Mi újság?

Der Standard

Az Orbán-kormánynak nem sikerült megszabadulnia az osztrák rádió és tévé tudósítójától. Emil Gelegs úgy nyilatkozott az újságnak, hogy mostanság olvadás állt be a vendéglátó ország vezetéséhez fűződő viszonyában. Elmondta azonban, hogy előzőleg a hatalom mindent megpróbált, hogy elnémítsa, illetve hogy elvágja az információktól. A helyzet odáig fajult, hogy a végén azt közölte a miniszterelnök sajtófőnökével, Havasi Bertalannal: attól, ha nem állnak vele szóba a hivatalosságok, ő még bírálja a rendszert. Ezek után a bécsi magyar nagykövet a tudósító magán e-mailjeiből többet az ORF illetékes vezetői elé tárt. Ezekben az újságíró úgy búcsúzott el a címzettektől, hogy „Üdvözlet Orbán-földről”. A diplomata alighanem ily módon akarta bizonyítani, hogy a feladó nem objektívan viszonyul a magyarországi fejleményekhez, csak szerencsére a főnökök visszautasították a kritikát. Mi több, meghosszabbították a megbízatását. A magyar kormány feltehetőleg másban reménykedett, de a külföldi sajtó dolgaiba nem tud oly mértékben beavatkozni, mint a magyar média esetében – mondja a tudósító. Ám azért szerinte az esetből látszik, milyen viszonyok vannak a magyar sajtó háza táján, ha az osztrákoknál ilyen hevesen tiltakoztak. Gelegs úgy értékeli, hogy a magyar közszolgálati rádió és tévé teljesen összeomlott, a szerkesztőségekben még azt is előírják, hogy például a „megszorítás” szót nem szabad használni. Ami a privát lapokat illeti, úgy fogalmazott: a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársai a kormány hű szolgáinak tartják magukat, annak igazát hirdetik. A kritikus újságok, mint a Népszabadság, egyre kevesebb állami hirdetést kapnak. A maga sorsáról Gelegs elmondta még, hogy Kumin Ferenc nemrégiben felvette vele a kapcsolatot, és azóta hirtelen ismét nyilatkoznak neki az illetékesek, amit kedvező jelnek tart.

Tagesspiegel

A német lap úgy látja: a magyar kormányfő populista bújócskát játszik a nemzetközi hitel körül, ahelyett, hogy megteremtené az égetően szükséges gazdasági növekedést. A cikk szerint először a pénzpiacok helyezték nyomás alá a magyar vezetést, most pedig a lakosság tüntetésekkel tiltakozik a hebehurgya takarékoskodás ellen. A miniszterelnök már nem képes kézben tartani a pénzügyeket, az IMF-től viszont nem akar hitelt, pedig az segíthetne finanszírozni a szociális kiadásokat is. Mivel a magyar fél nem hajlandó együttműködni, a valutaalap jegeli a tárgyalásokat, emiatt viszont napról napra romlanak a kilátások a gazdaság stabilizálására. Elsősorban a kormány gazdaságpolitikája miatt romlott az ország versenyképessége. Ráadásul az IMF úgy ítéli meg: alkalmatlan reformokkal próbálják meg legyűrni az adósságot, az inflációt és a növekedés hiányát, ez pedig bizalmatlanságot keltett a befektetők körében. A világpiacon tapasztalható pénzbőség miatt azonban Orbán jelenleg nem érdekelt a párbeszéd felújításában. Hogy ellensúlyozza a bevételek csökkenését, különadót vezetett be, egyben emelte a minimálbért. Az IMF ellenben arra figyelmezteti, hogy ne tetézze új hibákkal a régieket, mert így Magyarország nem tud kikeveredni a recesszióból. Orbán azonban mindenképpen be akarja bizonyítani, hogy képes beindítani a növekedést, akár azon az áron is, hogy a politikai-gazdasági bizonytalanság miatt alig van befektetés.

Die Welt

A pápai trón komoly várományosaként tekint Erdő Péterre a lap, amely szerint a bíboros rácáfolhat összes jóslatra, miszerint a következő szentatya nem európai lesz. A magyarokról az a hír járja, hogy „utánad lépnek be a forgóajtóba, de előtted jönnek ki”. Ez a képesség a magyar főpap javára is válhat, de a végzete is lehet, attól függően, hogy mártíriumként vagy győzelemként tekintünk Szent Péter utódjának tisztségére. Mindenesetre az elemzés szerint Erdőnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy elnyerhesse a posztot. Immár másodszor látja el az Európai Püspökkari Konferencia elnöki teendőit, ahol alighanem jobb kapcsolatokat épített ki, mint bárki más, de isten hű szolgájaként, nem pedig a szálak machiavellista mozgatójaként. Álláspontja a legfontosabb kérdésekben teljes mértékben egyezik XVI. Benedek nézeteivel. Ha meglepetésként a konklévá őt tenné meg a következő pontifex maximusnak, akkor részben valóra válna Menyhárt több évszázados jövendölése, miszerint nehéz történelmi időkben utolsó pápaként ismét egy Péter bukkan fel.