki a társadalmi kisebbségek mellett, az őket érő támadásokat, gyűlöletbeszédet nyíltan ítélje el.
Az elmúlt két évben nőtt az LMBTQI embereket érő erőszakos támadások száma. Egyre gyakrabban tesznek magas rangú politikusok homofób, transzfób kijelentéseket, amelyekkel “másodrendű” állampolgárnak nyilvánítják az LMBTQI embereket. Az LMBTQI embereket negatív színben feltüntető hangoknak a köztársasági elnök fontos ellenpólusa lehet, mind nyilvánosan, mind a politika színterén.
2. Nyújtson be olyan törvényjavaslatot, amivel újra lehetővé válik a nem, és ehhez kapcsolódóan a név megváltoztatása.
A transz emberek mindennapjait megnehezíti, hogy okmányaikban egy olyan név és nem szerepel, amely nem tükrözi identitásukat és megjelenésüket. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan arra kényszerülnek, hogy előbújjanak: a bankban, egy állásinterjún, a postán, vagy akár a vonaton a jegyük bemutatásakor. Az Alkotmánybíróság szerint is az Alaptörvényben védett egyenlő emberi méltóság joga alapján nemcsak a név, hanem a nem megváltoztatásához is joga van a transznemű embereknek. Göncz Árpád köztársasági elnök élt azzal a jogával, hogy törvényt kezdeményezzen; Novák Katalin is élhet ezzel, hogy visszaálljon a majd’ két évtizedig zavartalanul működő folyamata a nem jogi elismerésének.
3. Szorgalmazza az állami intézményeknél, szerveknél dolgozó személyek edukálását, a hivatalokban befogadó szemlélet alkalmazását.
Az LMBTQI emberek jogegyenlőségének, társadalmi elfogadásának biztosítása hosszútávú feladat, amelyben az állami szerveknek kiemelt szerepük van. E problémák megoldása természetesen nem várható a köztársasági elnöktől, de az ország elsőszámú közjogi méltóságaként is nagy felelőssége van abban, hogy hogyan alakul a témával kapcsolatos közbeszéd, az állami szervek mennyire veszik komolyan e problémák megoldását. Az állami intézményeknél, szerveknél dolgozó személyek LMBTQI-témában történő képzése segítené az LMBTQI személyek mindennapi ügyintézését, nagyobb bizalommal fordulnának az igazságszolgáltatás és rendfenntartás felé. Ne fordulhasson elő, hogy egy homofób támadás miatt kiérkező járőrök az elkövetővel leülnek sörözni, miközben az áldozat a mentőt várja, ahogyan ez 2019-ben Bényén történt.
4. Juttassa el a döntéshozókhoz a HIV kombinációs prevenció bevezetésének fontosságát.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének HIV szószólójaként működő UNAIDS által meghatározott, három pillérből álló HIV kombinációs prevenció az egyik leghatékonyabb eszköz a HIV-fertőzés terjedésének visszaszorításában. A világ számos országában már bevezetett és nagy hatékonysággal működő megoldás három, egymással szoros összefüggésben álló pillérre épül. Az orvosbiológiai pillér magában foglalja mindazoknak az eszközöknek (mint a HIV-kezelésben alkalmazott gyógyszerek, a PrEP és a szűrővizsgálatok) az egyszerűsített elérhetőségét, amelyek a megelőzésben bizonyítottan hatékonyak; a strukturális pillér biztosítja a megfelelő társadalmi környezet (többek között az átfogó dekriminalizáció, az intézményesült stigmatizáció és megbélyegzés visszaszorítása) meglétét; miközben a harmadik pillér, megfelelő szexuális felvilágosító programok nyújtásával, a kockázatok csökkentésével kapcsolatos információs kampányok folytatásával gondoskodik arról, hogy az egyén jól informált döntések mentén cselekedhessen. A köztársasági elnököt arra kértük, hogy legyen a jövőben a szószólója ennek az állampolgárok életére nézve jótékony hatással bíró ügynek.
5. Az elnöksége alatt a parlament által esetlegesen megszavazott, az LMBTQI emberek biztonságát, szabadságát vagy egyenlőségét csorbító törvényeket ne írja alá.”
Azt is hozzátették, „Novák Katalin köztársasági elnök asszony ígéretet tett arra, hogy a jövőben kikéri majd a véleményünket az LMBTQI embereket érintő kérdésekben. Szeretnénk bízni abban, hogy a találkozónak lesz foganatja.”
(Kiemelt kép: LMBT-jogi szervezettel találkozott Novák Katalin köztársasági elnök 2022. november 23-án. Fotó: Novák Katalin, Facebook)
