Mutatjuk, miről szavaztak még a Parlamentben

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az új életpályatörvényről azt mondta: az ellenzék a törvényjavaslat elutasításával a jövő, a pedagógusbér-emelés, a minőségibb oktatás ellen szavaz.

2023. július 4., 13:32

Szerző: 168/MTI

Mutatjuk, miről szavaztak még a Parlamentben

A keddi ülésnapon Varga Juditot az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökévé választották, Simicskó szerint teljesen átalakul a világrend, Szijjártó szerint pedig már közeledik Európa vége. Zsigmond Barna Pál szerint elfogyott a pénz Brüsszelben és már csődbe is ment, ezért nem fizet Magyarországnak az EU. Vitáztak is a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, de a státusztörvényről nem sok szó esett. Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, szavaztak az extraprofitadóról, állami építési beruházásokról, a palackos gázról, a napilapok áfakulcsáról, a szerencsejáték-szervezésről, fémkereskedelemről, termőföld adóról is. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a státusztörvényről azt mondta, hogy a jogszabály emelné a pedagógusok társadalmi presztízsét, megteremti a nagyarányú, 75 százalékos béremelés lehetőségét, hogy 2025-re 800 ezer forint legyen az átlagfizetésük.

Elfogadta az Országgyűlés az adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére. Törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is. Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.

Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik. A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség. Bővül a gépjárműadó alól mentes autók köre: az egyesületekhez és alapítványokhoz hasonlóan a köztestületek tulajdonában álló gépjármű után sem kell fizetni, feltéve, ha a köztestületnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az évi két alkalom helyett egy alkalommal kell majd gépjárműadót fizetni, aki ezt nem tudja megtenni, öt alkalomból álló részletfizetést kérhet.

Nulla százalékra csökken a napilapokra – hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra – vonatkozó áfakulcs. Az indoklás szerint ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezésére fogadták el, célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust”.

Változnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belüli átszervezési és létszámcsökkentési szabályok: a jövőben nem kell az érintett beleegyezése a kinevezés tartalmának módosításához átszervezés vagy létszámcsökkentés esetén, és akkor sem, ha a munkavállalót a NAV más szervéhez helyezik át. NAV-tisztviselők esetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, míg pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható.

Módosították a fémkereskedelemről szóló törvényt is, amire a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átálláshoz kapcsolódóan volt szükség. Új fogalomként vezetik be a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély, valamint a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység kategóriáját. A fémkereskedőknek július 20-ig kell benyújtaniuk a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmüket.

Egyésgesítik az építési beruházásokat

Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A törvény a beruházások teljes életciklusát szabályozza a terv készítésétől az előkészítő és kivitelezési munkákon át a működtetésig és fenntartásig. A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A szakmai és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.

A palackos gázt érintően, a termőföld megadóztatásának tilalmáról, valamint a szerencsejáték-szervezésről is fogadott el törvénymódosítást az Országgyűlés a keddi ülésnapján. A földgázellátásról szóló törvényi változtatás értelmében a jövőben a forgalmazóknak vissza kell térniük a 11,5 kilogrammos töltőtömegű gázpalackok árusítására, annak ára pedig nem lehet magasabb a 10,9 kilósak áránál. A 11,5 kilogrammos PB-gáz palackjára és a lakossági tartályos PB-gázra vonatkozó hatósági árakat kivezették.

Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre, a helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra.
Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.

A szerencsejáték-szervezést hatékonyabbá tevő, valamint a játékosokat védő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett. A szerencsejáték-szervezők nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy játékosaik számára hány egyenleget tartanak fenn, de egy adott típusú játékhoz továbbra is egy egyenleg lesz vezethető. A játékszervező a jövőben lehetőséget biztosíthat a fogadóknak a korai kifizetésre is. Ennek lényege, hogy a játékos az adott fogadás kimenetelét nem várja meg, hanem egy ennél korábbi időpontban, az eredetihez képest alacsonyabb összegű nyereménnyel zárhatja le a játékot. A jövőben nem kell engedélyezési díjat fizetni a minősített elektronikus aláírásokhoz és bélyegzőkhöz kapcsolódóan. A nemzeti egységes kártyarendszerhez a kormányablakokban is lehet regisztrálni, így könnyebben igényelhető majd például vezetői engedély, személyi igazolvány vagy erkölcsi bizonyítvány. A Honvéd Vezérkar főnökét és a honvédség vezénylő zászlósát a jövőben határozatlan időre nevezik ki.

