Mossa kezeit

Elképesztőnek és cinikusnak tartják a szocialisták azt, hogy az Orbán-kormány – a világbanki delegációval dacolva – figyelmen kívül hagyja a magyar devizahitelesek érdekeit. A Fidesz szerint viszont éppen az MSZP az, amely fütyül a magyar érdekekre.

2010. július 19., 17:53

A kormánypártot a mai, napirend előtti szócsatában Orbán vagy Matolcsy helyett Bencsik államtitkár képviselte.

- Szörnyű szigor és megszorítások jönnek, amit le fognak tagadni – nyilatkozik Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter a parlament folyosóján. A Kossuth téren még amerikai tévétársaság közvetítőkocsija ácsorog, bent a kétharmad hűs nyugalommal gyülekezik. Még üresek a padsorok. Egy Petőfiszállásról érkezett nyugdíjas-csoport vár karzatnyitásra. Ígértek nekik egy Lezsákot is, de ő egyelőre sehol.

A szocialista Tukacs István túl van már a cigarettán. Csóválja a fejét a forintbeszakadás hírére. Azt mondja, kész helyzet elé állította a kormány az IMF delegációt azzal, hogy az új adótörvények már a végszavazás előtt állnak.
- A következmények borzalmasak – utal a forint mélyrepülésére. Szerinte a mostani hatalom nem törődik a devizahitelesekkel, az ország pénzügyi stabilitásával. És csak csóválja, csóválja a fejét:
- Ez elképesztő, ez cinikus!

Bent a teremben az előkészített menetrend alapján zajlik minden. Mintha bespájzolt konzervanyagokból dolgozna a ház: egy LMP-s képviselő a magyar vadászgépbeszerzés gyanús ügyeit firtatja (ha a kormány sűrű munkarendjébe nem férne bele, ők szívesen kikérik a svédeknél meglévő dokumentumokat), egy kereszténydemokrata pedig a művészeti oktatásért kampányol („legfőbb érték a gyerek”, „a gondos nevelés megtérül”). Hoffmann Rózsa egyetért.

Vihar előtti a csend.

Végül Mesterházy robbant. Szerinte a Fidesz világbajnok-teljesítményt nyújt, hiszen hat héten belül kétszer sikerült bedöntenie a forintot. Számításai szerint a Kósa-Szijjártó és az Orbán-Matolcsy-duók kétszer százötven milliárdot tapsoltak el.

Fújol a kétharmad. Kivéve Szijjártót és Navracsicsot. Ők ketten higgadtan sms-eznek.

- Önök úgy állítják be a tárgyalásokat, mint az igazi magyar virtust, hogy most móresre tanítják az uniót, a világot. Szerintem ez a vak ló bátorsága. Merthogy nem a kormány szenved emiatt, hanem a magyar emberek, vállalkozások – üt tovább Mesterházy. Szijjártó felkapja a fejét és kincstári mosolyt erőltet arcára.

A szoci pártelnök számon kéri, hol van ilyenkor Orbán, aztán rájön a válaszra.
- A tárgyalások kezdetekor is épp a vébédöntőn volt, amin egyébként a spanyol kormányfő nem volt jelen, pedig az ő csapata játszott.

Bencsik János államtitkár szerint fontos a forint, a pénzpiac és a gazdaság állapota, de ugyanennyire lényeges az országé is.
- Márpedig egyik sem kielégítő az elmúlt nyolc év után.

És különben is - mondja - az MSZP az IMF oldalára állt, amikor szerinte nem kell bankadó.
Lázár frakcióvezér tovább cizellálja a nem túl váratlan gondolatot:
- Ami most a forint körül zajlik, az nyomásgyakorlás, és az MSZP beállt a nyomásgyakorlók közé, ami szégyen.
Egyébként pedig a lázári előadásból kiderül - ki gondolta volna! –, hogy mindenről a szocik tehetnek. Mert 2002-ben megszüntették a kedvezményes forinthitelt, korlátozták az ellenőrző szervek mozgásterét, engedték megsarcolni az embereket. De persze sem ők, sem a KDNP semmilyen, a kispénzű embereket megsarcoló intézkedést nem fognak támogatni.

Közben a folyosón két testőrrel Orbán sétál. Belép a patkóba, de az ajtóban megáll. Nem látja senki őt, se a kamerák, se a képviselők. Kivár. Ahogy vége az adok-kapoknak elfoglalja a helyét.
Mossa kezeit.

.