Döbbenetes: újabb melegrekord dőlt meg

Berobbant a klímaváltozás: újabb, ezúttal egy csaknem 70 éves melegrekord dőlt meg, és ez még csak az egyik baj.

2024. augusztus 15., 10:04

Szerző: 168.hu

Az előzetes adatok szerint kedd után szerdán is megdőlt a napi országos melegrekord: Baján 40,4 Celsius-fok volt délután – közölte a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán szerdán.

A korábbi rekord 39,7 fok volt, amit Ásotthalmon mértek, 1957-ben.

Nem csak a melegrekord dőlt meg: az egyik legszárazabb is volt a július

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott – írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között. A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.

A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.

Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.

Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.

Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.

Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.

Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.

Fájt az idei rekordmeleg? Ez még semmi, ami vár ránk...

Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik - közölte még augusztus elején a HungaroMet Zrt.

Az elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt. által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg júliust, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában.

Azt írták, a század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak, ami azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is - írták.

Hozzátették: a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítva - tehát ha mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051-2080-ra -, akkor a 2003 júliusát jellemző, 21,6 Celsius-fokos középhőmérsékletű július lesz majd átlagos.

Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak - írták. Megjegyezték: 2015 júliusa a harmadik legmelegebb volt 1901 óta a 23,2 Celsius-fokos középhőmérsékletével. Abban az évben júliusban országos átlagban 18 hőségnap volt, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot.

Az alfageneráció tehát - a 2010-ben vagy az után születtetek -, a felnőttkora középső szakaszát (45-65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között éli majd meg - olvasható az elemzésben.

Hozzátették: a század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete. Ez ugyan nem éri el az ideit, de az adott 30 év egyes éveit tekintve bőven előfordulhatnak majd olyan forró vagy akár még melegebb júliusok is, mint az idei volt. Tehát amit ma szélsőségesen magas hőmérsékletnek élünk meg, az a távoli jövőben inkább átlagosnak számít majd.

A klímamodell-szimulációk szerint a jövőben is előfordulhatnak hűvösebb - akár 20 Celsius-fok alatti középhőmérsékletű - júliusok, de a 2024-esnél jóval melegebbek is.

A 21. század vége felé haladva a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány középértéke egyre magasabb. A század második felét jellemző két harmincéves periódusban (2051-2080 és 2061-2090) a júliusok negyede a 2024-esnél melegebbnek ígérkezik. A század végén pedig a júliusok felére lehet igaz ez, így az idei július középhőmérsékletéhez hasonló értékek a 2071-2100 időszakra megszokottá válhatnak - olvasható a HungaroMet Zrt. elemzésében.

Így küzdene a klímaváltozás ellen a magyar állam

Az erdőtelepítés, a fásítás az egyik legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak kompenzálására - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonszárszón pénteken.

Tarpataki Tamás a Településfásítási program részeként a nagyközség Vízpart utcájában tartott faültetésen hangsúlyozta: a program közösségi tevékenységgé teszi a faültetést, eredményeként szebb, barátságosabb lesz az élettér, a klímavédelmi célokhoz pedig "akár egyetlen fa elültetésével is hozzá tudunk járulni". A helyettes államtitkár utalt rá, hogy az AM 2019-ben indította útjára az Országfásítási programot, amelyben támogatott módon már több mint 44 ezer hektár új erdőt telepítettek.

A 2020-ban startolt Településfásítási programban a 10 ezernél kisebb létszámú települések igényelhetnek 10-30 fát, e kezdeményezésnek köszönhetően 2 milliárd forint támogatásból 1500 településen 46 ezer sorfa elültetésére került sor az elmúlt három évben - tette hozzá.

Tarpataki Tamás kiemelte, hogy az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Településfásítási programra idén 550 millió forintot költenek, 10 ezer fát osztanak szét.

Az érdeklődés intenzitását mutatja, hogy egy nap alatt 543 település pályázott támogatásért - mondta, hozzátéve: a legaktívabb vármegye Somogy volt, 48 település pályázott sikerrel.

(Fotó: Nagy István agrárminiszter Facebook-oldala)