Nem kap szakszerű ellátást a haldokló rákbetegek négyötöde

Muszbek Katalin, az alapítvány orvosigazgatója néhány héttel ezelőtt úgy nyilatkozott az MTI-nek: az aktív gyógykezelés befejezése után összetett orvosi és pszichés gondoskodásra lenne szükségük a rákkal küzdő embereknek, amit csak a hospice-palliatív ellátás keretében lehet biztosítani.

Hozzátette, Magyarország az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott kapacitás felével sem rendelkezik a gyógyíthatatlan daganatos betegek ellátása terén, miközben az OECD országai közül Magyarországon halnak meg a legtöbben rák miatt.

A WHO ajánlása szerint egymillió lakosra ötven palliatív ágynak kellene jutnia, ez tízmillió lakossal számolva ötszáz ágyat jelentene. Ehhez képest jelenleg tizennégy intézményben mindössze kétszáz ágyon folyik hospice-palliatív ellátás Magyarországon (ebből minden huszadikat a Magyar Hospice Alapítvány tart fenn). Ez még a szomszédos országokhoz képest is jelentős elmaradást jelent, Szlovákiában ötmillió lakosra 277 hospice-ágy jut.

Muszbek Katalin kifejtette: hospice-ellátást otthoni ápolás keretében is lehetne igényelni. Ilyenkor az orvos, ápoló vagy akár a pszichológus, gyógytornász is házhoz megy, így a beteg a szerettei körében töltheti élete utolsó szakaszát a kórházi tartózkodás helyett.

Az otthoni ápolást a háziorvos rendelheti el ötven napra, ezt két alkalommal meghosszabbíthatja, így összesen százötven nap szakszerű segítséget kaphatna minden daganatos beteg. A valóságban azonban az érintettek nagy része nem részesül hospice-ellátásban, és aki mégis bekerül a rendszerbe, arról már csak átlagosan egy-két hétig gondoskodhatnak speciálisan képzett szakemberek.

Az orvosigazgató szerint ez a hospice-ellátással kapcsolatos ismeretek hiányosságára vezethető vissza, ami részben az orvosi tájékoztatás elégtelenségéből fakad. Ezért is tart országszerte képzéseket az alapítvány, ebbe évről évre egyre több embert vonnak be. Emellett több mint hatszáz gyógyíthatatlan daganatos betegnek segítettek 2015-ben.

Hozzátette, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapnak ugyan támogatást, de ez csak a működési költségeik 40 százalékát fedezi, és pályázati forrásaik is folyamatosan szűkülnek. Azért tudnak továbbra is ott lenni a betegek mellett, mert a jótékonysági programjaikon és az adó 1 százalékának felajánlásán keresztül sokan támogatják az alapítványt.

Jelenleg tizenhat hospice-intézmény működik Magyarországon, ám ezek nem fedik le az ország egészét. A nyugat-magyarországi régióban, azaz a Balatontól északnyugatra nem is található hospice-intézmény. Erről Benyó Gábor, a Tábitha ház orvosigazgatója beszélt ma reggel az ATV Start című műsorában.

Az otthoni hospice-ellátásra vonatkozó kormányzati elképzelésekkel kapcsolatban azt mondta: ha a világtendenciákat nézzük, akkor a betegek is azt szeretnék, hogy otthoni, családi környezetben, szeretteik körében haljanak meg. De erre az ellátó rendszernek fel kell készülnie. Jó ötlet az otthonellátás, de kell léteznie intézményi alternatívának. Vannak helyzetek, amelyeket otthon nem lehet megoldani. De még az otthoni ellátás mellett is rendelkezésre kell állnia olyan szakembernek, aki a beteg megfelelő gondozását felügyeli, segíti.

Az otthoni ápolásra létezik egy négyezer forint körüli kvóta, amely közel egy évtizede nem változott. Ennek legalább a duplája kellene.

Benyó Gábor szerint az elmúlt négy évben – legalábbis törvényileg – sok minden történt a palliatív ellátás érdekében. Például 2015 novembere óta lehetőség van gyermek hospice-ház működtetésére. De ehhez pénz is kellene. Bár a törvényi feltétel adott, az állam azóta sem fizet azért, hogy a gyermekeket intézményi hospice-ban lássák el.

Idén június óta a háziorvosok is elrendelhetik a betegek palliatív szemléletű otthoni ellátását. Ennek nyomán egyre nagyobb területekre kell majd kimenniük az otthonellátóknak, ami nem fog menni a megfelelő anyagi háttér megteremtése nélkül.