Nagy bajba kerülhetnek a halastavak

Az ágazat évek óta évek óta sérelmezi, hogy az Európai Halászati Alap nem tartalmaz a tógazdasági termelés számára területi jellegű kompenzációt. Az eltartott védett vadállomány és a tógazdaságok mellett megőrzött biodiverzitás jelentős természeti, ökológiai értéket képvisel. Például a Velencei-tó madárállományát sem igazán a hektáronként legfeljebb 30 kilogrammos halállományú tó tartja el, hanem a közeli tógazdaság, ahol akár több száz kilogrammnyi halat is találnak gázlómadarak ugyanakkora területen.

„Az urnát megrendelhetjük az ezer éves magyar halászat számára” – mondta lakonikusan az Indexnek Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa. Elsősorban a tógazdasági haltermeléssel foglalkozó vállalkozások vannak nagyon súlyos helyzetben, mivel a dunántúli cégek már tavaly is csak csökkentett, 60-70 százalékos kapacitással tudtak működni a vízhiány miatt. A Tiszántúli halgazdaságok valamivel jobb helyzetben vannak a kiépített öntözőcsatorna hálózat jelentette vízpótlási lehetőségek miatt. Mivel alighanem az évszázad egyik legszárazabb telén vagyunk túl, és azóta sem esett huzamosabban országos szinten is jelentősebb mennyiségű csapadék, ez tovább mélyítette a tógazdaságok válságát.

„Nemcsak a Balaton vagy a Velencei-tó vízellátásával vannak gondok, hanem a dunántúli kisebb halastavak is megszenvedik, hogy nincs elég víz a teljes feltöltésükhöz”

– hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc. 

Az egyébként is alig 4 százalékos jövedelmezőség mellett működő halgazdaságok jelentős ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak – a tavak környékén élő madár, hüllő és kétéltűek számára élő-, és szaporodási helyet biztosítva, de a tágabb környék vízgazdálkodását is javítva –, amellett, hogy a belföldi lakossági halfogyasztási, és a mintegy 800 ezer horgász sportolási és szórakozási igényét biztosító haltelepítési kereslete mellett egy normál évben exportra is termelnek. Tavaly az előzetes számok alapján mintegy 40 százalékkal csökkent a haltermelés kibocsátása. Az elmúlt években jellemzően évi 20-25 ezer tonnás volt az ágazat kibocsátása, amiből mintegy 15 ezer tonna körül alakult az étkezési hal mennyisége, a többi jellemzően utánpótlás-nevelési célú.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Vasvári Tamás)