Nem szabad párhuzamos jelölteket állítani
Az önkormányzati választás másnapján kérdeztünk nyolc értelmiségit arról: hogyan tovább? Mi várható a baloldalon, mi lesz a jobboldallal? Bár ők különféle szempontok alapján elemzik a magyar belpolitikát, abban egyetértenek: a demokratikus ellenzéki szavazók vasárnapi szavazatukkal vagy elmaradt voksukkal megbüntették a baloldalt, illetve mindenkit, aki nem volt képes a kormánnyal szemben alternatívát mutatni. De elmondják azt is, szerintük hol a kiút az ellenzék mentális csapdájából. Ezúttal Vekerdy Tamás pszichológus véleményét ismertetjük.
Az önkormányzati választáson országosan 43 százalékos részvétellel a Fidesz 50 százalék körüli győzelmet ért el. Ez valójában 21 és fél százalék. Az ország többi lakosa – a nagy többség – nem szavazott a Fideszre. Vagy: nem a Fideszre szavazott. 2010-ben 64 százalék ment el választani, és annak bő fele a Fideszre adta voksát. Most a bő egyharmad a Fidesznek kétharmadot hozott. De ezzel nem érték be. Azt szuggerálták, az egész nemzetet képviselik. Közben többször módosították a választási feltételeket. Azt is láthatjuk: az ellenzéknek ott volt valami esélye, ahol hiteles, erős jelöltet állított és ahol egységes volt. Ezért győzhetett például Szegeden Botka László.
Bokros Lajos 36 százalékos eredménye szép, és többet is elérhetett volna, ha az ellenzék felismeri: nem szabad az előjelek ismeretében párhuzamos jelölteket állítania. Azt hallom, hogy Budapest nem liberális város. Már rég nem jelent semmit ez a szó, miközben a nagy nyugati jobb- és baloldali pártok a liberalizmus minden értékét beépítették a politikájukba. Ha útlevelem van, ha nem jön még a fekete autó, azt a liberalizmusnak köszönhetem. Magyarországon a jobb- és baloldali megjelölés is elveszítette értelmét.
Mit szeretnék? Ha végre létrejönne egy igazi jobboldali és egy igazi baloldali párt, s még nagykoalíciót is alkotnának, hogy az országot rendbe tegyék, például újra működőképessé varázsolják az ország jövőjét garantáló oktatási rendszert.
