Mennyire veszélyeztet minket a török helyzet?

2016. július 25., 11:31

Hat-e a törökországi puccs a magyar gazdaságra? – török érdekeltségű cégek hazánkban

Magyarországon közel 250 török tulajdonosi hátterű cég működik, 1500 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal és a Törökországba irányuló export árbevétele meghaladja a 30 Mrd Forintot. A puccs által beindított politikai és gazdasági folyamatok mindkét irányba változtathatnak hazánk és Törökország jelenlegi gazdasági kapcsolatain.

A törökországi események kapcsán a politikai, biztonságpolitikai és turisztikai hatások után lassan a gazdasági folyamatok is figyelmet kapnak. A Standard & Poor’s múlt hét szerdán jelentette be, hogy leminősíti Törökországot, mert a puccs politikai következményei – elemzésük szerint – negatívan befolyásolják a növekedést és a tőkebeáramlást. Magyarország Törökországgal való gazdasági kapcsolatai volumenüket tekintve nem különösen kiemelkedők, de a török piacban rejlő potenciál egyáltalán nem elhanyagolható.
A török tulajdonosi hátterű Magyarországon működő cégek száma a 250-et közelíti, és összesen több mint 1500 munkavállalót alkalmaznak. Nyereségük összességében közel 10 Mrd forint. A cégek több mint fele 5 évesnél fiatalabb, 30%-uk pedig már több mint 10 éve működik hazánkban – derül ki az OPTEN Kft. céginformációs adataiból.
„A törökországi export a Magyarországon bejegyzett cégek körében az utóbbi időben mind a cégek száma, mind az export volumenük tekintetében növekedett, így meghaladja a 30 milliárd forintot” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs igazgatója. A gazdasági kapcsolatok alakulásában változásokat hozhat a rendkívüli állapot bevezetése és a S&P leminősítése, mert ezek növelik Törökországban a kockázati felárat, csökkentik a befektetői bizalmat és a tőkebeáramlást.
Törökország, mint turisztikai desztináció vesztett – és minden bizonnyal tovább veszít vonzerejéből –, ugyanakkor ez nem feltétlenül hat jelentősen a külföldre irányuló hazai turizmus összesített volumenére, hiszen – bár a biztonságosnak tartott üdülőhelyek száma csökkent – az utazni vágyók számára még mindig bőven van miből válogatni.
Mint oly gyakran: ami problémákat vet fel egyik oldalon, lehetőségeket nyithat meg egy másikon. Különböző kockázati hajlandóságú befektetők különböző piacokat céloznak meg, így előfordulhat, hogy néhány befektetői csoport számára pont ez a változás irányítja rá a figyelmet a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére Törökországgal, míg mások esetleg kivonulóban vannak egy kockázatosabbá vált piacról. Persze az is érdekes lehet, hogy azon külföldi cégek, amelyek a közeljövőben terveztek beruházásokat Törökországban, módosítanak-e terveiken, esetleg választanak-e új célországot. Ezekből az átrendeződésekből általában a környező országok profitálhatnak, de globális értelemben szinte bármely ország, amely jól ismeri fel a lehetőségeket.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.