„Mi nem vagyunk a főirányhoz tartozó kedves fiatalemberek”

Kurier: Igaz-e az, hogy az ország újrafelosztása során előnyben részesülnek a Fideszhez közelállók?

Orbán Viktor: Magyarországon jelenleg óriási méretű mezőgazdasági átalakítás van folyamatban. Az ország fele kis- és középbirtok, a másik fele pedig nagybirtok. A kormánynak az a célja, hogy 20 % legyen a nagybirtokok és 80% pedig a kis- és középbirtokok aránya. Ez a folyamat 10-15 évig is eltart majd. Vitákat keltenek, sértik a nagybirtokosok érdekeit. Aki állami földeket akar bérbe venni, annak három feltételnek kell megfelelnie: lakóhelye nem lehet 20 km-nél messzebb a bérelt birtoktól, és aki állami földet bérel, annak állattenyésztéssel kell foglalkoznia. Harmadikként pedig a saját tulajdonban levő föld és az államtól bérelt föld együttesen nem lehet több 1200 hektárnál.

Kurier: El akarják zavarnia külföldi földműveseket az országból?

Orbán Viktor:Tény, hogy akad néhány külföldi, aki mezőgazdasággal foglalkozik, de ilyenek kevesen vannak. Ausztria azt állítja, hogy Magyarországon körülbelül 200 osztrák földműves foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Valószínűleg ezek valamennyien olyan emberek, akik törvényellenesen tevékenykednek nálunk. Európai értékeknek megfelelő szabályozásunk van: ahhoz, hogy egy külföldi mezőgazdasági tevékenységet folytathasson Magyarországon, ahhoz az szükséges, hogy az év 365 napjából 185-t Magyarországon töltsön el. Be kell tartani az elővásárlási- és elővételi jogokat. Nagyon sikeres az néhány tucat külföldi – aki Magyarországon tartózkodik – és mi ennek szívből örülünk. Ők nem jelentenek gondot. Azonban számos magyar és külföldi kötött zsebszerződéseket. Nem az a vevő, illetve a bérlő, aki a szerződésben szerepel, hanem valaki más. Hosszú ideig azt remélték, hogy a jogszabály ellenesen megvásárolt vagy bérelt földből előbb vagy utóbb jogszabályoknak megfelelő módon szerzett birtok lesz. A földtörvényben azonban kimondjuk, hogy ez nem lehetséges. Emiatt sokan csalódtak a várakozásaikban, és ebből származnak a konfliktusok. Szabályozásunk az európai normákon belül maradt. Az én kedvenc példám a voralbergi földtörvény. Ahhoz, hogy földbirtokot szerezhessek magamnak, 150 évig kellene ott élnem.

Kurier: Azonban már 1994 előtt is sor került mezőgazdasági földek megvásárlására, amikor ez még lehetséges volt. Néhány olyan osztrák is megkapta a felszólítást arra, hogy visszamenőleges hatállyal tekintse semmisnek a vásárlást, aki már 20 éve szerepel az ingatlannyilvántartásban. Törvényes az ilyen eljárás?

Orbán Viktor: Ez nem járja. Az érvényes szerződéseket nem lehet visszamenőlegesen semmisnek tekinteni. Pacta sunt servanda. (a szerződéseket be kell tartani- ford.) 1994-ben néhány hónapon át a külföldiek is különösebb feltételek nélkül vásárolhattak földtulajdont. Hogy ez miért volt így, azt még a mai napig sem tudjuk. Az egy zavaros időszak volt.

Kurier: Az ön pártjának a tagja, Bayer Zsolt újságíró, azt mondta, hogy „a romák állatok”. Egy demokratikus párt el tud viselni egy ilyen kijelentést anélkül, hogy kizárná az illetőt a pártból?

Orbán Viktor:Beszéltem az újságíróval és ő visszavonta ezt a kijelentését. A romák emberek, és rájuk is vonatkozik minden szabály és törvény, amelyek másokra érvényesek. Ezért nem lehet őket az állatok közé sorolni. Az új Alkotmány értelmében egy ilyen kijelentés már büntethető lenne. Bármelyik roma, aki sértve érzi magát, most már panaszt tehet. Azért válaszolok erre a kérdésre, mert azt akarom mondani, hogy mi nem ugyanazt tesszük, mint mások az öreg Nyugat-Európában. Az általunk bevezetett Alkotmány, gazdaságpolitika és egyéb szabályok eltérnek a Nyugat-Európában szokásos eljárásoktól. Azaz, mi nem tartozunk a helyes főirányvonalat követő kedves fiatalok közé. Ha „mainstream niceguys”-ra van szükség, akkor mi nem kormányozhatnánk. A Fidesz-t mindig akkor segítették hatalomra, amikor valami új dolgot kellett tenni, mert a régi már csődöt mondott. Ezért a mi közösségünknek mindig erős elhivatottsági érzése volt, azaz olyan érzése, hogy egy küldetést kell teljesítenie. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, ami ma nem kielégítő Magyarországon, az eladósodottság, amely az adósrabszolgaság felé vezetett, a növekvő munkanélküliség – a jóléti (welfare-) társadalom helyett a munkalapú (workfare society) társadalom felépítése voltak azok az okok, amelyek miatt én rám volt szükség.

