Mi újság?

Financial Times

Nem sok sikert tud felmutatni mostanában a magyar diplomácia – az ország inkább nyugtalanítja szomszédait, keleten és nyugaton egyaránt –, ám az mindenképpen nagy teljesítmény, hogy a jövőben a magyarok irányítják a forgalmat Kosovo légterének magasabb övezetében. Idáig ezt a feladatot a NATO látta el, de az, hogy szerepét körülbelül egy év múlva a HungaroControl veszi át, azt jelenti: tízezer láb fölött megnyílik a lehetőség a polgári gépek számára. Ez jelentős bevételt hoz mind a magyar cég, mind az egykori autonóm tartomány konyhájára. Egyben pedig azzal jár, hogy Kosovo újabb területen tudja alkalmazni az európai normákat. Egy szakértő szerint a lépés révén csökkennek a jegyárak, és az ország közelebb kerül ahhoz, hogy csatlakozzon az egységes európai légteret szabályozó egyezményhez. A magyar vállalat 13 milliárdot fektet be a tervbe, a munkát 3-5 évre tervezi. Az albán polgári repülésügyi hatóság vezetője napi 400 géppel számol az érintett térségben, és azt reméli, hogy menet közben az albánok is folyamatosan végzik az előkészületeket, így ha eljön az idő, át tudják venni a szolgáltatást.

The Wall Street Journal

Elie Wiesel gyalázatosnak nevezte, hogy Kövér László részt vett Nyirő József újratemetésén, akit a Nobel-díjas író fasiszta ideológusnak tart. Megerősítette, hogy az eset miatt visszaadja a magas magyar állami kitüntetést, amelyet 2004-ben kapott. Wiesel szüleit és húgát a háború idején a magyar hatóságok küldték Auschwitzba, a halálba. Szándékáról levelet írt az Országgyűlés elnökének, mert mint mondta, az új fejlemény túl közelről érinti. A lap átvette az AP hírügynökség szerkesztőségi cikkét, amely a csókakői avatás kapcsán – szokatlan módon a szerző megjelölése nélkül – arról számol be, hogy kultusz bontakozik ki Horthy körül. A legtöbb magyar ugyan önkényúrnak tekinti a kormányzót, aki belevitte az országot a felháborító szövetségbe Hitlerrel, és több százezer zsidó haláláért felelős, ám a recesszió miatt, a nacionalista érzelmek újraéledésével egyre nagyobb mozgalom akar hőst faragni belőle. A bírálók szerint az Orbán-kormány keveset tesz, hogy megállítsa az új keletű kultuszt. A mostani hatalom nagy ívben elkerülte a szélsőjobbos kísérleteket, hogy rehabilitálják a kormányzót. Magatartása azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább rokonszenvez vele, mint a korábbi kormányok, és engedte, hogy elterjedjenek az olyan jelképek, mint a csókakői mellszobor. Böhm Antal szociológus ezt azzal magyarázza, hogy Magyarország sok éve gazdasági válságot él át, és a kormány ebben a helyzetben új gazdaságpolitika helyett a szimbolikus politikát választotta. Újra megjelent a húszas-harmincas évek stílusa, hangvétele, autokrata irányzata, ez kárpótol a gazdasági sikerek elmaradásáért. Orbán ugyan egyelőre őrzi kivételes többségét a parlamentben, ám pártjának népszerűsége tízéves mélypontra süllyedt, miközben a szélsőjobb szorongatja. Ez vezetett oda, hogy a Fidesz felerősítette a nacionalista retorikát.

Kövér László ott volt Nyirő József újratemetésén, az író műveit bevették a középiskolás kötelező irodalomba. A hatalom ugyan lecsapott a Magyar Gárda-féle szélsőséges mozgalmakra, és elítélte az antiszemita atrocitásokat, ám ezek az események megkongatták a vészharangokat messze a határokon túl is. Az amerikai Holocaust Emlékmúzeum riasztónak nevezte, hogy a kormány nyilvánvalóan támogatja fasiszta vezetők rehabilitálását.

The Economist

A Nemzetgazdasági Minisztérium olvasói levélben utasította vissza a lap legutóbbi számában közölt megállapítást, miszerint a magyar gazdaság nyújtja a legrosszabb teljesítményt a térségben. A tárca képviseletében Csorba Viktória azt írja, hogy a közelmúltban végrehajtott költségvetési konszolidáció eredményeként az ország 7-ről 4,2 százalékra csökkentette a GDP-hez viszonyított adósságszintet, amire 2010–13 között csupán öt állam képes. A bruttó hazai termék tavaly 4,3 százalékos többletet mutatott, ez évre pedig 2,5 százalékos deficittel számolnak. A növekedés az első negyedévben valóban kiábrándító volt – ismeri el az NGM –, ám a múlt év utolsó három hónapjában annál jobbnak bizonyult, és jövőre további stabilizálással és erős bővüléssel lehet kalkulálni. Átfogó reformokat hajtottak végre a munkaerőpiacon, hogy Európa egyik legrugalmasabb rendszere jöjjön létre. A foglalkoztatottság nőtt a 15–64 évesek körében. Javult Magyarország külső mérlege, mivel versenyképesek a kivitelre dolgozó cégek. A külkereskedelem többletet termel, és a folyó fizetési mérleg a legjobb a régióban.