Mese a nokiás dobozról

– Politikailag érdekmotivált, előre megtervezett eljárás volt a Hagyó-ügy nyomozása. Ezt támasztja alá az ügyek időzítése, a nyomozó szervek munkájának iránya, hogy nem a tények feltárása, hanem a terhelő bizonyítékok begyűjtése volt a céljuk – mondja a 168 Órának Kádár András, Hagyó Miklós ügyvédje.

Védencét nemrég nem jogerősen csupán egyetlen vádpontban találták bűnösnek: hivatali visszaélés miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönt kapott. Tizenöt vádlottból kilencet ítélt a törvényszék pénzbüntetésre vagy felfüggesztett szabadságvesztésre, de azt, hogy a bűncselekményeket bűnszövetkezetben követték volna el, a bíróság nem találta bizonyítottnak.

Az ügyészség téves minősítés, törvénysértően enyhe büntetés miatt fellebbezett.

– Mi történik a magyar igazságszolgáltatásban? Hogy úszhatja meg a „korrupt szocialista politikus”? – állt ki Németh Szilárd Fidesz-alelnök, és vészjóslóan liberálisozott kicsit: bár a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.

A törvényszék védekezett, közleményt adott ki, ebben „az ügyészség nem bizonyította” vagy „nem tudta bizonyítani” kitétel vagy fél tucatszor szerepel.

– El a kezekkel a független bíróságtól! – reagáltak a szocialisták.
A Hagyó-ügy miatt a kormánypárt a bíróságokat, az ellenzék az ügyészséget ostorozza. A Fidesz az igazságügyi bizottságban vizsgálná a bíróságok ítélkezését, a szocialisták pedig ugyanezen testület ellenőrző albizottságában vennék górcső alá az ügyészség munkáját: vajon egyes ügyészek szakmai hibákat követtek el, vagy politikai megrendelést teljesítettek?

– Azt is megvizsgálnánk, hogy szükség van-e jogszabály-módosításra, hogy segítsük az ügyészek munkáját – mondta a 168 Órának az MSZP-s Bárándy Gergely. Németh Szilárd Fidesz-alelnök is erről beszélt, csak ő a bíróságokat érintő törvényeken farigcsálna.

Bárándy szerint nem a bíróságok és nem is a jogszabályok a felelősek azért, hogy a „Fidesz politikai megrendelését teljesítő ügyészek koncepciós perei sorra zátonyra futnak”. Az LMP pedig azt állítja, az Országgyűlésnek a fideszes ügyekben „elsüllyesztett feljelentésekkel” kellene foglalkoznia.
Borítékolható, hogy sem a bíróságok, sem az ügyészség munkáját vizsgáló testület ülése nem lesz határozatképes, hiszen nem valószínű, hogy az ellenérdekelt pártok egymás vizsgálódásait jelenlétükkel támogatnák.

Közben kiállt a kamerák elé Keresztes Imre főügyész is, hogy elmondja, semmilyen politikai nyomást nem érzékeltek munkájuk során. Azt a felvetést, hogy koncepciós lett volna az eljárás, értelmezhetetlennek tartja, mivel feljelentés alapján kezdték meg a nyomozást és bizonyítékokra épült a vád. A Hagyó-ügy ítéletét azért tartják törvénysértőnek, mert az szerintük lényegesen enyhébb, mint amit a tényállás indokolna. Ráadásul az ítélet más vagyonkezelőket nem rettenthet el hasonló bűncselekmények elkövetésétől. Azt a vádat, hogy kényszerítették volna a vádlottakat a vallomásra, visszautasítják, csak a védelem taktikájának tartják.

Kérdésünkre Keresztes elismerte, hogy az ügyészség követett el hibákat. „Voltak problémák a nyomozás és a vád előkészítése során” – mondta, de szerinte azokat az ügyész cseréjével, illetve nyomozati cselekményekkel korrigálták.

Darák Péter, a Kúria elnöke közleményében természetesen a bíróságokért állt ki: „A tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak.” Darák megjegyezte azt is, „a bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az Alaptörvény szellemével.” Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ennél enyhébben fogalmazott: nem lehet nyomást gyakorolni a bíróra, de fontos, hogy ítéleteiket megértsék az emberek.

Vajon hibázott-e az igazságszolgáltatás, vagy csupán a valóság állt távol egyesek reményeitől?

2010 januárjában Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának letartóztatásával kezdődött és a cég több vezetőjének előállításával folytatódott az ügy, ami később hozzájárult a baloldali kormány bukásához. Többeket letartóztattak vagy házi őrizetben tartottak. A nyomozók – az iratok szerint – többször megkérdezték az ügyben kihallgatott tanúktól és gyanúsítottaktól: tudnak-e valami terhelőt mondani Hagyó Miklósról? A volt főpolgármester-helyettes ellen ekkor még nem is indulhatott eljárás, mert védte a mentelmi joga. Az új parlament májusi alakuló ülése után szinte azonnal megjelentek a nyomozók Hagyónál, aki akkorra már formálisan sem volt országgyűlési képviselő.

Információink szerint Hagyó-ügyben a vádat végig a Legfőbb Ügyészség kontrollja alatt tartották. Úgy tudjuk, az ügyész fél tucatszor küldte el a vádiratot revízióra a feletteseinek. Homonnai János, aki megörökölte az ügyet, mindent bevetett: a vádbeszéd rekord ideig, négy napon át tartott.

Elődje, Kutron Katalin ellen – ő Hunvald György és Molnár Gyula szocialista expolgármesterek ügyében is képviselte a vádat – az ügyészség állítólagos mulasztások miatt fegyelmit indított. Az Origo.hu szerint a menesztő határozatot az ügyész megtámadta a munkaügyi bíróságon, s bár neki adtak igazat, már nem az ügyészségen dolgozik. A Magyar Idők pedig nemrég azt a meglepő hírt közölte, hogy Kutron Katalin ügyvédként ma az úgynevezett tábornokper egyik vádlottját védi. Abban az ügyben a vádirat szerint a szocialista kormányzás idején magas rangú katonatisztek vesztegetési hálózatot működtettek. A történet tíz éve húzódik, egyszer már felmentéssel zárult, ám ismét első fokon folytatódott tovább.

A Hagyó-ügy egyik vádpontja szerint a korábbi szocialista főpolgármester-helyettes utasítást adott Antal Attilának, a BKV volt vezérigazgatójának, hogy egy meghatározott céggel vizsgáltassa át a 4-es metró projektjét. A vádhatóság azt állította, ez az ő személyes érdeke volt, saját keretéből kellett volna fizetnie, a költséget mégis a BKV-ra hárították.

Kádár András ügyvéd szerint azért képtelenség a vád, mert a BKV beruházója, leendő tulajdonosa és üzemeltetője volt a projektnek. Az átvilágítás a cégnek is elemi érdeke volt. Ezt végül a bíróság is elismerte.

A másik vádpontban az elhíresült nokiás dobozos vesztegetést hozta fel az ügyészség. Balogh Zsolt, az Antal Attilát követő vezérigazgató azt állította, Hagyó őt presszionálta volna arra: ha nem ad át évi 15 millió forintot, akkor ellehetetleníti.

– Az ügyészség emblematikus vádja szerint ügyfelem 2009-ben egy Nokia-dobozban kapta volna ezt az összeget. A negyedrendű vádlott minden alkalommal másképpen adta elő, hogyan vette át az összeget egy személytől és miként adta azt át ügyfelemnek. A vallomás az állítólagos eseménytől időben távolodva egyre részletgazdagabb és terhelőbb lett Hagyó Miklósra. Pedig ez képtelenség – mondta az ügyvéd. Arra következtet, hogy a vallomások olyan szituációban születtek, amelyben Baloghnak tartania kellett attól, ha nem beszél, akkor ellene is kényszerintézkedést alkalmaznak.
Az állítólagos ügyészi nyomásgyakorlás egyébként több vallomásban is felmerült. Honnan jöhetett a nokiás doboz története? A 168 Órában 2009 szeptemberében arról írtunk, hogy a főpolgármester-helyetteshez Baloghnak többek szerint egy külön Nokia telefonja volt, amelyen két csipogás jelezte a főnök hívását. Cikkünkben már az ügy kirobbanása előtt fél évvel „nokiás Baloghként” szerepelt a vezérigazgató.

– A Központi Nyomozó Főügyészség az után nem nyomozott, hogyan szerezte meg Balogh a pénzt, amit továbbadott. Feltételezésem szerint ez vagy szakmai hiba volt, vagy attól tarthattak az ügyészek, hogy ezzel nem lesz igazolható a pénz átadása, s emiatt már vádat sem emelhetnek ügyfelem ellen. Lezárták a vizsgálatot, és a vádpont egyetlen vallomásra alapozva került a bíróság elé. Ezen is látszik, hogy nem a tények feltárása volt a nyomozó hatóság célja – mondta az ügyvéd.

2012 őszén, már a bírósági tárgyaláson, Balogh nem tartotta fenn a vallomását. Az ügyészség gyorsan lépett:
– Javában zajlott a bírósági tárgyalás, amikor az ügyészség ebben az ügyben gőzerővel kezdett nyomozni. Két és fél évig, amit csak lehetett, megtettek: újra meghallgattak személyeket, számlakivonatokat néztek át, okiratokat kértek be, megkeresték a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy a térfigyelő kamerák felvételein az adott napon a Falk Miksa utca sarkán látható-e a negyedrendű vádlott azzal a személlyel, akitől állítólag a pénzt kapta, de még külföldről is kértek adatokat. Hiába. Nem lett igazolható a vád, vagyis büntetőjogi szempontból nem létezett – állította az ügyvéd.

Bár a nokiás dobozos történet folytatódott a bíróságon, a törvényszék a vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette.

A szentendrei utastájékoztató rendszer ügyében viszont elmarasztalta a bíróság Hagyó Miklóst, mondván: visszaélt a befolyásával, elkövette a hűtlen kezelés bűntettét. Arra utasította Balogh Zsoltot, hogy a rendszer végleges üzembe helyezése előtt igazolja a teljesítést és fizettesse ki a munka egy részének ellenértékét.

– A rendszer már működött, de a próbaüzem még nem fejeződött be. A vád szerint ügyfelem ezzel vagyoni hátrányt okozott, de mi úgy látjuk, nem igazolható az, hogy ő olyasmire adott volna utasítást, amiről tudta, hogy nem használható – tette hozzá az ügyvéd.

A pernek nincs még vége: az ügyészség és a védő is fellebbezett.

Az ügy várhatóan a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik. A vádlottaknak ez nem jó ómen: nemrégiben ott súlyosbították a Hunvald György szocialista expolgármester elleni ítéletet két és fél év szabadságvesztésre.