Kurier: Az elmúlt két évben a Fidesz-kormány megváltoztatta Magyarországot. Ez meggyengítette-e a demokrácia hatalommegosztását?

A fékek és ellensúlyok rendszere nem az aktuálpolitikai viszonyokra épül, hanem az intézményes rendszerre. Ez megtalálható a Magyar Alkotmányban, léteznek az egyensúlyok és a fékek a parlament és a kormány, a kormány és az igazságügy viszonylatában, azaz a háromszög három csúcsa között. Ugyanakkor a Magyar Alkotmány már 1990 óta határozottan leszögezi, hogy ez egy parlamenti és nem egy elnöki rendszer. A Magyar Alkotmány abból a meggyőződésből indul ki, hogy ez egy demokratikus rendszer, amelyben a nép által megválasztott képviselők hozzák meg a döntéseket. A jelenlegi magyarországi helyzet azért különleges Európa számára, mert itt egy kétharmados parlamenti többség van. Ez a probléma láthatóan alkotmányos problémaként jelenik meg, pedig itt valójában a kétharmados többségről van szó. Magam részéről a kétharmados többséget kifejezetten jó dolognak tartom. Kár, hogy az ilyen helyzet csak ritkán alakulhat ki.

Kurier: Nem használható fel ez a kétharmados többség arra, hogy bebetonozzanak dolgokat, amelyeket később már nem lehet majd megváltoztatni?

Orbán Viktor:Mi egy tisztességes választási harcban szereztük meg a kétharmados többséget. Ez a lehetőség mások számára is adott. De ha nem lesznek képesek elérni a kétharmadot, akkor nem tudják majd megváltoztatni az új Alkotmányban lefektetett rendet. Ezt nem nevezném bebetonozásnak, hanem inkább egy alkotmányos állapot stabilitásának.

Kurier: Az Európa Tanács Velencei Bizottsága felülvizsgálja Magyarország nemzetközileg bírált igazságügyi reformját. Hogyan tekint a Bizottság megállapításai elébe?

Orbán Viktor:Nyugodtan, több okból is. Egyrészt mert a magyarországi alkotmányos helyzet tökéletesen megfelel az európai normáknak, másrészt pedig a Velencei Bizottság soha nem állhat a Magyar Országgyűlés felett. Szívesen meghallgatjuk a véleményüket.

Kurier: Ha a parlament törvényalkotással úgy dönt, hogy katasztrófa elhárítása érdekében szabad lesz embert kínozni, akkor ez ellent mond majd annak az alkotmányos alapelvnek, hogy tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot. Ez esetben az AB többé semmiféleképen sem vizsgálhatná meg a törvényt, mert az formálisan rendbe levő lenne?

Orbán Viktor: Ezt a törvényt az AB nem nyilváníthatná semmisnek. De hozzáfűzhetné a véleményét. Vegyünk egy kevésbé borzalmas példát. A parlament kijelenthetné, hogy semmi szükség sincs az alkotmányra. Azt csinálnánk, amit a britek, nekik sincs alkotmányuk. Minden alkotmányos jogszabályt megszüntetnénk, ha a legitim többség úgy döntene, akkor azt tennénk. De később egy új választáskor ismét megváltoztathatnánk, mert a demokrácia biztonsága végső soron sem a parlamenttől, sem az alkotmánytól nem függ, csak magától a néptől. Nem osztom azt a felfogást, amely intézményekkel és alkotmánnyal védelmezi a néptől a demokráciát. Bizonyos értelemben tévednek az intézményesítés hívei. Meg akarják maguknak takarítani azt a munkát, amelyet az ember nem kerülhet el. A demokratikus kultúrát ugyan úgy kell gondozni, mint ahogyan az ember egy kertet művel, öntözni kell, ki kell gyomlálni a gazt, és el kell végezni a mezőgazdasági munkát. A demokratikus közvéleményért meg kell dolgozni. Ezért gondolom azt, hogy a politikai munkát nem lehet intézményekkel helyettesíteni.

Kurier: Miért nézik a magyar kormány számos intézkedését olyan kritikusan Európában?

