Megmond, előír, utasít, de tanszabadság morzsáit sem adja vissza az új NAT
Szülők kis csoportja verődött össze kedden az egyik budapesti általános iskola kapuja előtt: már becsöngettek, megkezdődött az első tanítási nap. A jórészt anyukákból álló gyülekezet azzal kapcsolatban tartott „röpgyűlést”, hogy a kormány meg akarja szüntetni a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tantárgyat, és helyettük összevont természetismeret-órát vezetnek majd be. A csoportosulás tagjait ez megdöbbentette, és arra jutottak, valójában szándékosan butítják le a gyerekeket, és a krónikus tanárhiányt akarják ekképpen orvosolni.
Ebben igazán az az érdekes, hogy az augusztus 31-én nyilvánosságra hozott NAT-tervezetből leginkább a természettudományos oktatás megreformálásáról szóló ajánlás söpört végig a nyilvánosságban. Már a hírre is összerándult az integrált, komplex természettudományos nevelést ellenzők népes táborának gyomra, pedig a NAT még csak terv, a komplex ismeretek tantárgyának átadásához szükséges pedagógusképzésről a kormány idáig semmit sem mondott. Mindenesetre úgy tűnik, óriási káosz és ismerethiány van az illetékesek fejében. Kásler Miklós, az oktatásért is felelős humánminiszter a IX. nemzeti tanévnyitón azt mondta, „a kormány az oktatás tárgyi feltételeit folyamatosan javítja, az idei tanévben 190 milliárd forinttal többet költ erre a célra, az oktatás tartalmát azonban a pedagógusok határozzák meg”. Úgy tűnik, Kásler nem itt élt az előző években, és nem tudja, hogy az a miniszterelnök, akinek most ő is dolgozik, megszüntette a tanszabadságot, az iskolai autonómia felszámolásával pedig lényegében tönkretette a pedagógusszakmát. A tananyagot ugyanis központilag határozták meg, ettől legfeljebb tíz százalékban lehet eltérni. Arról, hogy a pedagógusok a helyi igényeknek megfelelően, az egyes gyerekek személyre szóló fejlesztésének igényei szerint oktathassanak, szó sincs. Mindenesetre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten tartott kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: a NAT tervezete a jelenlegi formájában nem lép életbe, az vitaanyagnak tekinthető csupán.
– Marketingből ötös, tantervelméletből elégtelen – így jellemezte tavaly lapunknak Vass Vilmos tantervelméleti szakember azt a folyamatot, amelynek keretében Csépe Valéria biztosként nekiállt átdolgozni a NAT-ot. Egy évvel ezelőtt kezdődött el ez a munka, amelyet olyan hangzatos, a sajtóban népszerű interjúk kísértek, mint hogy – csak egy jellemző példa – korszerűsíteni kell a kötelező olvasmányok jegyzékét, és ha szükséges, Jókai helyett Harry Pottert is olvashassanak a gyerekek. Ennek kapcsán emlegette Vass Vilmos a marketinget. A 300 oldalas, most elkészült tervezet alapján is ezt a véleményt fogalmazta meg a szakember, hozzátéve: a marketinggel kapcsolatban fokozottan igaz a korábbi kijelentése.
– A dokumentum eklektikus, de nagy meglepetést nem okozott. A szerkesztési kritériumokkal kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy ahhoz képest, mennyi munka van benne, lehetne koherensebb a szöveg – mondta lapunknak.
A 312 oldal két részre oszlik, a bevezetőre és a konkrét tanulási területekhez kapcsolódó tantárgyak részletes eredménycéljaira. A bevezetőben számos olyan kifejezés olvasható, amely igen jól hangzik, mint az aktív tanulás, örömteli élmény, személyre szabott tanulás, egyéni tanulásutak biztosítása, differenciált oktatás, és még sorolhatnánk. Vagyis, így Vass Vilmos, a bevezető olvastán jól érzékelhető, hogy dolgoztak olyan szakemberek a NAT-on, akik nemzetközi konferenciákra járnak, és meg is jegyezték a tanácskozások legfontosabb kifejezéseit, panelmondatait. A bevezető után azonban eltűnik a progresszió az alaptanterv tervezetének részleteiben, és mint tudjuk, az ördög is a részletekben lakozik – mondja. Vass Vilmos arra mutat rá, hogy a bevezetőben felvetett differenciált tanítás, azaz a gyerekek személyre szabott fejlesztése a jelenlegi oktatási rendszerben, ahol nincs pedagógusszakmai autonómia, eleve nem lehetséges.
Mint ismert, a hetvenes években vált sok pedagógus számára nyilvánvalóvá, hogy a tanterv-utasításos rendszer nem ad teret a gyerekek eredményes oktatására, ezért egyre többen próbáltak a szocialista oktatásirányításra hatni, hogy az haladja meg az „egy törvény – egy tankönyv – egy tanterv” merev világát. Az 1985-ös oktatási törvény már megengedte a kísérletek indítását, egyedi megoldások bevezetését. A rendszerváltás után az 1993-as közoktatási törvény biztosította, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők a helyi körülményekre, az érintett tanulókra szabottan maguk válasszák meg azt, hogyan, mit és milyen eszközökkel tanítsanak. Ezt a szabadságot vonta vissza – nem részleteiben, hanem teljes egészében – a 2010-ben felálló új kormány. Vass Vilmos hangsúlyozza: ennek a szabadságnak a morzsáit sem adja vissza a Csépe Valéria-féle NAT.
