Mint a szocializmusban: etnikai adatgyűjtés a bűncselekményeknél

Eljött az ideje az etnikai adatok kezelésére vonatkozó szabályokat áttekintésének és újragondolásának — jelentette ki kedden Budapesten Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a Jóri András adatvédelmi biztossal közösen készített vizsgálati jelentésének bemutatóján.

Az etnikai adatok kezeléséről szóló állásfoglalásukban az ombudsmanok ajánlásokat fogalmaznak meg az etnikai identitásvállalás garanciáiról és az ahhoz kapcsolódó adatkezelésről. Kállai emlékeztetett arra: több mint tíz éve közös állásfoglalást adott ki a kisebbségi biztos és az adatvédelmi biztos az etnikai adatok kezeléséről, azóta jelentősen megváltozott a kisebbségi illetve az anti-diszkriminációs joganyag, és számos kritika érte az etnikai adatkezelés jelenlegi rendszerét. Például azért, mert kisebbségi kötődéssel nem rendelkező állampolgárok is bejuthattak a kisebbségi önkormányzatokba. Ahogy arról a Roma Sajtóközpont (RSK) korábban már beszámolt: 2007-ben Majtényi László adatvédelmi biztos és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman közös állásfoglalást adott ki az etnikai adatok kezeléséről, amely kimondta: mind az adatvédelmi, mind a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénnyel ellentétes, hogy a rendőrség vagy a média nyilvánosságra hozza bűncselekmények elkövetőinek vagy gyanúsítottjainak etnikai hovatartozását.

Bezárni a kiskapukat

Kállai szerint jelenlegi formájában nem jó a kisebbségi választójogi névjegyzék, mert az állampolgárok úgy kerülhetnek fel a kisebbségi listára, ha nyilatkozatban vállalják, hogy adott nemzetiséghez vagy etnikai kisebbséghez tartoznak, ez azonban nem zárja ki a nem oda tartozókat. Az országgyűlési biztosok szerint az általuk kidolgozott ajánlások célja, hogy a törvényi kiskapuk bezárásával elősegítsék a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak teljes körű megvalósulását - írta a Roma Sajtóközpont.

Az állásfoglalásban olyan jogszabályok megalkotását javasolják az ombudsmanok, melyek statisztikai és személyes adatok gyűjtésével konkrét információkat szolgáltatnának a kisebbségi közösségekről, ám az adatokat anonim, egyénekre vissza nem követhető módon kezelnék. Kállai hangsúlyozta: javaslatuk nyomán nem jön létre személyes adatokat tartalmazó adatbázis. Az állásfoglalásban az országgyűlési biztosok az etnikai adatkezelés lehetőségét megteremtő jogszabályok megalkotását javasolják többek közt az esélykiegyenlítő és kisebbségi identitáshoz köthető támogatások, valamint a képviseleti jogok terén, a büntető és igazságszolgáltatási eljárásokban, a gyerekvédelmi és népszámlálási adatokban illetve a diszkrimináció megállapításának garanciáihoz.

Név nélküli statisztikai adatokat lehetne gyűjteni

Kállai emlékeztetett az Állami Számvevőszék (Ász) tavalyi jelentésére, amely megállapította: a romák felzárkóztatására előirányzott százhúszmilliárd forintnak nagyjából a tizede jutott el a romákhoz. A népszámlások során új módszert javasolnak a biztosok az etnikai adatok gyűjtésére az önkéntesség és az anonimitás teljes körű biztosítása érdekében: összevetnék a társadalomban élő kisebbségi képet az önbevalláson alapuló kisebbségi képpel. A büntető-igazságszolgáltatás területén a biztosok lehetővé tennék név nélküli statisztikai adatok gyűjtését a bűnelkövetők esetében. Erre a bírósági tárgyalás részeként kerülne sor. A név nélküli adatfelvétel célja az, hogy kiderüljön, hogy egy adott közösséghez tartozók közül hányan követnek el bűncselekményeket – mondta el a kisebbségi ombudsman. A biztosok az áldozatok etnikai adatainak kezelését két lépcsőben tartják megvalósíthatónak: az első lépcsőben csak a rasszista motivációjú bűncselekmények áldozatainak esetében javasolják adatok gyűjtését, ezen felül egyéni kérésre bármely bűncselekmény áldozatának is, ha kéri vagy önként vállalja. A második lépcsőben pedig minden áldozat etnikai adatát gyűjtenék. A többlépcsős rendszert elmondásuk szerint azért dolgozták ki az ombudsmanok, mert jelenleg sem a kisebbségi sem az adatvédelmi biztos nem tartja valósnak, hogy az áldozatok többsége vállalná a származását. A gyerekvédelem területén olyan javaslatokat fogalmaz meg az állásfoglalás: „családi legendáriumot” dolgozzanak ki a szakellátásban elhelyezett gyerekek számára, melynek a célja a gyerekek múltjának a dokumentálása, családtörtének, származásának rekonstruálása.