Mesterházy: Sok évet kapok, ha fecsegek

– Hol folytatja? Itthon, külföldön?

– Sokféle elképzelésem van.

– Csalódott?

– Nem. Saját döntés volt, nincs gond.

– Emlékszik, mit mondott a háború lehetőségéről február 11-én?

– Igen… hogy nem lesz háború. Leszámítva az amerikaiakat mindenki sokkal korlátozottabb konfliktusra számított. Próbáltam a kedélyeket nyugtatni, nem a kedélyeket szítani, aztán sokkal kiterjedtebb háború lett belőle, mint bárki gondolta volna.

– Mekkorára nőhet?

– Volt egy határ, amit 2014-ben elfoglaltak: a szakadár területeket, majd következett a szakadár területek közvetlen környéke: Luhanszk és Donyeck, aminek az volt a célja, hogy az ukránokat elvágják az Azovi és a Fekete-tengertől. Nem szerepelt a forgatókönyvben, hogy tovább mennek, ukrán városokat ostromolnak, négy irányból támadják az országot. Ilyen eszkalációt nagyon régóta nem láttunk Európában.

– A NATO Parlament alelnökeként mit érzékelt?

– Átírta a napirendet, mindenki a háborúval kapcsolatos esélyeket latolgatja. Egy védelmi szövetségnek a védekezés a logikája, ilyen helyzetben azonban a legerősebb lépés az elriasztás, hogy ne legyen több harci cselekmény, ehhez kellenek a gyors és hatékony kemény szankciók. Az ötödik cikkelyt szokták emlegetni, a kollektív-védelemről szólót, most azonban a negyedik kapott hangsúlyt: ha egy tagállam veszélyeztetve érzi területi épségét, biztonságát, akkor olyan protokollt indíthat, amelyre azonnali konzultációt rendel el a NATO, és most ezt kérték a balti országok.

– A NATO-ban is egyhangúan hoznak döntéseket?

– Alapvetően a NATO és az Unió ugyanúgy működik, csak konszenzussal lehet döntéseket hozni.

– Hollik István szerint, aki fegyvereket, katonákat küld Ukrajnába, az valójában a háború folytatását segíti. A NATO tagországok döntése után sem korrigált…

– Gondoljunk bele, ha Ukrajna nem kapna fegyverutánpótlást, Oroszország már rég elfoglalta volna ezeket a területeket. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, nem mehetek oda, mint magyar katona – az már beavatkozás –, de fegyvert küldeni minőségileg más.

– Minőségileg más, de beavatkozás.

– Nem véletlenül mondta az orosz kormány, hogy Magyarország is fölkerült a nem baráti államok közé. Minden európai uniós ország, amelyik megszavazta az EU-nak a fegyverszállításához szükséges forrásokat, felkerült az orosz listára, de ez túl sok mindent nem jelent még, az orosz szóvivő is azt mondta: egyelőre nem terveznek emiatt válaszlépéseket.

– Ezek szerint „belefér” a fegyverküldés?

– Ezek kétoldalú szállítások: Hollandia, az Egyesült Államok, Nagy Britannia eldöntötték, adnak fegyvert.

– Erről egy NATO tagország önállóan dönthet?

– Persze. A fegyverkereskedelem speciális terület. Ha vásárolunk német tankokat, és ezeket egy másik országba akarnánk küldeni, hogy ott harci cselekményekben vegyenek részt, ahhoz a német állam engedélye kell. Az élet kioltására alkalmas eszközöket nem szórhatjuk szét a világba kedvünk szerint, mert nemcsak ez a konfliktuszóna van, van terrorizmus is. Transzparensnek kell lennünk. Németország történelmi lépést tett, amikor fegyverek küldését engedélyezte. A II. világháború óta a német politika most tett először 180 fokos fordulatot, mert engedélyezte német fegyverek re-exportját, másrészt jelentős támogatást is adott, nagyjából a mostani költségvetés dupláját, amivel alapvetően átrendezte az európai biztonsági térképet.

– A napokban többször is megsértették Svédország légterét orosz gépek. A háború kitörésétől számítva igen rövid időn belül már azt jelezte Finnország és Svédország, hogy lehet, belépnének a NATO-ba.

– Svédország többször jelentett ilyet, de háborús helyzetben ezt sokkal komolyabban veszik. A két ország ugyanakkor a NATO-szempontból jobban felkészült, mint néhány létező NATO tagállam. Ha Svédország és Finnország csatlakozni akarna, az technikai, politikai kijelentés lenne, mivel jelenleg ezek semleges országok, a változás történelmi léptékű lenne. Amikor azt mondták: felvetődött a kérdés, azt mutatták vele, nemcsak katonai konfliktus van, de kommunikációs háború is.

– A háború és az invázió között mi a különbség? Egyszerű lovaglás a szavakon?

– Oroszországot agresszornak minősíteni fontos politikai állítás. A diplomáciában jelentősége van a jelzős szerkezetnek, a határozott és egyértelmű fogalmazásnak, ha az országok egy nyelvet beszélnek.

– És az ukrán elnökkel most egy nyelvet beszélnek?

