A prominens fideszesek arról beszélnek, hogy a gyerekeik migránsoznak

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Berlini Fal leomlásának 30., illetve Németország újraegyesítésének 29. évfordulója alkalmából rendezett programsorozata tegnap a „Humanitárius kötelesség – biztonsági kockázat? A társadalmi integráció esélyei Németországban 2015 előtt és után” címmel programmal folytatódott.

Az eset előadója az a Hans-Georg Maassen volt, aki tavaly szeptemberig vezette a német Alkotmányvédelmi Hivatalt, de leváltották, miután a chemnitzi gyilkosságok után meghazudtolta Angela Merkelt. A kancellár videofelvételekre hivatkozva nyilatkozta, hogy szélsőségesek vadásztak menekültekre a városban, Maassen ezzel szemben viszont kijelentette: ilyen esemény nem történt, a felvételek hamisítványok lehetnek.

Maassen a 444 beszámolója szerint szerint egyebek mellett kijelentette:

„Nehéz megítélni, hogy Európában jól, vagy rosszul kezelték-e a menekültválságot” – mondta, de véleménye szerint 2015-ben a menekültválság csúcsán hiányzott a poltikai szándék, hogy csökkentsék a Németországba érkezők számát. Hogy ez mégis megvalósult, Maassen szerint nem az EU-török megállapodásnak, sokkal inkább a balkáni útvonalon lévő országok, például

Magyarország kemény fellépésének köszönhető. 

Úgy véli, „látni kell, hogy milyen bűncselekményeket követnek el külföldiek, vagy migrációs háttérrel rendelkezők, nem zsebtolvajlásról van szó." 

Szerinte olyan stratégiára van szükség, ami nem csak arra ad választ, hogy hogyan kezeljük azt a pár hajót a Földközi-tengeren, hanem arra is, hogy mi legyen az útra készülő milliókkal. Egy embert felvenni, emberiességi kérdés, de milliókat befogadni komoly veszély.”

Az eseményen Balog Zoltán egykori emberi erőforrás-miniszter is felszólalt. Szerinte  nem elég jót tenni, meg kell vizsgálni a társadalmi következményeket is. Így kell hozzáállni a migrációhoz.

„A migránsok a felebarátaink, emberek, isten teremtményei, de a migráció rossz. Tönkre fogja tenni Európát.”

„Ha bajbajutottat látok, bőrszíntől, vallásától függetlenül segíteni kell rajta, de ettől eltér az állam kötelessége, mert annak az állampolgárai védelme kell legyen a prioritás. Mi, mint a kormány akkor úgy döntöttünk, hogy megőrizzük a társadalom homogenitását.

Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország ne viselkedhetne humánusan, sőt, azt számon is kell rajta kérni” – mondta az exminiszter.

Balog szerint illúzió, hogy mi magyarok egyedül képesek leszünk ellenállni a migrációnak, Németország nélkül nem megy. „Egy súlyos kérdést viszont látok, amire nem is tudom a jó választ: hogyan tudja a magyar kormány fenntartani a jogos veszélyérzetet anélkül, hogy ezeket az embereket ne mutassa be sértően, megalázóan. Ez egy vékony út" – tette hozzá.

Erre reagálva mesélte el Prőhle Gergely, az egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója azt a történetet, mikor gyereke egy rádióban hallott bűnügyi hírt egyszer úgy kommentált, hogy

„biztos a migráncsok voltak.”

Az összejövetelen a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Orbán Balázs is megosztotta tapasztalatait. Felidézte, hogy a Migrációkutató Intézet vezetőjeként Nigériában döbbent rá, hogy „micsoda különbségek vannak életek és életkörülmények közt. Emberi ésszel felfoghatatlan” – fogalmazott.