Nem kívánok részt venni a kutyakomédiában
Nem döntöttek Katona Kálmán, Hock Zoltán és Pettkó András pártból való kizárásáról az MDF országos választmányának vasárnap délutáni, több mint négy órás ülésén. A döntést a következő alkalomra halasztották. Az ülésről idő előtt távozó Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere azt közölte az újságírókkal: nem kíván "kutyakomédiában" részt venni. A többiek nem nyilatkoznak az EP-választások miatt.
A döntés elhalasztásáról a négy órás ülés után, este fél nyolc előtt Makay Zsolt választmányi elnök tájékoztatta az újságírókat a párt budapesti, Szilágyi Erzsébet fasori székháza előtt.
A döntést, hogy a kizárás kérdését leveszik a napirendről, azzal indokolta, hogy az MDF országos választmánya mindent a kampány sikerének rendel alá, ezért a június 7-i EP-választásokig semmilyen, az MDF belügyeit érintő kérdéssel nem foglalkoznak. Az ülésről távozó Hock Zoltán két képviselőtársa nevében azt mondta: abban állapodtak meg a választmányon, hogy a következő ülésig nem nyilatkoznak a frakcióalakítás ügyéről. Az MDF tehát bezárta a problémát: semmiről nem kívánnak nyilatkozni, ami nem a kampányról és az MDF sikereiről szól.
Makay Zsolt kijelentette: a három érintett képviselő tagja a pártnak.
A választmány következő ülése ezért az EP-választás után lesz - írta az MTI.
Neki ebből ennyi elég volt
A választmányi ülés kezdete után két órával Szabó Miklós eltávozott a megbeszélésről. Az MDF-es politikus akkor azt mondta: a testület egyelőre nem döntött, ám nincs kétsége a "végkifejletről". Mint mondta, valószínűleg törölni fogják Hock Zoltánt, Katona Kálmánt és Pettkó Andrást az MDF soraiból.
Kijelentette: neki ebből ennyi elég volt.
Az MTI kérdésére elmondta: a három érintett "nagyon higgadtan elemezte a helyzetet, ami miatt ide jutott az MDF-frakció". Hozzátette: a három képviselő jelezte azt is, hogy bizonyos feltételekkel belépnének egy új MDF-frakcióba.
A néhány perccel később távozó Porkoláb Mátyás, az MDF volt budapesti elnöke az újságíróknak is azt mondta: "folyik a küzdelem", és még nincs döntés a kizárásokról.
– Ez egy hosszú és szomorú MDF-es történet - fogalmazott, hozzátéve: reméli, hogy a választmány tagjai bölcsek lesznek és a kizárásról szóló vitát elhalasztják a június 7-i EP-választás utánra.
Arra a kérdésre, lesz-e még MDF, azt mondta: ő 21 éve tagja a pártnak és nagyon bízik abban, hogy meg tud újulni az MDF. Mint fogalmazott, "nem ezzel a hangulattal, egy más hangulatra van szükség, visszatérni egy demokratikus hangvételhez". – Ami most itt zajlik, az nem erről szól - fűzte hozzá.
Utoljára Almássyt zárták ki
Az MDF kizárás-sorozata még
Csurka Istvánnal, a MIÉP elnökévelkezdődött. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.Az MDF-et 2006-ban a Fidesz környékezte meg, ekkor alakult meg a
Lakitelek-csoport, 13 MDF-es képviselővel. Őket a Dávid Ibolyához hű politikusok kizárták az MDF-ből. Később kiderült: jogellenesen. Többségük a 2006-os választásokon a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként került be ismét a parlamentbe - írta a Népszabadság. Igaz, nem mindannyian léptek be a Fideszbe. Így például Lezsák Sándor vagy Balsai István volt igazságügy-miniszter, a Fidesz-sajtótájékoztatók gyakori szereplője sem. Medgyasszay László és Szászfalvi László pedig a KDNP-frakcióban politizált - írta a napilap még 2006-ban.Legutóbb 2008 szeptemberében
zárták ki Almássy Kornélta frakcióból, az elhíresült kazettabotrány kapcsán.
