Nevetség tárgyává vált Schmitt Pál

Újév első napján az internetet elárasztották a Schmitt Pált kigúnyoló vitriolos blogok. Ezek egy része az ünnepi beszéd tartalmát minősítette közhelyek gyűjteményének, másik részük a helyesírási és stilisztikai hibákon élcelődött, harmadik részük pedig azt figurázta ki, hogy az államfő a Sándor Palota termeit bejárva intézte szavait honfitársaihoz.

A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy az elnöki köszöntő leírt és az interneten elérhetővé vált szövegében a Himnusz sorai is tévesen szerepeltek.

Nem ez az első, hogy Schmitt Pál – aki államfőként a magyar nyelv védelmét tűzte zászlajára – konfliktusba keveredik a magyar nyelvvel és helyesírással. Korábban az alkotmányhoz fűzött, nevével jegyzett – szintén nyelvi hibákkal zsúfolt – átirat miatt vált nevetségessé. Akkor arra hivatkozott a köztársasági elnök, hogy a szöveget egy hivatalnoka készítette, anélkül, hogy ő látta volna. Az újévi köszöntő esetében azonban ez az érv nem áll meg.

Köztudott, hogy Schmitt delegálását a legfőbb közjogi méltóságba Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök favorizálta – Sólyom László utódlása az ő elgondolása alapján ment végig annak idején a kormánypárt testületein. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő július 23-i sajtótájékoztatóján ezt megerősítette, felidézve a Fidesz-frakció alapszabályát, miszerint az országgyűlés által választott vezető közjogi tisztségek betöltőinek jelöléséről a pártelnök dönt. A kérdésre pedig, hogy Sólyom Lászlót miért nem jelölték újra, Szijjártó ismételten

elmondta, „a jelölést számos egyeztetés előzte meg, és mindezek alapján tette meg Orbán Viktor a jelölést.”

Schmitt személye a kormánypártot is megosztotta

Noha Schmitt megválasztásakor ez nem kapott nagy nyilvánosságot, a kormányfő ajánlása korántsem aratott osztatlan sikert a Fidesz berkein belül sem. Az Index szerint „Kövér László, a Schmitt Pál köztársasági elnöki megválasztásával megüresedő házelnöki poszt várományosa végig ellenezte, hogy Sólyom László utódjának Schmittet jelölje a Fidesz.” Kövér kitartóan küzdött Schmitt személye ellen, többször hangsúlyozta, Schmitt nem elég fajsúlyos személyiség államfőnek.

Nem csak Kövér kampányolt Schmitt személye ellen, számos értelmiségi - Karátson Gábor író, Kopp Mária egyetemi tanár, Lányi András író, Majtényi László volt ombudsman, Makovecz Imre építész, Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Tölgyessy Péter politológus, Vida Gábor akadémikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró - nyílt levélben kezdeményezte Sólyom újraválasztását, ahogyan az LMP frakciója is Sólyom mellett állt ki.

A párton belüli viták ellenére a Fidesz-frakció hiánytalanul megszavazta Orbán Viktor kedvencét, bár Kövér - mintegy tüntetőleg - távol maradt a választás eredményének kihirdetése utáni ülésről, a miniszterelnök viszont fejet hajtva gratulált a hivatalba lépő államfőnek.

Mozgalom a szép magyar nyelv védelméért

Schmitt köztársasági elnök-jelöltként még mint a demokrácia őreként beszélt a leendő köztársasági elnökről a Fidesz-KDNP júliusi frakcióülésén: „A nép a szuverén hatalmát egy pártszövetségre, a Fideszre és a kereszténydemokratákra kétharmados mértékben, akár alkotmánymódosító mértékben is átruházta. Az elnök fejében biztos nem lehet kétharmad. Az elnök fejében három harmad lehet, sőt, a törtszámát az elnök úgy, ahogy van, el is kell felejtse. Hozzátette: „Az elnöknek két dolgot kell szeme előtt tartania: egy személyben kifejező legyen a nemzet egységének, illetve hogy folyamatosan őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett.”

Néhány nappal később Schmitt a

kortesbeszédébenmegismételte a már elmondottakat, és miután kifejezte, hogy a szép magyar nyelv védelmét a szívügyének tekinti, a kormánypárti oldalon tapsvihar tört ki. „Mozgalmat kívánok indítani megválasztásom esetén a magyar nyelv védelméért, amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma. Ez ügyben elkötelezett vagyok széleskörű együttműködésre akadémiákkal, tudósokkal, nyelvművelőkkel határon innen és túl. Mindenkivel, aki a magyar nyelvet a szívügyének tartja. A szép magyar nyelv nem ismer határokat, ha igaz a mondás, nyelvében él a nemzet” – idézte Schmitt magabiztosan Széchenyit.

Korrektorért kiáltó hibák

Azzal, hogy a köztársasági elnök programjának kiemelkedő elemeként nevezte meg a magyar nyelvet, a szokásosnál is nagyobb figyelmet irányított saját, illetve hivatala nyelvhasználatára. Ehhez képest Schmittet sokszor érte már kritika, amiatt, hogy a hivatalát elhagyó dokumentumok fogalmazási, stilisztikai és helyesírási szempontból kívánnivalókat hagynak maguk után.

