Mindenki pénzt kér az államtól - az meg nem ad

A Fidesz szerint több megváltozott munkaképességű ember kaphatna állást kevesebb pénzből, ha a kormány nem teremtett volna kaotikus viszonyokat – közölte a párt szakpolitikusa. Czomba Sándor sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a jelenlegi rendszerben egymással versenyezteti a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket, ám az egyik támogatotti csoportba tartozók lényegesen több pénzt kapnak, mint a többiek.

Emlékeztetett arra, hogy a költségkompenzációs támogatásban részesülő 44 cég idén 9 ezer embert foglalkoztatott, és ehhez 10 milliárd forint állami támogatást kapott, míg a rehabilitációs költségtámogatást elnyerő 21 cég 19 ezer embernek adott munkát, és ehhez 31,4 milliárd forintot kaptak. Czomba Sándor szerint így előbbiek nem tudnak megjelenni a piacon, mert a több támogatást elnyerők kiszorítják őket onnan.

Hiába önt több pénzt a rendszerbe az állam

Költségkompenzációs támogatást azok a cégek kaphatnak, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, míg rehabilitációs költségtámogatásban azok a cégek részesülhetnek, amelyek olyan embereknek adnak munkát, akik a nyílt munkaerőpiacon nem kaphatnának állást; ez utóbbit ezért „védett” munkahelynek is nevezik. Létezik még egy harmadik kategória is, ebben azok a cégek kapnak bértámogatást, amelyek munkavállalóik között 5 százalékot meghaladóan foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket. Az említett három kategóriában összesen mintegy 36-37 ezer ember foglakoztatása biztosított.

A fideszes politikus szerint az állam hiába önt több pénzt a jelenlegi rendszerbe, mert a többletforrások ellenére „nincs új munkahelyteremtés”. Arra mutatott rá, hogy a cégek ugyanazokat az embereket foglalkoztatják, akiket korábban is, ám most a másik két kategóriában pályáznak, mert így több pénzt kaphatnak. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a rendszer azért is pazarló, mert ezeknek a cégeknek a vezetői közül sokan – mintegy családi vállalkozásban – magas fizetéseket kapnak, miközben a dolgozók 60 ezer forintot keresnek - írta az MTI.

Elmondta azt is, hogy a bértámogatási rendszerre (ahol 5 százalék felett foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket) a költségvetésben tavaly a tervezett 9 milliárd helyett 16 milliárd forintot költöttek, míg idén 12 milliárdot terveztek, és már 18 milliárd forintnál tartanak. Közölte, ha a Fidesz kormányra kerül, a jogszabályokon keresztül azt akarja üzenni, hogy mindenkit támogatnak, aki dolgozni szeretne. Elmondta, nem bértámogatással, hanem járulék-, vagy adókedvezménnyel ösztönöznék a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket.

Veszélyben a pedagógus-továbbképzés

Az oktatás színvonalának romlásával jár és a pedagógusok esélyegyenlőségét is rontja az önkormányzatok szerint, hogy 2010-től megszünteti a tanárok kötelező továbbképzésének támogatását a kormány - írta a Magyar Nemzet.

Idén még pedagógusonként 11.700 forint jutott erre évente. Sok óvópedagógust, tanítót vagy tanárt viszont a munkaszerződése kötelez különböző tanfolyamok elvégzésére. Aki közülük már azt el is kezdte, nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen nem tudni, hogy mi lesz januártól a folyamatban lévő képzési programok finanszírozásával.

Az iskolákat fenntartó önkormányzatok attól tartanak, ha ők nem fizetik ki a kötelező továbbképzések költségét, még több lesz a településeken az állástalan pedagógus.

Schmitt: A tervezett támogatás hétszeresére lenne szükség

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a tervezett költségvetési támogatás hétszeresére lenne szüksége ahhoz a magyar sportnak, hogy a világ élvonalában maradjon. Az állami hozzájárulás reálértéken csökken jövőre. Az alulfinanszírozottság a MOB szerint megnehezíti a felkészülést a 2012-es londoni olimpiára - írta a HírTV honlapja.

A kormány ugyanúgy 12,7 milliárd forintot különített el a jövő évi költségvetés tervezetében a sport támogatására, mint az idei büdzsében, miközben 2010-ben 4,1 százaléka lesz az átlagos infláció a Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint. Az összeg harmada a Forma-1-es Magyar Nagydíj jogdíja. A versenysport 450 millió forinttal gazdálkodik kevesebből jövőre, és csaknem 600 millió forintot von el a kormány az olimpiai központokat üzemeltető Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézettől.

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint 90 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország a nemzetek versenyében az első húszban legyen. Schmitt Pál megjegyezte, Magyarország GDP 0,2 százalékát fordítja a sport támogatására, míg a fejlettebb európai államoknál 1 százalék az arány.

Magasabb volt az állami támogatás

Jönnek szövetségek, hogy áthidaló kölcsönöket adjunk, mert nem tudnak bért fizetni, a világkupára nem tudnak orvost kivinni magukkal vagy a szövetségi kapitány marad itthon. Ilyen nonszensz helyzetekkel találkozom nap, mint nap és akkor még az egyesületekről nem is beszéltem, akik a huszonnegyedik órában vannak – mondta el Schmitt. Még egyszer mondom, széles körű összefogás kell, elsősorban a magyar gyerekek sportolásáért, az egészséges nevelésért. Egy egészen új időszak kell, hogy bekövetkezzen – tette hozzá.

Simóka Beáta, az Önkormányzati Minisztérium sportért felelős szakállamtitkára azt mondta: a MOB megkapta a tavalyról elmaradt kilenc millió forintos támogatást, és az idei költségvetési hozzájárulást is átutalta már a tárca - írta a Magyar Nemzet.

A MOB szakmai igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy 2001-ben a sydney-i és 2005-ben az athéni olimpia után is magasabb volt az állami támogatás az ideinél, Kovács Tamás szerint az alulfinanszírozottság megnehezíti a felkészülést a 2012-es londoni olimpiára. A közgyűlés elfogadta az olimpiai felkészülés irányelveit, az elsődleges cél, hogy Magyarország 20-22 sportágban kvalifikálja magát a játékokra, és 7-8 aranyérmet szerezzen.