Nem szakít Gyurcsány Ferenc

Nem szétszakítani, hanem új párttá alakítani akarja az MSZP-t Gyurcsány Ferenc. Erről egy 2012-es kongresszuson dönthetnének a szocialisták. Ezt az MSZP-s politikus egy pesti szálloda dísztermében mondta. A rendezvény díszletei uniós és magyar zászlók voltak, Gyurcsány pódiumán Új köztársaság volt szlogen, a terem zsúfolásig megtelt baloldali és liberális, aktivistákkal, szimpatizánsokkal, értelmiségiekkel, politikusokkal (többek között ott volt Czeizel Endre, Ranschburg Jenő, Vágó István, illetve Eörsi Mátyás, Molnár Csaba, Molnár Gyula, Varju László, Vitányi Iván).

Vezető szocialista politikusokat nem lehetett látni a teremben. Mesterházy Attila, a párt elnöke éppen Pápán, Gyurcsány szülőhelyén kampányolt a helyi választáson. A párt Jókai utcai székházában a szimpatizánsok kivetítőkön követhették az évértékelő beszédet.

A szónokot Vágó István konferálta fel. A kvízmester utalva Rákay Philipre, a Fidesz rendezvények ceremóniamesterére, aki ma az MTV 1-es csatornájának vezetője, viccelődve megjegyezte: nem azért vállalta a konferálást, hogy később intendáns legyen.

Az MSZP Demokratikus Koalíció platformjának elnöke évértékelő beszédében azt mondta, úgy kell megújítani a pártot, hogy képes legyen Orbán ellenzékének befogadására, és kapcsolódni tudjon a többi demokratikus erőhöz. Szerinte az MSZP megújításának a lényege: „maguk mögött kell hagyniuk a kétértelműség és kétnyelvűség világát”. Elmondása szerint hazafias, erkölcsös európai balközép pártot akar.

Gyurcsány beszédének fő üzenetei közé emelte azt a korábbi blog-bejegyzését, amely szerint ők mostantól kezdve nem a kormány, hanem Orbán Viktor önkényre épülő rendszerének ellenzéke lesznek. Felszólította a demokratákat, hogy forduljanak szembe Orbán rendszerével. Megismételte, hogy nem szabad megegyezni a Fidesz uralmat legitimáló alkotmányozásban. Szerinte a szocialisták dolga, hogy újjáépítsék a köztársaságot, mert a harmadik köztársaságnak vége. Visszatért ahhoz a korábbi gondolatához is, amely szerint az új rendszer alapja a ’89-ben megalkotott alkotmány lesz.

Beszédében többször kritizálta Orbánt: lejáratta magát a nemzetközi politika és közvélemény előtt, megalázták Brüsszelben, nem fogadják se Moszkvában, se Washingtonban Sőt, gúnyolta is a kormányfőt: szerinte házhoz ment a pofonért a nemzetközi politikai színtérre. Úgy vélte Orbán férfiatlanul nyafog, azt mondja, bántják Magyarországot, pedig csak őt bántják. - Nem kicsit. Nagyon – poénkodott Gyurcsány.

Bírálta azért is a kormányfőt, mert csak jó egy évtized múlva akar az euróövezethez csatlakozni. Megígérte, nem szítanak szociális engedetlenséget, támogatni fogják a kormányt, ha az euro érdekében szigorú politikát akar folytatni. Gyurcsány egyetértett a kormánnyal abban, hogy bevezette a megyei kormányhivatalok rendszerét. Támogatja az önkormányzati rendszer átalakítását is.

De bírálta a kormányfőt, mert korlátlan hatalomra tör, ma indoklás nélkül lehet kirúgni a közszolgákat, a kormány rátette a kezét a magánnyugdíjpénztári megtakarításokra, a fideszes többség csorbította az Alkotmánybíróság jogkörét, megszüntette a Költségvetési Tanácsot, Orbán a Fideszhez lojális embereket tett az összes fontos pozícióba. Gyurcsány megvédte a kormányzati és radikális támadásoktól Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház igazgatóját, Vajda Mihály, Heller Ágnes, Radnóti Sándor filozófusokat.

Gyurcsány a közfoglalkoztatásnak, oktatásnak, a tudománynak és a kultúrának adna több pénzt. Szerinte ehhez a gazdagabbaknak kellene többet áldozniuk: megemelné az 500 ezer forint felett keresők adóját, 100 millió forint felett vagyonadót vezetne be és 100 millió forint feletti értékek öröklése esetén visszatérne az örökösödési adó.

Gyurcsány többször önkritikusan beszélt a kormányzásáról: - A felelősség nagy része az enyém – fogalmazott. Mint mondta, 2002 után győzni akart, és nem készült fel eléggé a 2006-os fordulatra sem. Bár megszerezte a változtatásokhoz a belső támogatást, de – mint fogalmazott – egy árulás miatt az őszödi vádbeszéde fegyver lett az ellenzék kezében.

Szerinte az MSZP-nek felelőssége van abban, hogy Orbán Viktor most önkényrendszert épít: 2002-2006 között erénynek hitték az osztogatást, és később annak állították be a megszorítást.

Súlyos politikai tévedésnek állította be, hogy az Antallt követő jobboldal vezetői nem demokratikus küzdelmet, hanem totális politikai háborút vívnak. De – mint fogalmazott – csetlő-botló demokrataként nem vették észre, hogy a mögöttük álló kormánypártok vezetőinek „egy részét olyan morális, kulturális romlás érintette meg, hogy az önmagában is aláásta kormányzói tevékenységüket"

Nézze meg videón a volt miniszterelnök beszédét: