Merkely Béla: 88 százalékban mégis van immunválasz azoknál, akiknek korábban negatív ellenanyagtesztjük volt

A Semmelweis Egyetem (SE) által elvégzett, ismételt antitesttesztek 88 százaléka lett határérték feletti az intézmény laboratóriumi vizsgálatán – nyilatkozta Merkely Béla az MTVA-nak. Az SE nagyszabású kutatásában 1195 olyan embernél vizsgálták meg az antitestszintet, akiknél korábbi laboreredmények nem mutattak ki ellenanyagot. A különösen érzékeny tesztek azonban így se találtak a csoport 12 százalékánál a koronavírus tüskefehérjéje ellen képződött antitestet – írta az MTI.

Az SE rektora ismertette: a pozitivitás a Szputnyik- és az AstraZeneca-vakcinával oltottaknál 100, illetve 97, a Pfizer- és Moderna-oltóanyagnál 97, illetve 94, a Sinopharmnál 84 százalékos volt. Hozzátette: a Sinopharmnál azoknak, akiknek korábban negatív tesztjük volt, 60 év alatt 93, míg a felett 82 százalékban lett pozitív az ismételt antitestvizsgálat eredménye.

Merkely azonban hozzátette, hogy az antitestszint mérésének a védettség kimutatásának céljából igazából nincs is értelme. Azt mondta: nagyon heterogén a különböző laborokban levett vérminták vizsgálatainak érzékenysége, és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) sem ajánlja ezt a módszert. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség több tényezőből áll: az antitestes immunitás mellett a sejtes immunitásból, a memóriasejtek jelenlétéből, amelyhez a nyálkahártya immunitása is hozzáadódik, ezért nehéz mérni. Ennek ellenére egyes kutatók továbbra is aggodalmukat fejezik a megfelelő antitestszint hiánya miatt. Így ebben a kérdésben nincs még szakmai konszenzus.

Merkely Béla a járvány negyedik hullámáról azt mondta, hogy elsősorban az a mintegy hárommillió ember veszélyeztetett, aki még az első oltásra sem jelentkezett, ráadásul köztük nagy számban vannak még mindig 60 év felettiek is. Kitért a harmadik oltás kérdésére is, amelynek esetleges szükségességéről szerdán dönt a kormány. A rektor véleménye szerint erre elsősorban a krónikus – például onkológiai, vérképzési betegségben szenvedő – vagy immunszupresszív kezelésben részesülő betegek esetén lenne szükség, de erről még szintén nincs egységes szakmai álláspont. Hozzátette azonban, hogy a harmadik oltás esetén ajánlatos lehet az első két vakcinától különböző hatásmechanizmusú oltóanyagot választani, mivel így azok szélesíthetik a védettség spektrumát. Leginkább az adenovírus- és az mRNS-vakcina kombinációját vizsgálták, az adenovírus-vakcináknál azonban az ugyanolyan harmadik oltás nem megoldás, hiszen a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti – tette hozzá.

(Kiemelt kép: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora védőfelszerelést vesz fel a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán, 2021. április 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)