Mi van a maszk mögött?

„Ha egyik fejünket levágjátok, kettő másik nő a helyére... Nem fogjuk elfelejteni, amit tettetek velünk. És nem fogunk megbocsátani. Nemzetközi légió vagyunk, nem tágítunk, Zsarnok! Számíts Ránk!” – így reagált a magyar Anonymous internetes mozgalom arra, hogy 16 éves dunaújvárosi tagjukat és négy társát a minap elkapta a rend­őrség.

Hogy mi volt a fiatalok bűne?

Augusztus végén a hackercsoport „lelőtte”, vagyis elérhetetlenné tette Simicska Lajos cégének, a Közgépnek az internetes oldalát. Márciusban feltörték az Alkotmánybíróság honlapját, és átírták az alaptörvény szövegét, de hagytak üzenetet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal oldalán is. Lecsaptak a Jobbik, a Betyársereg honlapjára is, és kiszivárogtatták a radikális párt címlistáit, belső felhasználásra szánt anyagait.

A rendőrség szerint a fiatalok személyesen nem ismerték egymást, az interneten tartották a kapcsolatot. Különösebb céljuk a weboldal blokkolásával nem volt, mindössze „jópofa heccnek” gondolták.

Ennyi volna?

Az Anonymous nemzetközi hálózat, tagjai világszerte hajtanak végre internetes támadásokat: feltörték a többi között a New York-i tőzsde, a Kreml, az orosz elnök honlapját, a legnagyobb multik portáljait is.

Jelképük egy maszk lett, amely a V mint vérbosszú című 2006-os filmből való. A történetben a középkorban élt Guy Fawkes alakja is feltűnik. Annak idején a botcsinálta terrorista társaival fel akarta robbantani az angol parlament épületét, de elkapták, és kivégezték. A film főhőse az ő maszkját viseli.

Mindent és semmit

Kik ők? Modern Robin Hoodok, digitális Rózsa Sándorok, netterroristák vagy egy engedetlenségi mozgalom aktivistái?

E-mailben vettük fel velük a kapcsolatot: személyesen nem találkozhattunk, kilétüket nem akarják felfedni. 2011 második felében alakult meg a mozgalom hazai magja, első videoüzenetük akkoriban került fel az internetre. „Elsősorban a közösségi oldalakon és online csatornákon ismertük meg egymást, nagyon ritka, hogy személyes kapcsolat által kerül valaki a mozgalomba. Az Anonymousnak semmiféle működési szabályzata, elve nincs, igyekszünk minél demokratikusabb módon megbeszélni egymás között, milyen problémákat látunk, milyen akciókat hajtsunk végre, és milyen módszerekkel” – írják a 168 Órának.

Nem tudják, hány tagjuk van. Úgy fogalmaznak: „Egyre többen veszik észre, hogy valami nincs rendben az országban.” Azt írják, hogy a Jobbik.hu ellen szervezett, eddigi legnagyobb támadásukban több mint ötven emberük vett részt.

Hogy mit akarnak?

„Az Anonymous egy interneten született mém (gyorsan terjedő kép, fogalom vagy eszme – A szerk.), de egy kicsit politikai mozgalom is egyben. Céljaink rendkívülien hétköznapiak, egy szimpla radikális demokráciát követelő csoport vagyunk. Mint minden ilyen csoport, erőszakellenesek, antimilitaristák, antirasszisták va­­gyunk, kicsit egyenlőbb világot szeretnénk, megkérdőjelezzük a fogyasztói társadalom és a kapitalizmus mindenhatóságát stb. Ugyanakkor nem szoktunk estéken át mély filozófiai vitákat folytatni: egyszerűen ba...unk a hatalomra, a szabadságért harcolunk.”

– Az Anonymous-féle attitűd gyökerei a régmúltra nyúlnak vissza – magyarázza Z. Karvalics László egyetemi docens, információs­­társadalom-kutató. – Az ellenőriz­­hetetetlen hatalmi struktúrák ellen lépnek fel, s ez társadalmi érzékenységgel párosul.

„A mindent megosztani, semmit sem kisajátítani”-elv alapján működnek. Addig nem jutnak el, mint mondjuk egykor a ludditák, az ipari korszak géprombolói, de akkor a kontroll visszaszerzésére vagy megosztására nem is nyílt esély – most talán igen.

