Népszava: Újnáci masír – csak nálunk ilyen laza a törvény

A nemzetközi szerződések nem tiltják a gyülekezési jog korlátozását, ennek megfelelően több nyugat-európai állam jogrendszere is lehetővé teszi, hogy a szélsőséges felvonulásokat betiltsák.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya előírja a "békés célú" gyülekezés jogának elismerését, viszont ebben a dokumentumban már megfogalmazódik, hogy a gyülekezés joga nem korlátozhatatlan. Gyakorlását az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében korlátozások alá lehet vetni.

Egy későbbi nemzetközi szerződés lehetőséget ad arra, hogy a nemzetbiztonságra, közbiztonságra, a közegészségre, vagy az erkölcsökre hivatkozva, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében korlátozható legyen a gyülekezési jog.

Németország – A gyülekezési jog is korlátozható

A német kormány 2005-ben döntött úgy, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának szigorításával elejét veszi a szélsőjobboldali demonstrációknak. A 2005-ös szabályozás nyomán bekerült a német gyülekezési törvénybe az a passzus is, hogy egy tüntetést akkor is be lehet tiltani, ha "jól felismerhető körülmények arra engednek következtetni, hogy a demonstráció megzavarja a közrendet vagy megsérti a nácizmus áldozatainak méltóságát". A német jogban tehát összeegyeztethető a véleménynyilvánítás szabadsága a gyülekezési jog korlátozásával – fogalmaz a

Anglia - a rendőrség bármilyen korlátozást előírhat

Angliában a vonatkozó szabályok értelmében a rendőrség bármilyen korlátozást előírhat egy gyülekezéssel kapcsolatban, ha a rendelkezésre álló objektív információk alapján ésszerűen feltételezhető, hogy a rendezvény súlyosan sértené a közrendet, súlyos anyagi kárt okozna, vagy nagymértékben megzavarná a közösség életét. Megtiltható a tüntetés abban az esetben is, ha megalapozottan feltételezhető, hogy annak célja mások megfélemlítése. A korlátok tehát egyértelműek: az ilyen gyülekezésnek semmi köze sincsen azon funkciók egyikéhez sem, amelyeket a gyülekezési jog egy demokratikus jogállamban betölt, így a rendőrségnek sem kell az ilyen gyűléseket tudomásul venni.

Franciaország - Az elnök be is szüntetheti a törvénytelen csoportok működését

A francia jog a "nyilvánosság előtt elkövetett faji indíttatású hitelrontás", valamint az előbbivel rokon, "nyilvánosság előtt elkövetett faji indíttatású becsületsértés" bűncselekményét is ismeri. Azt azonban a francia jogrendszer nem vitatja, hogy egyes szabadságjogok fontosabbak a többinél; ezért nagyobb törvényi védelemben részesíti és garanciákkal veszi körül őket. A francia köztársasági elnök elnöki rendelettel minden olyan egyesületet, illetve csoportosulást feloszlathat, amely mind formájánál, mind belső szervezeténél fogva, harci alakulatnak vagy magánmilíciának számít.

Magyar szabályozás

Mindössze 19 paragrafus szabályozza a gyülekezési jogot Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a jogalkotó nem kívánt különösebb korlátokat megfogalmazni. Minden esetben legkésőbb három nappal a rendezvény előtt be kell jelenteni a tüntetést az illetékes rendőrségen. Az engedélyt csak abban az esetben lehet megtagadni: ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A rendőrségi döntés ellen pedig nem lehet fellebbezni, csak bírósági felülvizsgálatot kérni.

Rendezvényt feloszlatni csak akkor lehet, ha az bűncselekményt valósít meg vagy ha a résztvevők fegyveresen jelennek meg, esetleg ha a tüntetők a tiltó határozat ellenére gyűltek össze. Azonban, ha például egy tüntetés nyíltan valamely népcsoport kiirtására akar buzdítani, akkor meg kell várni a tömeg összehívását, és csak ezután lehet a tiltást kimondani. Ezt az ellentmondásos helyzetet próbálta orvosolni a rendőrség - igen kevés sikerrel - azzal, hogy a közlekedési nehézségekre hivatkozott – írja a