Nem hallgat tovább

Csányi Sándor úgy érezte: nem hallgat tovább, mondják szakértők, s hozzáteszik: az elmúlt három évben alighanem fokozatosan rendült meg Csányi bizalma a kormánypolitikában. A bankár tudatosan megtervezhette a nyilvános beszédét, az interjút ugyanis bejelentése kísérte: megtette a büntetőfeljelentést Lázár János ellen. (Aki korábban „az ország legnagyobb uzsorásának” titulálta az OTP vezérét.)

Jókor szólalt meg Csányi Sándor, mondják többen is.

Óvatos maradt

Róna Péter közgazdász egyenesen arra a következtetésre jut: a bankvezér az ATV nézőit akarta megnyerni, s „mintegy fejet hajtott a baloldali szavazóközönség előtt”. Róna szerint Csányi erős mondatokban fogalmazott, és igaza volt abban is: „A magyar politikai közélet ma versenyhátránya Magyarországnak.”

Kákosy Csaba egykori gazdasági miniszter ugyanakkor másként elemez:
– Csányi határozottan beszélt ugyan, ám végig óvatos maradt. Arra is ügyelt, hogy Orbán Viktorról rosszat ne mondjon. A politikai elitről szólt általánosságban. Kritikusabb a kormánnyal volt, de a miniszterelnököt úriembernek nevezte.

Más szakértők azt gondolják, Csányi a legvagyonosabb magyar üzletemberek egyikeként végre kimondta: a politikát olyannyira áthatja a populizmus, hogy csak rövid távú, szavazatmaximáló lépések születnek a gazdaságpolitikában, ami nyilvánvalóan nem segít beindítani a növekedést.

Szerintünk Csányi a döntéshozók kétszínűségére is tett utalást, például a devizahiteleseket mentő csomagok kapcsán. Így hangzott: „És ezért a magyar közélet morális helyzetét nagyon jól tükrözi az – OTP esetében tudom mondani a számot, persze név nélkül –, hogy az országgyűlési képviselők hetvenhárom százaléka, akinek devizahitele van, az élt a végtörlesztéssel. És meg kell említenem, hogy voltak olyan képviselők, akik erkölcsi felháborodástól vezérelve megszavazták a devizahitel végtörlesztését, majd ők is végtörlesztettek, és tízmilliósnál nagyobb összegre tettek szert így.”

Magukról döntöttek

Mire is utalt tehát Csányi? Arra, hogy a devizahitelt fölvett magyar törvényhozók jó része saját magának kedvezett, amikor a kérdésben döntött. De nem is ez a meglepő. Inkább az, hogy a bankvezér élő adásban fogalmazott ilyen sarkosan.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke mindehhez még hozzáfűzi: az elmúlt években teljesen félretájékoztatták a lakosságot a devizahitelekről. Ugyanis aki 2007 előtt vett fel devizahitelt, ma jó eséllyel még mindig kevesebbet fizet, mint a forinthitelesek. S bár elvétve előfordulhattak visszaélések a bankok részéről, de összességében nem lehet kizárólag a pénzintézetek felelősségét emlegetni. Mindenki tudhatta: kockázatos ügylet a devizahitel. Mégis tömegesen ostromolták érte a bankokat.

Róna Péternek viszont úgy tűnt, Csányi Sándor a kijelentéseivel szimpátiát próbált ébreszteni a bankok iránt:
– Csakhogy nálam az ellenkező hatást érte el. Említette azt is, hogy a Koppány Csoport egyik tagjának negyven devizahitele volt. Hát ez kinek a felelőssége, ha nem a bankoké?

(A teljes cikket elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)