Megválasztották az Alkotmánybíróság elnökét és új tagjait
Sulyok Tamás leteszi az esküt
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az AB eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és egy nem szavazatot kapott. Az AB-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart.
Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét, és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak két nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és két nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt. Az új bírákat december 1-jével választották az AB tagjává, megbízatásuk 12 évre szól.
Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt.
Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes, 15 tagú az AB, amelynek létszáma tavasszal csökkent 11-re – ezzel még fenntartható volt a testület működőképessége –, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma.
Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila, az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az AB hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát.
Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az AB azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. A szocialisták puccsszerűnek minősítették a alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot. A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk.
(MTI)