– Úgy kell elképzelni, hogy az ukrán elnök elmondja, mire lenne Ukrajnának szüksége biztonsága megteremtése érdekében. Ezek nem hosszú telefonbeszélgetések, szemben Orbán Viktorral, akiről most sem tudjuk, hogy miről volt szó öt órán keresztül az orosz elnökkel, mert amit utána bejelentettek a sajtóban, ahhoz 45 perc is elég lett volna.

– Miről lehetett szó?

- Fogalmam sincs, ezért akartuk meghallgatni a miniszterelnököt a Külügyi Bizottságban, ahova eredetileg jó pár héttel ezelőtt hívtuk meg.

– Az ülésen elhangzottak 50 évig titkosak. Mit kezd a nép egy titkosított demokratikus kontrollal?

– Segíti a politikai álláspontom kialakulását, és innét a politikai társaimnak hinniük kell bennem, miközben a magyar nemzetbiztonsági törvény abban is kedvez kormánynak, hogy meghatározza, hogy a munkám elvégzéséhez milyen titkos adatokat ismerhetek meg. Hiába vagyok átvilágítva nemzetbiztonsági vizsgálattal, nem minden titokhoz férhetek hozzá, mint képviselő. 50 év titkosítás már komoly szint, sok évet kaphatok, ha fecsegek.

– Mennyire van veszélyben a kárpátukrajnai magyarság?

– 150 ezres közösségről beszélünk. Több mint százezren jöttek át, bár kétségtelenül most már kevesebb a magyar szó. Természetes és értelemszerű, hogy mentik az életüket, menekülnek a konfliktus elől. Most az a legnagyobb félelmem, hogy az ottani magyarság élete soha nem lesz olyan, mint előtte. Emellett hosszabb távon erős nemzeti öntudatot alakíthat ki az is, hogyan nyújtunk most nekik segítő kezet. Békeidőben erőteljesen nehezményezték az orosz provokációkat, amikor föl akarták robbantani az ottani magyar párt irodáját. Kijevben már elindult az a kommunikáció, hogy Orbán Viktor is felelős valamilyen formában ezért a háborúért és ez semmiféleképpen sem jó hír, leszámítva, ha április 3a után nem ő lesz a miniszterelnök.

– Az Ukrajnának felajánlott fegyverek most hol lehetnek?

– Lengyelország vállalt logisztikai szerepet, a szállítmányok oda érkeznek, onnét adják át. A legtöbb fegyver szerintem huszonnégy órán belül megérkezik. Putyin hamar elintézte, amit a NATO-tagállamok, vagy az EU nem tudott, és hihetetlen egységbe kovácsolta az ukránokat. Letörölte az asztalról a vitákat, hirtelen megoldódtak a problémák. Putyin elnök pont az ellenkezőjét érte el, mint amit akart, nem tudta megosztani a tagállamokat.

– Hogyan tekint a NATO Magyarországra, ami halált okozó fegyverek szállításához nem adott tranzitutat?

– A NATO-nak ehhez nincs köze. A döntés megszületett. Ebben Magyarország támogatta, mind az EU-t, mind pedig a NATO döntéseit. Magyarország ugyanakkor meghatározhatja, mit enged át.

– Tehát nagyobb jelentősége van az első döntésnek, mint a másodiknak.

– Természetesen. Nem tudom értelmezni a fideszes, hogy ki akarunk maradni a háborúból, amikor egy szomszédos országban háború van, százezres nagyságrendben jönnek menekültek, fegyverszállítást támogatunk. Magyarország az egyetlen Ukrajnával határos tagállam, ami nem fogadott be plusz NATO haderőt. Úgy fogalmazott a honvédelmi, meg a külügyminiszter, hogy a magyar katonák meg tudják védeni Magyarországot, majd pár nappal később Orbán Viktor úgy fogalmazott, Magyarország biztonságának védelmi garanciája a NATO. Ez a két állítás egymással ellentétes. A magyar kormány ezzel is a különállását mutatta. Aztán kiderült, mégis jönnek, valószínűleg Olaszországból. Erre rögtön azt mondta a kormány, hogy ez még egy korábbi katonapolitikai együttműködésből fakad. Ennek a párezer katonának szimbolikus jelentősége van. Ennyi emberrel nem lehet erősebb védelmet adni, de mutatja a politikai szándékot, hogy a NATO keleti szárnyát mindenféleképpen meg fogják erősíteni.

– A magyar kormány a megváltozott körülmények közepette is blokkolni kívánja a NATO és Ukrajna bizottsági üléseinek miniszteri szintű összehívását?