– Ez a szöveg a kerettanterv műfajának felel meg – hangsúlyozza. – Megmondanak, előírnak benne mindent, se helyi pedagógiai innovációra, sem differenciált oktatásra nincs ez alapján lehetőségük az iskoláknak. Az a kompetenciafejlesztési szemlélet, ami a bevezetőben a szép megfogalmazások szintjén megjelenik, a tantárgyak kimeneti eredménycéljaiban már nincs benne. Ha ez alapján kell majd a kerettanterveket megírni, akkor az szabályozás lesz a négyzeten, és a helyi szintű, differenciált fejlesztést lehetetlenné teszi – mondja, utalva arra, hogy a merev, előíró jelleg eleve akadályoz mindenféle innovációt. Annak ellenére is igaz ez, hogy a dokumentum végén található „glosszáriumban” az olvasható: Csépe Valéria és csapata a jelenlegi, törvényben szereplőnél 10 százaléknál többet, 20 százalékos eltérést engedélyezne a kerettantervtől a helyi igényekre szabott helyi tanterveknek. Vagyis a NAT-tervezet készítői sem bíznak meg annyira a tantestületekben, hogy egy rövid, tömör NAT alapján a pedagógusok saját programokat fejlesszenek. Vass Vilmos emlékeztet arra, hogy ez a 20 százalékos eltérés a Pokorni Zoltán-féle egykori tartalmi szabályozásnak felel meg.
Szüdi János jogász, közoktatási szakértő szerint a NAT-nak nincs és nem is lehet oktatásszervezési feladata, mivel nem írhatja felül a köznevelési törvény rendelkezéseit. A köznevelési törvény szabályozza az intézményrendszer felépítését, feladatait. Meghatározza azt is, hogy az iskolai nevelő-oktató munka alapja a kerettanterv, amelytől 10 százalékban lehet eltérni. Törvényben rögzített a tanulói terhelés is, a heti óraszám.
– A hatályos NAT kormányrendelet, amely két részből áll. A rendeleti részből és annak mellékletéből, ami maga a NAT. A rendeleti rész szól a tanulók tanítási óráinak megszervezéséről. Ha ezekhez nem nyúlnak hozzá, akkor nincs szó semmilyen tanulói tehercsökkentésről, amelyet a Csépe-féle NAT célul tűzött ki – mondja Szüdi János, hozzátéve: a NAT egyébként sem az iskoláknak, hanem a kerettanterv-készítőknek szól. – A NAT felépítését és funkcióját a köznevelési törvény határozza meg. A törvény szól az iskolaszerkezetről, valamint az iskolatípusokról is. Amíg a törvényben nincs nulladik évfolyam, addig hiába van a NAT-tervezetben szó a nulladik iskolai előkészítő évről – ugyanis ezt is taglalja a Csépe-féle dokumentum. Az „érésben késést mutató” gyerekek a szöveg szerint hatéves koruk után nem maradnának óvodában, hanem úgynevezett „felkészítő” iskolai évfolyamon vennének részt, ami lehet a szegregáció melegágya. A helyi tanterv 20 százalékos eltérése is megfelel a korábbi tantervi utasítás szabályozásának, de ellentétes a mai törvényi szabályozással. Persze törvénytmódosítani lehet. A törvényalkotási program szerint szeptemberben benyújtják az oktatási törvények sokadik módosítását. Abból kiderül, oldják-e a jelenlegi rendszert, s ha igen, milyen irányban. Amit most olvashatunk, az nem jelent érdemi változtatást. Marad a tantervközpontú iskola, amelyben az a fontos, hogy a tanár leadja a tananyagot, amit az állam előír. Érdemi változást az jelentene, ha a NAT műveltségi területekben és fejlesztési célokban gondolkodna, a helyi tanterv elkészítését pedig rábízná az iskolára. Nem a tanulónak kell ugyanis igazodnia az iskolához, hanem az iskolának a tanulóhoz. – Volt már olyan NAT, amely megfelelt ezeknek a céloknak – emlékeztet.
A tervek szerint már a jövő szeptemberben induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás. A NAT tervezetét a 2,4 milliárd keretösszegű Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása című európai uniós projekt keretében készítette el Csépe Valéria. Nagyon drága munka volt tehát. Érdekessége még, hogy míg a sajátos nevelési igényű gyerekek problémájával részletesen foglalkozik, addig a magyar közoktatás legsúlyosabb problémájáról, a szegregációról és a magyar iskola hátránykompenzációs elégtelenségéről lényegében egyetlen szó sem esik benne.
Hiányoznak és öregszenek
Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt – derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A portál azt írja: a tanárhiány más területeken is észlelhető, hiszen a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia- vagy a fizikaszaktanári kar vészesen öregszik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek.