Hibásan jelent meg a köztársasági elnök újévi köszöntője is, és csak nézőpont kérdése, hogy gépelési vagy helyesírási hibákról beszélünk-e.

A Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett köszöntőben számos hiba szerepelt. A szövegíró- vagy szerkesztő belefutott egy tipikus hibába, az újév 'január 1.' és az új év 'a kezdődő esztendő' keverését illusztrálja ragyogóan a „van még teendőnk az újévben is” mondat; feltételezhetjük, hogy a köztársasági elnök nem arra gondolt, hogy az év első napján van sok dolgunk. Ennél azonban sokkal kínosabb, hogy a Himnuszból való idézetnek nem csupán központozása pontatlan, hanem két helyesírási hiba is csúszott bele: „Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!” sor szerepel az „Isten, áldd meg a magyart! Jó kedvvel, bőséggel” helyett – mint arra a

nyest.hufelhívta a figyelmet.

A szöveg továbbá nem mentes a fogalmazási hibáktól sem. A „Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az új évben is” mondat tipikus közhely: aligha gondolná bárki is, hogy egy teljes éven át lehet tétlenkedni. A „Bár hatalmas veszteségek, családi tragédiák árán, de mégis, olyan, talán soha nem látott összefogást mutatott a nemzet” mondat ok-okozati összefüggések kavarodását hordozza magában: jelentése szerint az összefogásnak nem kiváltói, hanem következményei voltak a tragédiák.

Tartalmilag hibás a következő mondat is: "Január elsejétől, vagyis mától, fél éven át nem csak saját, de százmilliók életének jobbítása is a mi vállunkat terheli. A sors játéka, hogy ez idő alatt újra egy fennhatóság alá kerül minden Európában élő magyar, s ha közjogi értelemben nem is, de szellemében, még ha fél esztendőre is, egyesülhet nemzetünk." Egyrészt, tévképzet „fennhatóság”-nak feltételezni az EU-elnökséget, másrészt e kijelentés szerint az Unión kívül élő vajdasági és kárpátaljai magyarok – bármennyire is nem akarta vele mondani Schmitt, de – nem tartoznak a magyar nemzethez.

Nyelvébenn éll a Nemzett

Noha a Köztársasági Elnöki Hivatal időközben már többször is átjavította az

írást, az eredetifogalmazás azonban továbbra is elérhető maradt az interneten.

Az Irodalmi Centrifuga A magyar nő férfiasan kezet fog önmagával című

cikkefőként a szöveg fogalmazási bakijaira hívja fel a figyelmet. "Ahogy Kányádi Sándor írja, éjfélkor férfiasan kezet fog a múlttal a jövendő. Idézet nincs jelölve, bár nem is pontos, ilyen értelemben még értelmezhetjük úgy, mint nem szó szerinti idézést. Így fogjunk kezet mi is saját valónk elmúlt énjével, s az új esztendő első napján vessünk számot az elvégzett és a még ránk váró feladatokról. Sic! Számot ad valamiről, számot vet valamivel, ugye, felszólító mondat után felkiáltójel kéne. S kérdezném szegény Kányádi Sándort, mit szól ehhez. Még jó, hogy nem azt mondja Schmitt Pál, ne hagyjuk, hogy szép szemünk világa a kétes távolba (-hoz?) merüljön, esetleg biztatná a magyar asszonyokat, hogy légy, ami lennél, férfi, bár már ezen sem csodálkoznék." A cikk szerzője végül felteszi a kérdést: "ha szegény Király Lindát elűztük azért, mert eltévesztette a Himnuszt, mit érdemel az az elnök, kinek záloga a kezünkben van?"

"Nyelvébenn éll a Nemzett" blog írója a Himnusz elírt két során

incselkedik. "Oké, hogy olykor baj van a helyesírással, na de hogy éppen a Himnusz két sorát ne tudják rendesen leírni?! Először arra gondoltam, hogy annyira hülyék azért már csak nem lehetnek ott, a Magyar Köztársaság Elnökének Magasságos Hivatalában, hogy véletlenül - vagy mondhatni: pocsék helyesírás okán - írták volna az áldd szót egy d-vel, a kedvvel-t pedig egy v-vel. Vagy mégis? Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Magyar Nemzeti Jelképek hivatalosnak tűnő oldalán természetesen a mai helyesírás szerint szerepel a Himnusz, és ugyanígy olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is."

A

maria.blog.hupedig az Eladó a Sándor-palota? című posztjában így ír: "A berendezés pazar, az állaga is megfelelő, a környéken igényes emberek laknak, csak azt nem értem, miért terelte az ügynök végig a kijárat felé az érdeklődőket? Félálomban voltam, ezért már nem emlékszem, melyik ingatlanos cég hirdetése lehetett, a reklámjukról pedig sajnos lefelejtették az elérhetőségeket. Jól felbosszanthatta az ostoba kérdéseivel az érdeklődő család az ingatlanost, hogy alig több, mint négy percet adott arra, hogy körbenézzenek és már terelte is ki a lehetséges vevőket a lakásból."