Pegasus-botrány: még mindig nem tudni, a kormány vagy külföldi titkosszolgálat állhat a háttérben

Az ellenzék sötétben tapogatózik az ügyben. A legnagyobb eredményként azt tudták mondani, hogy sikerült a Nemzetbiztonsági Bizottságot összehívni. 

2021. szeptember 20., 12:28

Szerző:

Pegasus-botrány: még mindig nem tudni, a kormány vagy külföldi titkosszolgálat állhat a háttérben

A kormánypárti képviselők nem támogatták a ténymegállapító vizsgálóbizottság felállítását, amelynek létrehozását az ellenzéki képviselők kezdeményezték a hétfői Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén. Az ülésen mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikusok megjelentek, és Pintér Sándor belügyminiszter is elment az ülésre. Az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.

Három ellenzéki politikus, Stummer János, Molnár Zsolt és Ungár Péter sajtótájékoztatót hívtak össze, amelyen nagyon kevés információt tudtak átadni a nagy számban megjelent sajtónak. Egyrészt a titkosítás miatt nem beszélhettek róla, mi történt az ülésen, másrészt nem voltak olyan információk birtokában, ami előre vinné a Pegasus-botrányt.  

Stummer János, a testület jobbikos elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a ténymegállapító vizsgálóbizottság felállítását azért kezdeményezték, hogy betekinthessenek a Pegasus-üggyel kapcsolatos iratokba. A bizottság négy fővel állt volna fel, 2 kormánypárti és ellenzéki képviselővel, paritásos alapon. Stummer szerint a fideszes képviselők és a belügyminiszter is támogatta viszont azt a – szintén ellenzéki javaslatot –, hogy akárcsak 2014-ben, egy kihelyezett ülést szervezzenek a Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál.

Molnár Zsolt szocialista képviselő arról beszélt, hogy az egyetlen pozitívum a hétfői ülésen az volt, hogy mindenki megjelent az ülésen. Véleménye szerint egy hitvita folyik: az ellenzék állítja, hogy nem kapott válaszokat, vagy ami választ kaptak, azok érdemben nem ellenőrizhetőek. Válaszokat kaptunk a kérdéseinkre, de azok nem nagyon értelmezhetőek – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy ennek az ügynek a végére két dolog tehet pontot: egy korrekt ténymegállapító vizsgálat, vagy a 2022-es kormányváltás – tette hozzá.

„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek az ügyben
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

– mondta Molnár Zsolt.

Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja arról beszélt, hogy a médiában a kormánypárti képviselők eddig is csak ködösítettek és egymásra mutogattak. A másik dolgok, amit mondanak, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet érdekében bizonyos emberek ellen szabad szoftvereket használni, hiszen sérti a nemzet érdekét. Az a mi kérdésünk, mennyi esetbe helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével? – mondta Ungár.

„Ez az, amire nem kaptunk választ, hogy itt, amikor különböző emberek ellen szoftveres megfigyelés történik, akkor ennek a megalapozottsága tényleg az, hogy itt külföldi titkosszolgálat érzékeny adatokat próbált-e megszerezni, vagy az, hogy Orbán Viktor és köre számára kellemetlen dolgokat tett. Az első indokolható és fontos, a másik megindokolhatatlan. A lényegi kérdés véleményem szerint ez, és nem az, hogy történt-e beszerzés és milyen módon figyeltek meg embereket

– mondta Ungár Péter.

Egy határozati javaslatot fogadott el a bizottság, ezt már Halász János árulta el a folyosón az újságíróknak, amelyet 4:3 arányban szavaztak meg a képviselők, az ellenzékiek nem támogatták ezt.

Molnár Zsolt azt mondta: rutinszerű bizottsági ülés volt, amelynek várható volt az eredménye, nem történt semmi meglepetés. „A kérdés most már az, hogy ez a bizottság, és egyáltalán bármelyik parlamenti bizottság, el tudja-e látni az ellenőrzési funkcióját titokködbe burkolózva” – tette hozzá, és megjegyezte: nem a Nemzetbiztonsági Szolgálatokkal van baj, hanem a politikai gyakorlattal.

(Kiemelt kép: 2021.06.30. Molnár Zsolt magyar jogász, politikus, Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. fotó: Dimény András)

 

 

A rovat további cikkei