Nem szavazzák meg az ellenzéki pártok a rendkívüli jogrend meghosszabbítását
A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy további kilencven napig is hatályosak lehessenek az egyszer kiadott rendeletek.
A Fidesz ahhoz kérte a képviselők beleegyezését, hogy további kilencven napig is hatályosak lehessenek az egyszer kiadott rendeletek. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a parlament keddi ülésén azt mondta, hogy járványügyi szakértők szerint indokolt a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések további fenntartása, mivel a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant. “A lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze” - fogalmazott az államtitkár, aki szerint a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban - mondta Völner.
A felhatalmazás 90 nap előtt is visszavonható, az Országgyűlés pedig hatályon kívül is helyezheti azt.
DK: Káros, hatástalan intézkedésekhez kér a kormány utólag támogatást
Arató Gergely közölte, hogy a DK nem támogatja a törvényjavaslatot, mert értékelése szerint káros, hibás és hatástalan intézkedésekhez kér utólag támogatást a kormány, másrészt mert úgy vélik, hogy a kormányoldal elvesztette a valósággal a kapcsolatát, az elmúlt hónapok pedig azt bizonyítják, hogy alkalmatlan a kabinet arra, hogy járványügyi helyzetet és a gazdasági válságot kezelje. A DK szerint a kormány nem az ország és a magyar polgárok érdekét tartja szem előtt, hanem saját kicsinyes pártpolitikai szempontjait. "Ehhez nem adunk felhatalmazást, számon fogjuk kérni önökön az elvesztegetett életeket, a tönkretett emberi sorsokat, az ellopott közpénzmilliárdokat" - jelentette ki Arató. A DK-s politikus azzal vádolta a kormányt, hogy elveszi az önkormányzatok bevételeit, korlátlanul halmozza az államadósságot, miközben a számára kedves vállalkozói körök zsebének kitömésére költi a pénzt. Úgy értékelt: a kormány elvesztette az ellenőrzést a járvány második hulláma felett, és most ennek folytatásához kér felhatalmazást. Szerinte nem az ellenzék miatt kezd elveszni a bizalom az oltások iránt, hanem azért, mert a kormány olyan vakcinákat erőltet, amelyek mögött nincs megfelelő ellenőrzés.
Jobbik: Politikai pamflet a javaslat
Lukács László György (Jobbik) közölte, frakciója nemmel fog szavazni a törvényjavaslatra, amely egy politikai nyilatkozat, egy pamflet. Hangsúlyozta, a kormány lépéseit sem politikailag, sem máshogy nem lehet elismerni. Lukács szerint a halálozások száma azt mutatja, hogy a nyáron, amikor rendezett volt a vírushelyzet és idő volt a felkészülésre, a kormány elmulasztotta ezt. Hozzátette: tisztázni kell azt, miért volt az elmúlt időszak "a leghalálosabbak" között az ország történetében. A jobbikos politikus szerint azzal, hogy a kormány titkolózott, elhallgatta az adatokat, csökkentette a vakcinákba vetett bizalmat. Beszélt arról is, hogy emberek tízezrei lettek munkanélküliek, de a kormány csak szűk, kivételezett rétegnek, saját barátainak adott támogatást. Lukács László György azt mondta, a kormány a felhatalmazási törvény leple alatt olyan javaslatokat vitt át a parlamenten, amelyek évtizedekre gúzsba kötik az országot. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a választási eljárási törvényt.
MSZP: Felelős politikai erő nem adhat hozzájárulást a kormány válságkezeléséhez
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, amit a kormány csinál, nem válságkezelés, hanem a válság elmélyítése, és ehhez felelős politikai erő nem adhat hozzájárulást. Úgy látta ő is, hogy a kormány nem készítette fel az országot a járványra, amely így elszabadult. A miniszterelnök pedig most már nem vállalja a felelősséget a járványügyi védekezésért - tette hozzá. Az MSZP-s politikus bírálta, hogy rendeletben tiltották meg az önkormányzatoknak bármilyen díjuk emelését, miközben a kormány megemelte az útdíjakat, vagy a postai szolgáltatások díját. Harangozó Tamás elmondta, a nap folyamán ismertetett GDP-eredmény a rendszerváltás utáni időszak harmadik legrosszabb adata. 5500 milliárd forint az államadósság, a GDP 82 százaléka, de a miniszterelnök mégsem tartja rossznak, holott Orbán Viktor 2010-ben ugyanekkora adatnál nemzethalált vizionált - emlékeztetett. Harangozó, aki szerint az oltási terv ezer sebből vérzik, azt firtatta, miért nem sorolják előrébb a pedagógusokat, a kiskereskedelemben és a tömegközlekedésben dolgozókat.
LMP: A kormány visszaélt a felhatalmazással
Keresztes László (LMP) "vérlázítónak" és "hazugnak" nevezte a kormánypárti vezérszónokok felszólalását, amelyek szerinte súlyos mértékben rombolják a Ház méltóságát. Élesen bírálta a kormánypárti szónokokat ezért is, mert szerinte egyetlen önkritikus megszólalás sem hangzott el, egyetlen esetben sem ismerték el, hogy egy kormányzati lépés hibás volt, és megbánást sem tanúsítottak. Az LMP-s politikus szerint a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással, és politikai támadást indított az önkormányzatok ellen, a működőképesség szélére taszítva azokat. Keresztes azzal vádolta a kormányt, hogy a legnehezebb helyzetben lévő családok támogatása helyett, soha meg nem térülő gigantikus beruházásokat visz tovább - például a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét - és a saját holdudvarának, oligarcháinak ad pénzt a kialakult mély társadalmi és gazdasági krízis időszakában. Bírálta az egyetemi modellváltás programját is, szerinte ugyanis ezzel megszűnik az egyetemi autonómia, kiszervezik az egyetemi vagyont, ingatlanokat és a döntéshozatalt.
(Kiemelt kép: MTI | Balogh Zoltán)