Navracsics leleplezi a svéd antiszemitizmust
A brit Independentnek írott levelében Navracsics Tibor azt feszegeti, miért van az, hogy Európa megbélyegzi a korszerű Magyarországot. Mint rámutat, az elmúlt időszakban faji alapon robbant ki gyűlölet, illetve etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában, ott mégsem kérdőjelezte meg senki az alapvető demokráciát.
A miniszterelnök-helyettes úgy ítéli meg, hogy a Nyugatnak igazából jobban megfelelt a Vasfüggöny mögé zárt Közép- és Kelet-Európa. A rendszerváltást ugyan nyilvánosan megéljenezték a nyugati kancelláriákon, de titokban fenyegetésnek érezték a sok új pártot, politikai szereplőt, a kialakuló rendszereket.
Azóta már egy nemzedéknyi idő telt el, ám a földrész nyugati fele még mindig nem képes elfogadni Európa újraegyesülésének szellemét. Hiába bővült kelet felé az EU, az új tagok nem azt tapasztalják, hogy a kontinens egyenlő szereplőiként kezelik őket, ehelyett gyanú, vádaskodás és bizalmatlanság a sorsuk. A másik oldalon az utóbbi negyedszázadban nem demokratikusnak minősítették Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát, de még a magyarokat is, mert a választók olyan politikusokat juttattak hatalomra, akiknek nézeteit a Nyugat nem kedvelte. Miközben Svédországban elszaporodtak az antiszemita incidensek, szélsőjobboldali pártok alakultak Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, ott mégsem gyűjtenek aláírásokat a demokrácia üdvére.
A magyaroknak és régióbeli társaiknak ugyanakkor nap mint nap bizonyítaniuk kell demokratikus elkötelezettségüket, meg kell küzdeniük a demokráciáért. A másik fél bizalmatlanul tekint a jellegzetes közép- és kelet-európai megoldásokra, mintha nem törődne azzal, mi indokolja azokat. Nem akarja megérteni, hogy a német, a portugál, de még a görög átlagfizetés is sokszorosan meghaladja a 700 eurós magyar átlagkeresetet. Nem kívánja felfogni, hogy sok esetben újra kell építeni a nemzetet, valamint a szervezeti formákat, mert azok anyagilag kiüresedtek, a társadalmak demoralizálódtak és értékeiket tekintve elbizonytalanodtak a szocializmus évtizedei után. Mindezt a gazdasági válság kellős közepén kellett végrehajtani, adósságokkal, tartalékok nélkül.
Navracsics Tibor szerint a Nyugatból hiányzik a szándék ahhoz, számot vessen a körülményekkel. Mert a jelek szerint odaát úgy gondolják, hogy semmi közük ahhoz, ami Keleten történik. Nem tekintik társaiknak a testet öltött egykori 56-os, 68-as szabadságharcosokat. A politikus végül kiemeli, hogy Európa azért gyenge, mert a nyugat még mindig képtelen megbékélni a földrész újraegyesülésével. Keleten évtizedeken át erőt adott, hogy az ottani emberek is európaiak, ám a kontinens mindaddig gyenge marad, amíg a Nyugat nem hajlandó tudomásul venni ez utóbbi tényt.
