Nem kell felfednie forrását a Figyelő újságírójának

A közlés szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság novemberben meghozott nem jogerős végzésével elutasította azt az ügyészi indítványt, amely az üzleti titok megsértésének bűntette miatt indult ügyben arra kérte kötelezni a tanúként beidézett újságírót, hogy fedje fel az újságcikkének elkészítéséhez információt adó személy kilétét.

Felidézték: korábban a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság üzleti titok megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi igazgatójának feljelentése alapján.

Erre azután került sor, hogy az MNB elnöke 2014. december 9-én írásban megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert – aki a MKB Bank Zrt.-ben fennálló állami tulajdonosi részesedéshez fűződő jogokat gyakorolja –, és a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva a bank működésképességének fenntartása érdekében 75 millió forintos tőkeemelést kezdeményezett.

A levélben szereplő adatokat egy ismeretlen hozzáférhetővé tette az azóta Schmidt Mária birtokába került Figyelő újságírója számára, aki az MNB elnöke által küldött levél tényét és az abban kezdeményezett tőkeemelésre vonatkozó javaslatot a hetilapban közzétette. A nyomozás során a rendőrség tanúként hallgatta ki az újságírót arról, hogy a levélről kitől és milyen módon szerzett tudomást, ám a tanú a vallomástételt megtagadta. Ezt követően az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság kötelezze az információt kiadó személy kilétének felfedésére. Az ügyészség azzal indokolt, hogy a levélben található adatok nyilvánosságra hozatala bankpánik előidézését célozhatta és alkalmas volt arra, hogy a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdeket megsértse – írja az MTI.

A közlemény szerint ugyan a büntetőeljárási törvény meghatározott feltételek együttes fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, illetve az újságírót forrása felfedésére kötelezze, „ez a rendelkezés azonban csak szükséges esetben és csak akkor alkalmazható, ha kiemelkedő és a védett alapjogot meghaladó érdek fűződik hozzá”.

A bíróság indoklása szerint az iratokból pontosan megállapítható azoknak a személyeknek a köre, akik az üzleti titkot tartalmazó levélhez hozzáférhettek. Közülük a nyomozó hatóság viszont még senkit nem hallgatott meg, tehát kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére. „Az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság.”

A nyomozati iratok között nem állt a bíróság rendelkezésére semmilyen szakértői vélemény arról, hogy a levélben foglalt üzleti titok megsértése mennyiben veszélyeztette a bankrendszer biztonságos működését. Továbbá a bíróságnak nincs tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenését követően az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom olyan mértékben megrendült volna, hogy bankpánik alakult volna ki – írták. Ezért az ügyben a sajtószabadság mint alapjog korlátozás nem tűnt szükségesnek, illetve a cselekmény súlyát sem ítélte olyan jelentősnek a bíróság, amely igazolná az ügyészség indítványát – tartalmazza a közlemény.