A DK-s Varjú László napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány felelős amiért az ország bajban van. Az „orbáni megszorítócsomag” az ára a kormány hatalomvágyának, és a válságról Orbán Viktor tehet. Miközben millióknak nem jut elég pénz kenyérre, a kormány mindenkinek hazudott, felélte a vagyont és mára mindenkinek tartozik - fogalmazott. Hozzátette: „Orbán Viktor miatt élünk rosszul”, ezért a kormányfőnek távoznia kell. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta, hogy az ellenzék azt gondolja, semmilyen felelőssége nincs abban, hogy ilyen gazdasági helyzet van, pedig felelőssége van abban, hogy az uniós támogatások nem érkeztek még meg Magyarországra. Ez finanszírozási nehézséget okoz a költségvetésnek – magyarázta. Hozzátette, hogy a szankciók energiaáremelést, ellátási nehézséget okoznak, a baloldal mégis támogatja a szankciókat.

„Átalakul a világrend”

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy teljesen átalakul a világrend, háború van a szomszédban, felerősödik a migrációs nyomás Európában, felgyorsul a globalizáció. Brüsszel még tovább erőlteti az elhibázott migrációs politikát, pedig el kellene gondolkodni azon, hogy változtasson ezen – vélekedett. Közölte: a brüsszeli döntéshozók kötelező betelepítési migránskvótát akarnak. Nincs elég baja az EU-nak? – kérdezte és azt mondta: újabb bajt hoznak ezzel a tagállamokra. Kiemelte: a magyarok már döntöttek, nem kérnek a migránsokból, a kötelező kvótából.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy „semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek”, hogy a brüsszeli migrációs politikát megváltoztassák – mondta. A tárcavezető kiemelte: az európai embereknek világos elvárása Brüsszellel szemben, hogy "a jól fizetett európai bürokraták" védjék meg őket, védjék meg a határokat, állítsák meg a migrációt és ne támogassák, hanem verjék szét az embercsempészek üzleti modelljeit. „Mi nem leszünk bevándorlóország, nem fogjuk beengedni az illegális bevándorlókat”– hangoztatta Szijjártó Péter. Azt mondta: aki a migrációt pártolja, az Európa végét akarja, „mi viszont nem akarjuk Európa végét”.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kifejtette: az EU a csőd szélére jutott, elfogyott a pénz Brüsszelben. Most az EU további pénzt kér Ukrajna támogatására, saját fizetésük emelésére, miközben a rezsicsökkentés eltörlését akarja - mondta. Hozzátette: Brüsszel a közösen felvett hitel kamatainak kifizetésére is pénzt kér, miközben Magyarország meg sem kapta a neki járó támogatást. Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy két és fél év telt el a hétéves uniós költségvetési időszakból, de „Brüsszelben máris eltapsolták” a költségvetést, így újabb pénzt kérnek a tagállamoktól. Válaszában hozzátette, Brüsszelből azt kérik, hogy „számoljuk fel a rezsicsökkentést”, miközben „a saját fizetésükre az európai bürokraták” újabb pénzt kérnek. A mezőgazdaság problémáiról, a családok helyzetéről és a kormányzati munka értékeléséről is szó volt a napirend előtti felszólalások során, az Országgyűlés keddi ülésén.

Bencze János (Jobbik) a gazdák problémáiról beszélt. Azt mondta: az árpa ára nem hozza be a befektetést, jelenleg csak veszteséggel lehet termelni. Az Európai Unió ugyan nyújt kompenzációt, azonban igen keveset. Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság talpon maradjon? – kérdezte. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: nem annyira tragikus a helyzet, mint ahogy azt a képviselő lefestette. A gabonafélék átlagtermése idén jóval magasabb lesz az elmúlt években tapasztaltaknál – ismertette, jelezve, ez akár komoly exportbevételt is hozhat. Kijelentette: határozottan nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy tönkremegy a magyar mezőgazdaság.

Molnár Zsolt (MSZP) azt mondta, a magyar családok helyzetén a jelentős áremelkedés sokat nehezít, nyaralni sem jutnak el. Szerinte hatalmas lehetőséget hagyott ki a kormány a családok segítésében. Bírálta a hatósági árak kivezetését. Ha csupán az év végére lesz egy számjegyű az infláció, miért most vezetik ki az ársapkákat? – kérdezte. Szólt a drága balatoni strandbelépőkről is, szerinte kötelezővé kellene tenni szabadstrandok fenntartását. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: az MSZP akkor is tiltakozik, amikor bevezetik az árstopokat és akkor is, amikor ezek átalakulnak. Ha ennyire fontos a magyarok megélhetése, miért nem támogatták a döntéskor az árstopokat, a kamatstopot, miért érvelnek a rezsitámogatás ellen? –- tette fel a kérdést a képviselőnek. Hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a Balaton és környéke fejlesztésére. Akinek pedig nincs lehetősége saját erőből nyaralni, az Erzsébet-táborokban megteheti. Idén 180 ezren üdülhetnek ezekben a táborokban – közölte.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Elfogadták a státusztörvény

