Van itt pénz: még egy közúti Duna-híd biztosan épülni fog
A valaha volt legdrágább Duna-híd megépítésébe kezdene a kormány: az átkelőre csaknem 390 milliárd forintot költene az állam, miközben a közösségi közlekedésben a kormány szerint azért nincs fejlesztés, mert nincs forrás.
Csütörtök este megjelent a mohácsi Duna-híd, és az ahhoz tartozó úthálózat megépítéséhez szükséges pénz biztosításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. A kormány a jogszabály szerint a valaha volt legdrágább magyarországi Duna-híd költségvetését 389,3 milliárd forintban határozta meg. A tervek szerint az összeg legnagyobb részét 2025 és 2029 között költik majd el – írja a 24.hu.
A határozat kimondja, hogy a projekt felmentést kap a beruházási stop alól, azzal a kitétellel, hogy „a beruházás megvalósítása érdekében megkötésre kerülő vállalkozási szerződés hatályba léptetése úgy történjen meg, hogy azzal kapcsolatos teljesítés csak a 2025-től kezdődően merülhet fel.”
Júliusban az európai közbeszerzési lapban jelent meg a Mohácsi Duna-híd és az úthálózat dokumentuma az eljárás eredményéről, ebből derült ki, hogy június 21-én már megkötötték a szerződést. A nyertes kivitelező pedig a NER-es vállalkozó, Szíjj László Duna Aszfaltja lett, a közbeszerzéseken hasító cég nettó 294,96, azaz bruttó 374 milliárd forintért vállalta a projektet.
A kormány arról is döntött, hogy az M49-es autópálya Ököritófülpöstől az országhatárig tartó 18 kilométeres szakaszának megépítéséhez biztosított hazai forrást 189 milliárd forint értékben. A projekt 2027-ben fejeződhet be, és ezek szerint kilométerenként 10,5 milliárd forintért épül az autópálya.
Csak akkor nincs forrás, ha a vasútról és a közösségi közlekedésről van szó
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. augusztus 28., 15:43
A MÁV kinevezett vezérigazgatója szerint egy független vizsgálat tárja majd fel a vonatkisiklás okait. Vitézy Dávid szerint Lázár János húzta le a fejlesztések listájáról a váltók felújítását.
Zöld
2024. augusztus 28., 15:02
Egészen döbbenetes fotókat tett közzé az X-en egy angol férfi. A felvételek ijesztő módon szemléltetik a klímaváltozás sokkoló hatásait.
Itthon
2024. augusztus 28., 10:28
A területen már halmokban állnak a kivágott fák, holott az erre irányuló MÁV-közbeszerzés még le sem zárult.
Mint ismert, rengeteg, közösségi közlekedést érintő fejlesztést húzott ki pénzhiányra hivatkozva a fejlesztések közül Lázár János közlekedési és építési miniszter.
Köztük azt a váltókörzetet is, amely miatt kisiklott a kolozsvári IC is.
Mint ismert, Vitézy Dávid számolt be arról, hogy több másik mellett a siklásban érintette váltókörzet felújítását is Lázár János húzta le a fejlesztési listáról 2023-ban. A közlekedési szakember szerint ráadásul egyenesen vasútellenességről van szó. Erről itt olvashat bővebben.
„A tervezési munkákat leállította, a félkész terveket a kukába dobta és a már megszerzett uniós forrást is inkább visszaadta, nehogy valami is fejlődjön Budapesten. Így aztán ma belátható időn belül remény sem látszik arra, hogy a helyzet itt javuljon. Pedig a késések megszüntetése, az üzembiztonság csak a minimum elvárás lenne, valójában itt jelentős többletkapacitásra is szükség van...”
– írta Vitézy Dávid, aki emlékeztetett: a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia nyomán, a kormány döntésével kezdtük el megtervezni a Keleti pályaudvar előtti vágányszakaszok legkritikusabb elemeinek felújítását még a BFK-ban 2021-ben. Ebben Kőbánya felső és Rákos átépítése volt a legnagyobb elem, de a Rákosligetig tartó hiányzó harmadik vágány kiépítése és – ami most talán a leglényegesebb – a Keleti vágányhálózatának optimalizálása és ennek farvizén a MÁV kérései szerint a legrosszabb állapotú váltók cseréje is a beruházás része lett volna.
Aztán jött Lázár és leállított mindent, kirúgott szinte minden ezzel foglalkozó szakembert. Mindenki emlékezhet a filctollal ingerülten “NEM SOHA!” feliratokkal összefirkált budapesti projektlistákra, valamint a mesterségesen generált Budapest-vidék ellentétre.
A budapesti fejpályaudvarok környékén tervezett fejlesztések leállításával azonban Lázár a valóságban nem a vidéknek kedvezett, hanem épp ellenkezőleg, a vidékiekkel tolt ki leginkább. Csak ehhez értenie kellene, hogy miként működik a vasút: hisz a főváros területén található vágányokon bizony épp az agglomerációból vagy akár 100-200 kilométerről utazók közlekednek leginkább. Ha valaki csak ma negyedórát eltöltött a Keletiben, és a tanácstalan sátoraljaújhelyi, miskolci, békéscsabai, szerencsi utasokkal beszélt néhány szót, pontosan értheti ezt – írta Vitézy.
A Keleti pályaudvarnál történt balesetről itt olvashat bővebben.
(Fotó: BFS / Speciálterv)
