Miniszteri biztos: Nincs mit kompenzálni a 47 nagyvárosnak az iparűzési adó miatt
Az állam úgy kárpótolhatja a településeket, hogy elveszi a közétkeztetést, valamint a háziorvosi ügyeletek, sportcsarnokok üzemeltetését. A polgármesterek szerint hitelfelvételt és vagyoneladást javasoltak nekik.
„Mind a 47 érintett, 25 ezernél több lakosú vidéki várossal egyeztettem, hamarosan elkészül az előterjesztésem, ami alapján májusban várható kormánydöntés” – mondta a 168.hu-nak Balla György miniszteri biztos. A fideszes országgyűlési képviselő, Szolnok korábbi alpolgármestere alig egy hónapja kapta a kinevezését Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, és a feladatot, hogy folytassa le az egyeztetéseket külön-külön az önkormányzatokkal arról, miként tudná a kormány kompenzálni a településeket amiatt, hogy náluk bevételkiesést okoz a kis- és középvállalkozásokat, valamint az egyéni vállalkozásokat segítő állami lépés, az iparűzési adó megfelezése.
„Nincs mit kompenzálni” – tette rögtön világossá Balla, aki szerint nem elvonás történt a városoknál, hiszen az adó elengedett fele helyben, ott maradt a vállalkozásoknál. Igaz, a pénz nem folyik be az önkormányzatokhoz, mint eddig, így lehet, hogy „mínuszban vannak, de mindenki más is mínuszban van, a kormány is” – tette hozzá. Ennek ellenére a miniszteri biztos szerint „a kormány megnézi, milyen segítséget tud nyújtani ezeknek a városoknak”. Általánosságban azt mondta, hogy várhatóan helyi beruházásokhoz, fejlesztésekhez tud támogatást nyújtani, illetve legkorábban jövő évtől átvehet olyan feladatokat – finanszírozással együtt –, amelyeket eddig az önkormányzatoknak kellett kötelezően ellátniuk. Ilyen lehet a háziorvosi ügyelet, amelynek átvételét Balla támogathatónak tartja, bele is írja majd az előterjesztésébe. Hangsúlyozta: „dönteni nem én döntök, hanem a kormány, de biztos, hogy nem általános, hanem 47 különböző, egyedi megoldás készül.”
Konkrét ígéret nem volt
„Nem tudom, mi szerepel a miniszteri biztos javaslatcsomagjában, de nagyon szeretném majd látni a kormány-előterjesztést, mert az érintett városokkal folytatott egyeztetéseken semmilyen konkrét ígéret nem hangzott el, sőt Balla György jelezte, hogy nincs is felhatalmazása ígérni” – mondta kérdésünkre Gémesi György a kompenzációról folytatott tárgyalásokról. Gémesi szerint – aki nemcsak az egyik érintett, a 32 ezer fős Gödöllő polgármestere, hanem a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is – ezeken a találkozókon annyi konkrétum hangzott el, hogy működésre biztosan nem kapnak az önkormányzatok pénzt a költségvetésből, ehelyett azt a tanácsot kapták, hogy a működési hiányt „oldjuk meg hitelfelvétellel vagy adjunk el vagyont”.
Ami „kompenzációként” elképzelhető, hogy fejlesztésre kapnak pénzt a városok állami vagy uniós forrásból, de Gémesi szerint egyrészt fogalmuk sincs, hogy mennyit, másrészt „a fejlesztésekből, beruházásokból nem lesz működési többletbevétel”, márpedig a települések költségvetésében itt okoztak hiányt a kormányzati döntések az ingyenessé tett parkolás miatt kieső bevételtől a gépjárműadó helyben maradó 40 százalékának elvonásán át a helyi iparűzési adó felének kieséséig. A polgármester garanciát szeretne arra is, hogy amikor a kormány a városok valamilyen formában történő kompenzálásáról dönt, akkor ne politikai szimpátia alapján, hanem „arányosan és igazságosan” állapítsa meg az összegeket a kieső iparűzési adóbevételek arányában.