Orbán Viktor: Nem akarom megmagyarázni, hogy más európai kormányok miért látnak bennünket úgy, ahogyan látnak. Azt azonban el tudom mondani, hogy Magyarországon példanélküli fejlődés megy végbe a gazdaságban. Utoljára 1974-ben volt olyan alacsony szinten az infláció, mint napjainkban. Manapság az EU-n belül csak négy vagy öt ország van, amely képes csökkenteni az állam eladósodottságát, és mi közéjük tartozunk, mi csökkentettük legradikálisabban. 2012-ben két százalékkal csökkent a költségvetési hiányunk. Egyre jobbak a foglalkoztatási mutatóink is. Azonban vagy egy gondunk, és ez a gazdasági növekedés. Amit ma Európában átélünk, az a szociális- és gazdasági modell válsága. Európának nincs közös válasza a válságra. Az eddig megszokott gazdasági- és szociális modellt nem lehet fenntartani. Ez a modell nálunk Magyarországon sohasem működött zavartalanul. Minket a nyugati jóléti modell létrehozása közben ért el a válság. Ezért különleges a válaszunk is. De miközben egy új vízióhoz igazodva alakítjuk át a gazdaságot, az alkotmányozást, a munkatörvénykönyvet és sok egyéb mást is, védekeznem kell azokkal a vádaskodásokkal szemben, amelyek szerint mindezt csak a hatalomvágyból tenném. Érzésem szerint egy sikeres modell létrehozása közben vagyunk, és sikertörténetet fogunk írni. Mégis állandóan bizonyítanunk kell, hogy nem vagyunk fekete bárányok. A magyaroknak is az az általános érzésük, hogy állandóan igazolni kell magunkat. De esélyesek vagyunk a sikerre. Miért nem akar Európa sikertörténetről hallani, miközben mindenki olyan országokra figyel, mint Ciprus vagy Görögország. Európában csak a sikertelenségekről vesznek majd tudomást?

Kurier: Miért kell ősztől majd kötelezettséget vállalniuk azoknak a diákoknak, akik állami pénzügyi támogatást fognak kapni, hogy Magyarországon maradnak?

Orbán Viktor:Ez csak azokat a diákokat érinti, akik állami ösztöndíjat kapnak. Nekik elő lehet majd írni – de ez nem kötelező –, hogy a tanulmányaik befejezése után meghatározott ideig Magyarországon dolgozzanak, méghozzá a tanulmányaik befejezését követő 20 éven belül. Hogy milyen hosszú ideig, az majd a tanulmányi szaktól és –időtartamtól fog függeni. Átlagosan három-négy évről van szó. Amennyiben ezt nem teszik, akkor vissza kell fizetni az ösztöndíjat.

Kurier: Ezzel az intézkedéssel akarják megakadályozni az agyelszívást?

Orbán Viktor:Néhány európai ország, köztük számos északi ország is, arra állította be magát, hogy nem képez orvosokat, hanem magas fizetéssel más országokból szerez be orvosokat. Ezt nem tudom kifogásolni, ezt lehetővé teszi az európai jog. Mivel az orvosi tanulmányok folytatása meglehetősen költséges, Magyarországon tenni kellett valamit, és én nem akartam tandíjat bevezetni. Ezért azzal a javaslattal éltem, hogy tanulj térítésmentesen, mert valaki más, az állam, kifizette a tandíjadat, és később meghatározott ideig dolgozz itthon.

Kurier: Mennyi időre van szüksége a küldetése teljesítéséhez?

Orbán Viktor: A még iskolába járó gyermekeimnek mindig azt mondom, hogy nektek 50 millió kínaival kell versenyeznetek, akik ma még a rizsföldeken dolgoznak. Ne gondoljátok azt, hogy az osztálytársaitok vagy a hasonló korú osztrák gyerekek a versenytársaitok. Új világ alakult ki, az embernek dolgoznia és tanulnia kell. Különben a kevésbé fejlett térségekből jobban motivált emberek érkeznek, akik minden területen felülmúlnak majd benneteket. A sportban, a munkában és a kultúrában is. Egy elnemzetköziesedett világban fogtok élni. És ha ezt valamennyi magyar belátja, akkor már eredményesek leszünk. De ez nem egyszerű dolog. Az emberi megérzéseink azzal áltatnak bennünket, hogy visszatérnek a válság előtti időszakok. Ez azonban csak illúzió. A válság után Európában soha többé nem lesz olyan a világ, mint amilyen az előtt volt. Az országoknak az új realitásokhoz kell igazítaniuk a politikai stratégiájukat, és ez nem egy kellemes hír. A kétharmados többség biztosítja nekem azt a kiváltságot, hogy beszélhessek a rossz hírekről. Manapság Magyarország szegény ország, amely nehézségekkel küszködik, de hiszem, hogy a legrosszabbakon már túl vagyunk.

Fordította: dr. Gonda László