Bedő Dávid (Momentum) sötét napnak nevezte a keddit, ami szerinte az oktatás szétverése napjaként fog bevonulni a történelembe az általa „bosszútörvénynek” nevezett életpálya-javaslat elfogadása miatt. Az elmúlt féléves kormányzást értékelve megélhetési válságról, mélyponton lévő szövetségi kapcsolatokról és mindent behálózó korrupcióról, gazdasági visszaesésről, jelentős inflációról beszélt. Szerinte a költségvetés sem alakul jól. Dömötör Csaba a szövetségesi kérdésről szólva azt mondta: a kormány nem azt méricskéli, mások mit szólnak a magyar állásponthoz, hanem azt, hogy mi az ország érdeke. Azt kívánja elérni, hogy Magyarország kimaradjon az országtól pár száz kilométerre lévő konfliktusból. Az ellenzék ezzel szemben mindig azt nézi, más országok mit szólnak a magyar lépésekhez - kifogásolta. Kijelentette: Magyarországnak csalódnia kellett, mert az unió most nem a békéért dolgozik, nem képes fenntartani Európa gazdasági biztonságát, és az új tagállamokat is másodosztályúként kezeli. Ezt ön szerint szó nélkül kellene hagynunk? – kérdezte.

Csárdi Antal (LMP) szerint Orbán Viktor átlépett egy határt, amikor a Bild című német napilapnak adott interjúban azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem háborús bűnös. Az ellenzéki képviselő szerint nem olyan nehéz megállapítani, hogy Putyin háborús bűnös, ráadásul a magyar miniszterelnöknek jogi végzettsége van. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, a kormánynak a legfontosabb a magyarok érdeke. A kabinetnek ugyanúgy fontos az is, hogy a magyarok érdekét képviselje – hangoztatta.
Közölte, a kormányfő arról beszélt, hogy őt Magyarország érdekli és ami Oroszország és Ukrajna között történik, rossz a magyaroknak. A miniszterelnök szólt arról is, hogy Magyarország kezdettől a béke pártján áll, tűzszünetet szorgalmaz és béketárgyalásokat – mondta.

Mellár Tamás (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy a parlament a nap folyamán szavaz a pedagógusok életpályájáról szóló törvényről. A jogszabály betetőzi azt a rombolást, amelyet az Orbán-kormányok 12 év alatt végeztek az oktatásban – értékelt. Felsorolta, hogy szerinte 2010 óta milyen problémák voltak a területen: az oktatásra fordított források drasztikus megkurtítása, az önkormányzati iskolák államosítása, erőszakos központosítás, a pedagógusok és a diákok autonómiájának módszeres felszámolása, az érdekvédelmi szervezetek kiszorítása, a pedagógusok köztisztviselői státuszának megszüntetése. Ha véget ér az az őrület, amelyben a magyar embereket nyugati összeszerelő üzemek betanított munkásává, akkumulátorgyárak segédmunkásává és a földesúri nagybirtok jobbágyává akarják tenni, akkor a fiataloknak kell jönnie, és helyreállítania a rendet - fogalmazott. Megjegyezte, az ellenzéki képviselőknek nem sikerült megvédeni az iskolákat, de úgy gondolja, a fiataloknak ez sikerülni fog.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, az a politikus, akinek a választási kampányát külföldről finanszírozták, senkit se oktasson ki szolgaság és szabadság témakörében, mert önként jelentkezett arra, hogy más nemzetek szolgájává teszi a magyar nemzetet. Szerinte az ellenzék oktatási javaslatai azt mutatják, hogy kormányon ott folytatnák, ahol 2010-ben abbahagyták. A kisiskolákat bezárnák, az ottani tanárokat szélnek eresztenék, eltörölnék a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást, az egyházi iskolákat is támadják és hazafias tanterv helyett gendertananyag lenne – mondta. Az új életpályatörvényről azt mondta, a jogszabály emelné a pedagógusok társadalmi presztízsét, megteremti a nagyarányú, 75 százalékos béremelés lehetőségét, hogy 2025-re 800 ezer forint legyen az átlagfizetésük. Szerinte az ellenzék a törvényjavaslat elutasításával a jövő, a pedagógusbér-emelés, a minőségibb oktatás ellen szavaz.

Toroczkai László (Mi Hazánk) véleménye szerint a nemrég elfogadott vendégmunkástörvénnyel a kormány is embercsempészésbe kezdett.
Hozzátette: a kormány azt a lakosságcserét hajtja végre, amelyektől évek óta meg akarja védeni Magyarországot. Fónagy János, Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, 2010-ben 1600 fő tért vissza Magyarországra, tavaly viszont már 36 ezer. 2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza Magyarországra, a vendégmunkásokról azt mondta, maximum két évig maradhatnak Magyarországon.

(Kiemelt képünkön: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén Fotó: MTI/Balogh Zoltán)