Csak Putyint tenné boldoggá Orbán a szankciók megszüntetésével

A kormány hamarosan az energiaszektort érintő szankciókról tart nemzeti konzultációt. A Fidesz kommunikációjában a szankció az új migráns, miközben semmi nem korlátozza Magyarország számára az orosz energia-hordozók vásárlását.

2022. szeptember 23., 11:55

Szerző:

A Fidesz kihelyezett frakcióülésének szünetében érkezett a hír: a kormánypárti frakciók „felkérték” az Orbán-kormányt, hogy indítson nemzeti konzultációt az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a rendkívüli sajtótájékoztatón jelezte, hogy a nemzeti konzultáció középpontjában az energetikai szektort érintő szankciós politika áll majd. Kocsis szerint a szankciókat érintő nemzeti konzultációra azért van szükség, hogy „ne csak a brüsszeli” elit döntsön a büntetőintézkedésekről, hanem a magyar emberek is elmondhassák véleményüket a kérdéskörről, ami majd hivatkozási alapként szolgálhat a magyar kormány számára a szankciók elutasításához.

Azokat, akik az elmúlt 12 év kormányzati politikáját figyelemmel kísérték nem érhette meglepetésként a nemzeti konzultációra vonatkozó bejelentés.

A szankciók a felelősek az energiaválságért? 

Alap: a szankciókról nem a homályos jelentéssel bíró „brüsszeli elit”, avagy „Brüsszel” – mint az Európai Bizottság szinonímája – dönt. A különböző tematikájú Oroszországgal szembeni szankciók érvénybe lépéséhez az Európai Tanács, tehát a tagállamok és vezetőinek – köztük Orbán Viktornak– egyhangú határozata szükséges.

A szankciós csomagok esetében az Európai Bizottság állítja össze a javaslatcsomagot, amit a különböző kormányok szereplői más és más szinteken egyeztetnek, majd kerül az Európai Tanács asztalára. Ennek értelmében a magyar miniszterelnök egyetértése nélkül egyetlen szankciós csomag sem léphet, léphetett hatályba. Orbán a szankciós csomagok eddigi története során többször is belengetette a vétó lehetőségét. Az EU pedig rendre engedett a magyar miniszterelnöknek. Elég Kirill pátriárkára vagy az orosz olajembargót érintő szankcióra gondolni. Az olajembargó alól Magyarország más, az orosz olajtól szintén jelentősen függő tagállammal egyetemben felmentést kapott. Vagyis orosz kőolaj jöhet Magyarországra, annak árát pedig nem a szankciók, hanem a nemzetközi piac és az orosz fél árazása határozza meg.

Orbán Viktor és a kormánypárt szereplői az elmúlt hetekben rendre az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikáját tették meg szinte minden gazdasági probléma legfőbb felelősévé . Kocsis Máté szerint Oroszország jól járt a szankciókkal, miközben az első szankciós csomagról szóló döntés után az EU-ban egy hónap alatt megkétszereződtek az energiaárak, és aztán megháromszorozódtak. Összefüggést kifejezetten nehéz találni a két esemény között. Ha megnézzük pontosan mire is vonatkozott az első szankciós csomag keresve sem találunk energetikára vonatkozó szankciót. Az Európai Tanács – magyarul is elérhető – közleménye az első szankciós csomagról ide kattintva érhető el.

Hogy is van ez a gázzal? 

Szakértők egybehangzó véleménye szerint gázhiány várható, emiatt pedig az árak is történelmi csúcson vannak. A G7 alapos elemzéséből kiderül, hogy a járvány és a lezárások keltette piaci hullámokat becsülték alább a szakértők, és az orosz-ukrán háborútól függetlenül, egyéb gazdasági folyamatok miatt szabadultak el az árak. A mérvadó elemzések szerint idővel az olajhoz hasonlóan a gázárak is normalizálódni fognak a világpiacon. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az orosz gázvásárlással kapcsolatban semmilyen szankció nincs érvényben, elég, ha csak áttekintjük a szankciós csomagok idővonalát és azok tartalmát. Tény, hogy a növekvő orosz aggresszió és az ukrajnai háború eszkalálódásával párhuzamosan egyre nagyobb igény keletkezett a tagállamokban az orosz energiáról történő leválásra.

A tisztánlátás érdekében: az Oroszországgal szemben jelenleg érvényben lévő, nagyjából 11 ezer (!) szankciós rendelkezés közül csak néhány foglalkozik az energiahordozókkal: a szén- és olajbehozatal valóban tilos, kivéve például Magyarországnak, a földgáz esetében pedig semmilyen szankció nincs érvényben – a gázcsapot az orosz zárták el, hogy zsarolják az EU tagállamait. Ugyan így nincs korlátozva a nukleáris fűtőelemek kereskedelme sem.

Mire lesz jó a nemzeti konzultáció?

Hazugság, hogy Oroszországnak nem fájnak a szankciók, amelyek egyébként is hosszú távon fejtik ki majd tényleges hatásukat. Csak a példa kedvéért: Oroszország energiabevételei a legalacsonyabb szintre kerültek augusztusban az elmúlt több mint egy év viszonylatában A szankciós politika arra késztette a Kremlt, hogy kedvezményes árú olajat adjon el. A földgáz, mint fegyver is könnyen visszafelé sül el. Az EU a jelek szerint képes alternatív forrásokból (Norvégiából, Észak-Afrikából és az USA-ból) pótolni a kieső orosz szállításokat – ezzel szemben az oroszok kénytelenek inkább elégetni helyben a kitermelt földgázt, mintsem leállítsák a kitermelést. A szankciók miatt ugyanis félő, hogy egy-két hetes leállás után, nyugati alkatrészek és technológia hiányában, nem tudnák újraindítani a kútjaikat.

Ugyancsak a szankciók működésére utal, hogy az orosz gazdaság immár második negyedéve recesszióba fordult, miközben 15-20 százalék közötti inflációval számol a moszkvai jegybank. 

Mindemellett megoldhatatlan problémát jelent az orosz ipar számára nyugati technológiák és mikroeletronika hiánya. A szankciókkal sújtott termékek hiánya mindenek előtt a katonai utánpótlást teszik nehézzé. Az eddig Nyugatról vásárolt vezérlő- és rávezető rendszerek hiányában az orosz hadsereg kifogyhat a precíziós- és nagy távolságokban bevethető fegyvereiből épp úgy, mint a harckocsik számára nélkülözhetetlen célzó rendszerekből.

Összességében: a szankciók működnek, a nemzetközi energia-krízisnek pedig csak az egyik oka a háború – így utóbbi rapid lezárása sem oldaná meg a helyzetet egyik pillanatról a másikra. Vagyis a szankciók azonnali feloldása Moszkván kívül senkinek nem jelentene könnyebbséget.

(Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. Fotó: Kreml Sajtóiroda/Anadolu/AFP)

07:56

Szinte valamennyi magyarországi vállalkozás rendelkezik a váratlan helyzetek kezelését segítő biztosítással – derül ki a Hungarikum Alkusz Cégcsoport felméréséből, amelyről közleményben tájékoztatták az MTI-t.