Nagyon drága lesz a karácsonyi halvacsora

Veszélybe kerültek a tógazdaságok, pedig nem csak az étkezési haltermelés miatt, de ökológiai szempontból is hihetetlen értékkel bírnak. Az időjárási anomáliák, az általános drágulás és a nehezen hozzáférhető támogatások veszteségessé tették a halgazdaságok fenntartását.

„Karácsonyig várhatóan már nem drágul a hal, viszont átlagosan már most 27 százalékkal többe kerül, mint tavaly. Akkor az élő ponty kilónkénti ára nagyjából 1200 forint körül volt, most 1400-1450 forint, a pontyszelet 2300-2400 forint jelenleg, egy éve 2100 volt átlagosan” – nyilatkozta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa a novekedes.hu-nak. Az interjúból a Pecaverzum horgász-szakportál idézte a leglényegesebb részleteket.

A hal drágulásának okai között megemlítette, hogy a takarmány ára 46, az általuk használt gázolajé 35, a munkabér költsége pedig 12 százalékkal emelkedett. „Ezek a kiadásnövekedések is hozzájárultak ahhoz, hogy mára padlóra került az ágazat” – fogalmazott.

A tulajdonos hozzátette: kilónként 70-80 forinttal drágábban is értékesíteni tudnánk külföldre a halat, és nem csak Nyugatra, mert egész Európában halhiány van. De megállapodtak abban, hogy amíg a hazai piaci igényeket 100 százalékig ki nem elégítik, nem exportálnak.

„Lesz elég hal karácsonykor, nem szorulunk importra. Önmérsékletet tanúsítunk az idén, mert egyrészt bízunk abban, hogy a jövő esztendő jobb lesz, másrészt nem felejthetjük el, hogy az állam 2018-ban 5 százalékra csökkentette a hal áfáját, tavalyelőtt pedig a covid miatt intervencióval segített minket” – szögezte le.

A szakember elmondta, Magyarországon jelenleg mintegy 24 ezer hektáron terül el halastó, ebből 20-22 ezer hektárnyit tartanak fenn társas vállalkozások, illetve vannak államiak, amelyek összességében 1200 embert foglalkoztatnak.

Idehaza évente körülbelül 14 ezer tonna halat termelnek, aminek körülbelül a 75 százaléka ponty.

„Az elmúlt 3-4 évben azonban, ha 24 hektár új halastó épült, ami elenyésző. A halastavak zöme 60-70 évnél idősebb, 30 százaléka több mint 100 éve létesült, és ezeknek a karban tartása rendkívül munka- és költségigényes. A fejlődéshez támogatások kellenének, azokhoz pedig önrész, de 3,5 és 4,6 százalék közötti ágazati eredményből ez még akkor is bajosan gazdálkodható ki, ha nincs a jelenlegi súlyos helyzet” – hangsúlyozta Lévai Ferenc, aki azt is elmondta, hiába áll elméletileg rendelkezésre 16,5 milliárd forint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (Mahop) keretében, mert a pénzhez nem tudnak hozzájutni.

„Segítene, de nem férünk hozzá, és nem csak az önrész miatt. Az európai halászati alap 99 százalékban a tengeri halászatról szól, és nem is vehető igénybe belőle normatív támogatás, csak fejlesztési célra szánt összeg. Másutt ezt a problémát rendezték különféle nemzeti forrásokból. A legutóbbi hírek szerint talán kapunk 10 milliárd forintot az elkövetkező 10 évre elosztva. Már ez is óriási segítség lenne” – mondta.

(Kiemelt kép: Kifogott ponty a IX. Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászversenyen Révfülöp közelében 2021. október 6-ra virradóan. A versenyt idén az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás keretében rendezik meg a Balaton körül október 1-9. között. MTI/Vasvári Tamás)