Emlékeztetett, hogy az önkormányzati szférában idén 150 milliárd forint kiesést jelent az iparűzési adó felezése, és ezt egy az egyben csak a 25 ezer fő alatti településeknek kaphatják vissza összesen mintegy 50 milliárd forint értékben, a nagyobbaknál, illetve a Fővárosi Önkormányzatnál és a budapesti kerületeknél a kormány jóindulatától függ, hogy lesz-e kompenzáció, és ha igen, mennyi. Az egyik, a tárgyalásokon felmerült „kompenzációs” lépésről, miszerint az állam átvenné az önkormányzatoktól az orvosi ügyelet működtetését, az orvos végzettségű Gémesi azt mondta: tény, hogy az önkormányzatok többsége szabadulna ettől, hiszen a kormány 2013 óta változatlan összeggel dotálja ezt a kötelező feladatot, amelynek költsége egyre emelkedik, a különbözetet pedig a településeknek kell kipótolni, de nem tartja jó ötletnek az elképzelést, hogy ezt a feladatot az Országos Mentőszolgálat venné át, mivel „egy mentőápoló nem orvos”.
Ha egy része visszajön, már jó
„Kaposvár esetében az iparűzési adó felezése miatt kieső bevétel 680 millió forint idén, én ennek kompenzálásával nem számoltam az idei költségvetésben, de ha már egy része visszajön valamilyen támogatás formájában, az jó” – mondta kérdésünkre Szita Károly, a 64 ezres város polgármestere, aki egyúttal a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is. Mint mondta, két fordulóban egyeztettek a témában: februárban Gulyás Gergely miniszerrel abban maradtak, hogy „a fejlesztések folytatódnak”, a közben elfogadott önkormányzati költségvetések alapján pedig Balla Györggyel külön-külön megnézték – ő két hete volt a miniszteri biztosnál –, hogy mik a lehetőségek az egyes városoknál.
Szita Károly arról beszélt, hogy a gazdaságélénkítő hatású fejlesztések, beruházások támogatásán túl több területen is szóba került az állami segítség a háziorvosi ügyelet átvételén túl is. További lehetséges megoldásnak nevezte, hogy a kormányzat átveszi egyes helyi sportlétesítmények üzemeltetésének feladatát az önkormányzatoktól, illetve a tárgyalások alapján szóba jöhet a közétkeztetés, mint önkormányzati feladat állami átvétele is. Az esetleges önkormányzati hitelfelvételek lehetőségéről azt mondta, a tárgyalásokon ez is szóba került, bár ez továbbra is kormányzati jóváhagyáshoz kötött, vagyis „kérni kell”. A kieső iparűzési adón túli kormányzati elvonások, bevételcsökkenések hatásáról azt mondta, azt „be kell vállalni” a járvány elleni küzdelem közös teherviselése jegyében.
Nem egységes a gyakorlat
Balla György egyébként csak a 25 ezer fősnél nagyobb, vidéki településekkel folytatott tárgyalásokért felelt miniszteri biztosként. Az önmagában csaknem 20 milliárdos adókieséssel küzdő Fővárosi Önkormányzattal illetve az egyenként több százmilliós, akár milliárdos mínusszal számoló budapesti kerületekkel Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára folytat még le nem zárt egyeztetéseket. A főváros vezetése kompenzálást szeretne, csakhogy a kormányzat álláspontja e kérdésben az, hogy a fővárosnak sem fizeti ki automatikusan ezt a pénzt, legfeljebb „átvesz” egyes fejlesztéseket, közszolgáltatásokat.
Ugyanakkor a 25 ezer főnél kisebb településeken a kormány hajlandó volt az automatikus és teljes jóváírásra: a már január közepén megjelent kormányrendelet szerint a támogatást – kérelem benyújtása után –, két részletben, júniusban és októberben folyósítja a költségvetés a településeknek. A nem egységes állami támogatási koncepciót jól jelzi, hogy már az iparűzési adó decemberi felezésének bejelentése után, még tavaly év végén több önkormányzat is kapott soron kívüli támogatást: a Fővárosi Önkormányzat semmit, csak a fideszes XVI. kerület és a kormánypárt által támogatott vezetésű XXIII. kerület. A 23 megyei jogú város közül pedig 17 kapott pénzt: 13 fideszes vezetésű vagy támogatottságú összesen mintegy 22 milliárdot – Kaposvár például másfelet –, míg négy ellenzéki alig 2 milliárdot.
(Kiemelt kép: Balla György képviselő, miniszteri biztos a Parlamentben. Fotó: MTI | Máthé Zoltán)