A hazai Anonymous hatalomellenes, s bár egyetlen párthoz sem áll közel, nemrégiben balos retorikára hajazó politikai nyilatkozatot tett közzé:

„A magyar jogállamiság történelmi mélypontján. A nyomozó hatóságok politikai megrendelésre, a romlott lelkű, velejéig korrupt elit és az oligarchák védelmében cselekszenek.
Az NNI Simicska magánhadseregeként, a Gestapót vagy az ÁVH-t idéző módszerekkel indít rekordsebességgel hajtóvadászatot a politikai aktivizmus mezejére lépett tizenévesek ellen.”
Hogy miért fogékonyak a tinédzserek a politikára?

Z. Karvalics László szerint a gyerekekben ösztönös igazságérzet él, nem szeretik a talmi tekintélyelvűséget, becsülik és tisztelik a tudást. A mai tizenévesek olyan környezetben szo­cializálódtak, amelyben az önkontrollnak és a normaalkotásnak nagy szerepe van (lásd: internetes játékok világa). Nem szabadosság, hanem a jól strukturált szabadság jellemzi őket. Szociológiai felmérések mutatják, hogy a hálózati polgároknak sokkal élénkebb a politikai aktivitása, mint azoknak, akik nem lógnak a neten.

– Ezért nem csoda, hogy kilépnek a civilizációs problémák porondjára – teszi hozzá a kutató.

A 168 Órának azt írja a magyar Anonymous egyik tagja:

„A hackerkedést, úgy gondolom, változó, hogy ki, miért és milyen idős korban kezdi, de általában 14-15 éves kortól a számítástechnika minden fiatalt érdekel. Mi nemcsak a politika ellen küzdünk, hanem minden ellen, ami az emberiségnek árthat, a szenny, ami eláraszt bennünket, a korrupció, ami körülvesz, a pedofília, és még sorolhatnám!”

A szabadság határa

– Ami a valóságban jelen van, az előbb-utóbb a virtuális világban is megjelenik – mondja Dombi Gábor, az Infórum (Informatikai Érdekegyeztető Fórum) főtitkára, aki szerint szervezetük komolyan veszi az ideológiájukban a szabadságmozgalmakra hajazó, korlátozásellenes internetes törekvéseket. – Együtt kell élni ezekkel a mozgalmakkal. Gyakran tisztességes elveket romantikus módon képviselnek: támadják a drogbárókat, fellépnek a korrupció ellen, a nem informatikusok köre mégis extrémnek tekinti azt az eljárást, amikor betörnek cégek, szervezetek weboldalaira. Az informatikai rendszerek üzembiztonságát általában nem veszélyeztetik, nagy kárt valójában nem okoznak, de az informatikusoknak felmegy a támadástól a vérnyomásuk. Hiszen ön mit szólna akkor, ha valaki a házát telepingálná graffitivel, és helyre kell állítania? Vajon hol a szabadság határa? Korunkban a politika immár erkölcsi kérdés is, de minden oldal számára annak kell lennie – állítja Dombi Gábor.

Az Anonymous szerint nem bűncselekmény a Közgép honlapjának megbénítása, csupán olyan az, mint egy „digitális ülősztrájk” vagy „a polgári engedetlenség egy meglehetősen erőszakmentes módszere”.

Mayer Erika internetjogász másképpen látja. A Btk. szerint ugyanis bűncselekménynek minősül, ha valaki jogosulatlanul akadályozza a számítástechnikai rendszer működését, vagy az ott tárolt, feldolgozott, kezelt adatokat jogosulatlanul törli, megváltoztatja, hozzáférhetetlenné teszi.

– Így nemcsak a túlterheléses támadás, hanem az Alkotmánybíróság honlapján az alaptörvény szövegének átírása is bűncselekmény, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A bíróságon múlik, hogy az adott ügy körülményeit, a vádlottak fiatal korát figyelembe véve kiszab-e valóban letöltendő börtönbüntetést – mondja a jogász.

November ötödike

Állítólag újabb akciókon töri a fejét az Anonymous. Az interneten sokan találgatnak, vajon mit tesznek november ötödikén. Ezen a napon végezték ki Guy Fawkest.
„Szóba kerül időnként, hogy utcai akciókat is szervezzünk, de az Anonymous a jövőben is elsősorban a kibertérben fog tiltakozni a számunkra nem elfogadható intézkedések ellen” – írják lapunknak.

Nem árulják el, mit tesznek. Szeretnének illegalitásban maradni, függetlenek akarnak lenni a politikai pártoktól, és tartanak a hatóságoktól is.
Joggal.