– Volt a kormánynak egy jóval korábbi döntése, ami a kisebbségi nyelvtörvényből fakadt. Az ukrán oktatási törvény csorbította a magyar kisebbség jogait. Abban mindenki egyetértett, hogy szerzett jogokat nem lehet elvenni, de nem tartom helyesnek, hogy Magyarország blokkolja a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű bizottsági üléseket – péntekre meghívtuk az ukrán külügyminisztert a NATO észak-atlanti tanács ülésére informális egyeztetésre -, a napi egyeztetést nehezíti. Háborús körülmények között ez elfogadhatatlan. A Kibervédelmi Kiválósági Központhoz való csatlakozást szintén blokkolta Magyarország. Remélem ezekben a kérdésekben a magyar kormány megváltoztatja az álláspontját, egyébként Orbán Viktor is rájött, hogy ezeket meg kell szavaznia, mert az ellenkezője politikai öngyilkosság lenne. Vergődik a magyar kormány. Recseg-ropog a rendszer. Újra kell hangolni a keleti nyitás politikáját - a mostani események tükrében visszatekintve -, mert az kudarcos politika volt. Orbán Viktor geopolitikai helyzetelemzése zátonyra futott. Sajnálatos, hogy ehhez a felismeréshez egy háborúra volt szükség.

– A külügyminiszter szerint épp úgy nincs jelentősége a Lavrovtól kapott kitüntetésének, mint annak, hogy Gyurcsány Ferenc a saját otthonában barátjaként fogadta anno Putyint.

– A kettőt azért nehéz összehasonlítani, mert akkor Putyin elnök nem indított háborút egy szuverén állammal szemben, nem lőttek halomra embereket. Legszívesebben azt mondanám Szijjártó Péternek, ha ennyire nincs jelentősége kitüntetésének, akár vissza is küldhetné.

– A Medián közvélemény-kutatása szerint kiugróan megváltozott a pártokhoz való viszonyulás a háború kitörése után. Sokkal nagyobb Fidesz fölényt mértek, mint amikor csak a belpolitika volt „háborús”.

– Központi jelentősége lesz annak, hogy milyen hatással lesz a háború Magyarországra, a határon túli magyarokra. Konfliktushelyzetben megrendül az emberek biztonságérzete, ilyenkor mindig a kormánynak van előnye, ő tud intézkedéseket hozni, tudja a szerepet eljátszani, hogy megvédjük az országot, a magyar emberek életét, biztonságát. Másik oldalról viszont az is figyelembeveendő, hogy az eddigi orbáni politika megbukott. Arra is érdemes odafigyelni a választópolgároknak, hogyan lavíroztuk bele magunkat ebbe a helyzetbe. És hogy Magyarországnak az a stratégiai szövetsége, amit megkötött Oroszországgal ideológiai szempontból, tehát nem csak gazdasági kérdésekben, hanem ideológiai és politikai szempontból, megbukott. Vége, és ebben Orbán Viktornak komoly felelőssége van. Tévedett, rosszul hangolta újra Magyarország politikáját. A választópolgároknak azt is mérlegelniük kell, hogy egy nyugodt európai, euroatlanti együttműködésben, egy jól együttműködő országot akarnak-e, vagy egy külön-utas, egy agresszorral összekacsintó politikát. Úgy látom, hogy a miniszterelnök nem tud szuverén módon dönteni, amikor Oroszországról van szó, és ez Magyarország hosszú távú nemzeti érdeke szempontjából életveszélyes.

– Kicsinyes belpolitikai kérdésekhez érkeztünk. Hadházy Ákos vetette fel Facebook oldalán, hogy Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke nem üldögélhetett volna egy padon Fuzik Zsolttal, akiről tudnia kellett „BKV-s ügyét”, majd oda jut: jót tenne az ellenzéki listának, ha Molnár és Horváth Csaba lemondanának listás helyeikről, és nem terhelnék ügyükkel az egész politikai közösséget.

– Látszik: a Fidesz minden hangszeren játszik, és látható módon a jogi eszközöket sem hanyagolja. Az úgynevezett Nokiás-doboz ügyre emlékeztetnék, amivel 2010-ben jöttek, hogy majd jól megbüntetnek, aztán félév alatt kiderült a választások után, hogy hamis tanúvallomásról volt szó. Kiderült, valamilyen érdektől, vagy kéréstől, vagy nyomástól vezérelve tettek tanúvallomást ellenem. Szerintem hiba, ha ilyenkor nem állunk ki egymásért.

– Az MSZP jobban is kiállhatott volna Horváth Csaba mellett…

– Nem olvastam a kiállást, most nem ezekkel a kérdésekkel foglalkozom. Az az alapállásom, amit a kollégáim mondtak, ők nem érintettek, semmi közük nincs hozzá, miközben a mentelmi jog erre az esetre nem vonatkozik. Tóth Csaba ráadásul egy hónap múlva nem lesz képviselő… erre kikérik a mentelmi jogát, pedig csak egy parlamenti ülésnap lesz. Politikai kampánytémává teszik a kérdést. Azt próbálják bebizonyítani, hogy Magyarországon mindenki lop, és innét ezt az érvet ki akarják venni az emberek gondolkodásából. Ne azért szavazzanak a Fidesszel szemben, mert a Fidesz tolvajbanda, mert hiszen mindenki más is az. Mivel nem volt ilyen korrupt kormánya Magyarországnak, a rendszerváltás óta, érthető a szándék, hogy ebből az irányból is támadják az ellenzéki szövetséget.

(Kiemelt képünk: Kiemelt kép: Mesterházy Attila a Mandiner által szervezett, Menczer Tamással tartott vitáján 2021. július 1-jén. Fotó: Merész Márton / 168.hu)