Navracsics Tibor: Nem a letérdelés, mint mozdulat jelent problémát, hanem a jelentése

A volt uniós biztos szerint Orbán Viktor részéről kommunikációs eszköz volt meghatározni, hogy mi előtt térdelnek le a magyarok.

2021. június 11., 09:47

Szerző:

A meccs előtti térdelés szimbolikus jelentőségéről, a nyugat és kelet közti kulturális különbségekről, és a vakcinadiplomáciáról beszélgetett Navracsics Tiborral Fiala János péntek reggel.

A KeljFelJancsi című műsorban felidézték: a színes bőrűek elnyomása elleni tiltakozás az NFL-ből indult még 2016-ban, és tavaly, George Floyd halála után kapott új erőre.

„Az új jelenség az, hogy átjött Európába. Ha jól látom, az Európa-bajnokságon ez lesz a fő téma – mondta Navracsics. – Ez egy kicsit olyan, mintha megkövetelnék azt, hogy az az igazi hazafi, aki a kezét a szívére teszi a Himnusz hallgatása közben. Olyan rétegeket rak rá a sporteseményre, ami elviszi más irányba az eseményt. Miért csak a faji megkülönböztetés ellen demonstrálunk? A nemi megkülönböztetés ellen miért nem, a szegénység ellen miért nem? Nem a letérdelés, mint mozdulat jelent problémát, hanem a jelentése” – tette hozzá az Európai Bizottság korábbi kulturális- és sportbiztosa.

Navracsics szerint ez a jelenség a sport társadalmi jelentőségéről szól: mindenki belelát valamit a sportba az aktuális mérkőzésen túl. Egy sportesemény akár jelentésekkel túltelített is lehet. Ahogy a háború kezd kiszorulni a mindennapos eszköztárunkból, úgy jönnek be azok az eszközök, kifejezési formák, amelyek szimbolikus formában fejezik ki ugyanazt az állati agresszivitást, például választási hadjáratok, sportesemények – mondta.

Fiala azt kérdezte, meg lehet-e határozni, hogy a magyarok mi előtt szoktak letérdelni. „Ez egy politikai kommunikációs eszköz, mint a három szoba, három gyerek, négy kerék. A miniszterelnök ezt nem úgy jelentette ki, hogy belefoglaljuk Magyarország Alaptörvényébe, hogy a magyar ember csak háromszor térdelhet le” – mondta Navracsics.

„Az, amit most a miniszterelnök mondott, semmiben nem különbözik a hétköznapi nyelvezettől. A hétköznapi nyelvben használunk olyan eszközöket, amelyek a szó szoros értelmében nem felelnek meg a valóságnak – ha úgy tetszik, nem igazak –, de érzékeltetik a helyzetet. A miniszterelnök nem azt akarta mondani, hogy ha valakinek fáj a bokája, akkor nem térdelhet le. Összekeveri a jogi nyelvet a hétköznapi nyelvvel” – mondta a műsorvezetőnek Navracsics. Fiala szerint viszont nem lehet elválasztani a politikai és az egyéb nyelvezetet, a kettő között valamilyen hídnak kell lennie.

Fiala szóba hozta az itthoni és a külföldi politikai kultúra különbséget, például azt, hogy a külföldi rocksztárok akár koncerten is nyíltan politizálnak. „Bámulatos magabiztossággal nyilatkoznak fogyatékos tudással. A magyar közélet egyik előnyének tartom, hogy mi nem szeretünk beledumálni más országok ügyeibe. Kevés a kulturális tudásunk, és ezt belátjuk” – reagált Navracsics.

A műsorvezető Navracsics brüsszeli tapasztalatai alapján kérdezte a volt uniós biztost, hogy vajon lenézik-e a nyugat-európaiak a magyarokat. „Nem szoktam megsértődni, ha valaki engem barbárnak tart. Ilyenkor azt tartom a feladatomnak, hogy meggyőzzem arról, hogy nem vagyok barbár. Sok apró helyzet volt, amikor nyugat-európai kollégáim fenntartásokkal kezeltek a származási országomból adódóan. Ezek a sztereotípiák jelentek meg a letérdelésnél is, a magyar szurkolók úgy voltak vele: az íreknek nincs jobb dolguk, mint, hogy térdelgessenek” – mondta Navracsics.

Végül szóba került az uniós vakcinaigazolvány ügye is. Navracsics elvárta volna a magyar európai parlamenti képviselőktől, hogy kicsit jobban küzdjenek a szputnyikosokért és a sinopharmosokért, de optimistán áll a helyzethez. Úgy látja, a világturizmus lobbija győzni fog, és a nyugat-európai országok is meg fogják nyitni a piacot a kínai és az orosz turisták előtt, ezáltal pedig a kínai és orosz vakcinával oltottak is beutazhatnak.

(Kiemelt kép: Szalai Ádám, a magyar válogatott játékosa a Magyarország–Írország barátságos labdarúgó-mérkőzés előtt Budapesten, a Szusza Ferenc Stadionban, 2021. június 8-án. Fotó: MTI | Illyés Tibor)

13:53

Az Alkotmánybíróság elutasította az önkormányzat panaszát, miután a kormány kiemelt beruházásnak minősítette a part egyes részeit és az ott építendő hatalmas monstrumokat. Valami eredményt azért elértek.