Miért vártak eddig?
Gabriele Zimmer EP-képviselő, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakció német elnöke. Ő fogalmazott a legsarkosabban a Tavares-jelentés vitájában. Tulajdonképpen miért jött akkor ide? – szegezte a kérdést Orbán Viktornak, miután a magyar miniszterelnök csak vagdalkozott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A 168 Órának arról is beszél Gabriele Zimmer: az Európai Bizottság és az Európai Tanács az elkövetkező egy hónapban figyelni fogja a magyar kormány tevékenységét. Ha ez idő alatt semmilyen változás nem történik, a bizottsággal és a tanáccsal együtt megvitatják: hogyan tovább. HERSKOVITS ESZTER interjúja.
- Tulajdonképpen miért is ment Orbán Viktor Strasbourgba? Aligha érvelni.
– Igaza van. Először pedig még örültem is, hogy eljött. Azt hittem, valóban érdekli a vita. Gondoltam, érvel majd a magyar miniszterelnök, és esetleg tiltakozik bizonyos pontoknál. Aztán csalódnom kellett. Végig azt hajtogatta: aki megszavazza a Tavares-jelentést, az Magyarország ellensége. De hát ez nonszensz! Rá kellett jönnöm, Orbán Viktor csakis azért vett részt a vitában, hogy a magyar híveinek megmutassa: megvédi a magyarokat az „igazságtalan és gonosz” Európai Uniótól. Kizárólag a magyarországi szavazatmaximálás volt a célja. „Hazabeszélt” az EU-ból.
- Az itthoni közvélemény-kutatások egyelőre azt mutatják, a Fidesz népszerűbb az ellenzéki pártoknál. Bejön Orbán „szabadságharcos” magatartása. A Tavares-jelentés kapcsán pedig – mint sok más esetben – a baloldali összeesküvést sulykolja a kormányzati propaganda. Akár még több szavazatot is nyerhet Orbán strasbourgi korteskedésével?
– Elképzelhetőnek tartom. Már csak azért is, mert Orbán az egész politikáját arra építi, hogy a kétharmados többség mindenre feljogosítja. Bárki kritizálja, az neki már ellenség, aki esetleg jogtalanul beavatkozik az ország belügyeibe. De ez nincs így! Az Európai Parlament egyik legfőbb feladata a demokrácia védelme. Nem engedhetjük meg, hogy egyetlen tagállamban is csorbuljanak az emberi jogok. Magyarországon igenis sérülnek. Egyetemes emberi értékek nem függnek jobboldali vagy baloldali politikától. A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem veszi figyelembe annak a politikai kisebbségnek az érdekeit, amely nem őrá szavazott.
- A Tavares-jelentést mégsem elsöprő fölénnyel fogadták el. S bár „átszavaztak” a jobboldalról is, innen úgy tűnt: az európai parlamenti végszavazáskor is inkább számít a pártpolitika, mint az egyetemes értékek melletti kiállás.
– Nem értek egyet önnel. Azt jól mondja: jobboldaliak is megszavazták a jelentést. Másfelől: számos baloldali ellene volt. Úgyhogy nem politikai irányzatok ütköztek meg. Inkább a szemléletbeli különbségek osztják meg a véleményeket. Még mindig nincs teljes konszenzus abban, hogyan is kellene kezelnünk közös értékeinket, s meddig mehetünk el ezeknek a betartatásában.
- Tudja, én azt nem értem, hogy miközben Orbán Viktor a 2010-es választások óta szakaszosan, fokozatosan építette le a demokratikus alapintézményeket, az Európai Unió most először állt elő egy ennyire konkrét állásfoglalással. Miért vártak eddig?
– Orbán kormánya az első perctől kapott hideget-meleget az EU-tól – nemcsak baloldalról. A médiatörvény esetében még azt is elértük, hogy változtasson néhány ponton.
- De ezek apró technikai korrekciók voltak, a törvény tartalmát nem érintették.
– Ez igaz. Egyébként az én pártom már korábban is többször jelezte az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, hogy többet kellene foglalkozni a magyarországi ügyekkel. Másfelől a Tavares-jelentés sem hirtelen felindulásból született: egy éven át dolgoztak rajta jobb- és baloldali politikusok – közösen. Magyarországi érdekképviseletek vezetőivel és politikusokkal is egyeztettünk. Nem engedhettük meg magunknak a legapróbb tévedést sem, ezért volt szükség az aprólékos munkára.
- A The Economist egyik szakértője szerint kár volt az erőfeszítés. Mivel a jelentés nem szankcionál, nincs elrettentő ereje, ezért aztán semmilyen hatással nem lesz Orbán Viktorra.
– Mondjuk úgy: a szankció az utolsó utáni megoldás az eszköztárunkban. Rossz üzenete van ugyanis: azt sugallja, mint ha az unió a magyar emberek ellen „szervezkedne”. Pedig szó sincs erről! A büntetésnek súlyos gazdasági és társadalmi hatásai is lehetnek. És nekünk sem jó, hogy szövetségbe tömörítheti a lakosságot és a kormányt az EU-val szemben. Ráadásul Ausztriában – Jörg Haider esetében – alkalmaztunk büntetőeszközöket: máig nem vagyunk biztosak abban, hogy jól tettük-e. Ma már sokkal óvatosabban járunk el a „fegyelmezetlen” országokkal szemben.
- Akkor másként közelítem meg a kérdést. Ön szerint elegendő egy parlamenti többséggel elfogadott határozat ahhoz, hogy Orbán Viktor hirtelen a demokratikus értékek elkötelezett híve legyen? Hiszen a Tavares-jelentés kimondja: rendszerszintű változtatások szükségesek.
– Nyilvánvalóan Orbán reakciója dönti el: hogyan tovább. Az Európai Bizottság és az Európai Tanács az elkövetkező egy hónapban figyelni fogja a magyar kormány tevékenységét. Ha ez idő alatt semmilyen változás nem történik, a bizottsággal és a tanáccsal együtt megvitatjuk: hogyan tovább. A legjobb lenne végre nyíltan és józanul megbeszélni ezeket a kérdéseket a magyar kormánnyal. Szeretnénk tudatosítani Orbán Viktorban is: nem ellene és főleg nem Magyarország ellen vagyunk. A közös értékeinkért teszünk mindent.
- Azért nem bízták a véletlenre: az elfogadott Tavares-jelentés javasolja az úgynevezett Koppenhágai Bizottság felállítását, amely az alapjogok érvényesülését vizsgálná, és figyelné a magyarországi fejleményeket. Először kényszerülnek erre?
– Úgy tudom, igen. Amióta ez a lehetőség bekerült az uniós alkotmányba, még nem vetették be. Orbán Viktort sokan hasonlítják Berlusconihoz, de a volt olasz miniszterelnök nem sértett meg egyszerre szinte minden alapjogot. Korrigálni kellett itt-ott az olasz médiatörvényt is, ám Magyarországon ennél összetettebb a probléma. Pedig nemcsak önöknél alakult ki demokráciadeficit. Sok volt szocialista országban okoz gondot a nyitott társadalom megvalósítása. De jómagam gyakran kritizálom Németországot is, amiért nem engedi be a főleg roma munkavállalókat Bulgáriából.
- A szavazásnál az is látszott: az euroszkeptikusok és a szélsőségesek Orbán Viktor mellett állnak. Nem tart attól, hogy a magyar „szabadságharc” példája ragadós lehet, és erősítheti a radikális irányokat is?
– Nem hinném. Nézze meg például Romániát. Megállapítottuk, hogy csorbultak az alkotmányos jogok, és az ottani kormány azonnal korrigált. Alapvetően azt tapasztaljuk:
a tagállamok együttműködőek az EU-val. Kivéve Magyarországot.
- Itthon viszont több szakértő is attól tart: Orbán Viktor EU-ellenes kirohanásai mögött az is állhat, hogy előbb-utóbb kivezetné az országot az unióból.
– Még ha megfordult is ilyesmi Orbán fejében, neki is tudnia kell, hogy ez képtelenség! Nem kizárt, hogy a kilépés meglebegtetésével akar nyomást gyakorolni az uniós vezetésre, de azt be kell látnia: Magyarország nem Svájc, és nem Norvégia. Kicsi, nyitott gazdaság, amely függ a többi európai országtól, ráadásul tagállamok veszik körül. Azt hiszem, örök tanulság a volt szocialista országokban: a zárt gazdaság nem működőképes.
- Márpedig a miniszterelnök minden megnyilvánulása arra utal, hogy egy zárt gazdaság és egy zárt társadalom megteremtése a célja.
– Kelet-Németországban nőttem fel, megtapasztaltam ezt is. Ha tényleg így lenne, a magyar lakosság úgy tiltakozna, ahogy anno az NDK-ban: tömegesen hagynák el az egyre élhetetlenebb országot.