Meglepő védőbeszéd: "A cigányok a pusztításra igencsak hajlamosak"

A bűncselekmény előzménye az volt, hogy a férfi autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de nem sérült meg. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel - részben társtettesként, részben felbujtóként - nyolc embert vádolnak. Az elsodort kislány bátyja az elsőrendű, apja a másodrendű, anyja az ötödrendű vádlott.

"Ha sok cigány van együtt, rendkívül bátrak"

Nincsenek bizonyítékok védenceik bűnösségére - hangoztatta az olaszliszkai emberölés büntetőperének pénteki tárgyalásán a negyed- és a hatodrendű vádlott védője a Borsod megyei bíróságon.

Ormay Gábor, a negyedrendű vádlott ügyvédje azt mondta: védence nem sokkal a tragédiát követően töltötte be 16. életévét, vagyis fiatalkorú volt a bűncselekmény időpontjában. A vádlott tagadja az ellene felhozott vádakat és a terhére rótt bűncselekményt, tárgyi bizonyítékok sem támasztják alá bűnösségét - közölte az ügyvéd.

Hozzátette: az eset "mindenképpen brutális", véleménye szerint tömeghisztéria alakult ki a cselekmény idején, akkor, a bántalmazásban - mint mondta - az elkövetők próbáltak "dicstelen szerephez" jutni.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: ő kimondja, amit más nem, "a cigány elkövetők az értelmetlen pusztításra igencsak hajlamosak, és ha sok cigány van együtt, rendkívül bátrak".

Védence azonban tagadja bűnösségét, ezért kéri a bíróságot, mentse fel a vádak alól, ha pedig mégis úgy ítéli meg, hogy a negyedrendű vádlott részt vett a cselekményben, büntetésként a törvényi minimumot szabja ki, amely büntetést egyébként már le is töltött.

Gadus Csaba, a hatodrendű vádlott védője beszédében kitért a védencével kapcsolatos vallomások ellentmondásaira. Többször idézte a sértett - Szögi Lajos - lányának vallomását, amely szerint a vádlottról úgy nyilatkozott, látta a helyszínen, de nem említette bántalmazóként.

Az ügyvéd fordulatként említett védence esetben más tanúvallomást is, illetve azt a titkos hanganyagot, amelyben az első- és a harmadrendű vádlott azt mondják, a hatodrendűt "be kell mártani".

Indoklása szerint ezek alapján a vádlottat fel kell mentenie a bíróságnak és szabadlábra kell helyezni. Másodlagos indítványa: ha védencét mégis bűnösnek találja a bíróság - a terhére rótt cselekmény alól akkor is fel kell menteni, és el kell határolni az emberölést a testi sértéstől. Semmiképpen nem állapítható meg, hogy a hatodrendű vádlott végig részese lett volna a bántalmazásnak - tette hozzá.

Megjegyezte: a tanúk vallomásaikban más elkövetőket is megneveznek, ellenük azonban semmiféle eljárás eddig nem indult.

Szerdán Miskolci László, a vád képviselője életfogytig tartó fegyházbüntetést kért a másodrendű vádlottra, az elsodort kislány apjára.

Az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlottakra határozott tartamú fegyházbüntetés kiszabását kérte, hozzátéve, hogy a törvényi maximum kiszabását javasolja, ami 15 év.

A negyed- és a nyolcadrendű vádlottaknál fiatalkorúak börtönében töltendő szabadságvesztést indítványozott.

"Megbánást egyáltalán nem mutattak"

A nyolc vádlott hét ügyvédjének védőbeszéde után a sértett jogi képviselője, Helmeczy László úgy fogalmazott: abban, aki először vesz részt a tárgyaláson, felmerülhet a kérdés, Szögi Lajos nem önmagát verte-e agyon, hiszen úgy néz ki, hogy a vádlottak nem csináltak semmit. Kitért a tanúk megfélemlítésére, s a vádlottaknak az eljárás során tanúsított magatartására, arra: megbánást egyáltalán nem mutattak - írta az MTI.

Hangsúlyozta, hogy a sértett gyermekei szeme láttára történt a bűncselekmény, ami maradandó kárt okozott a lelkükben. Hozzátette: Olaszliszka fogalommá vált azzal, hogy "itt a cigányok agyonvertek egy embert", de a vádlottak tette miatt vált fogalommá, nem etnikai hovatartozásuk miatt.

Helmeczy László szerint számos esetben történt időhúzás a bírósági eljárás során, és hivatkoztak arra is, hogy a vádlottak nem azért ülnek a vádlottak padján, mert bűnösek, hanem cigány származásuk miatt. Utalt arra: az egyik védőügyvéd védelemként emelte ki, hogy a cigányok heves vérmérsékletűek. Nincs a Btk-ban ilyen, "külön cigány személyekre ilyen paragrafus nincs: emberek vannak" - hangsúlyozta a sértett ügyvédje. Azt kérte a bíróságtól, hogy a törvény teljes szigorát alkalmazza az ítélet meghozatalakor.

A vádlottak valamennyien szóltak az utolsó szó jogán. Az elsőrendű vádlott - az elsodort kislány bátyja - bűnösnek vallotta magát. Váratlan fordulat volt a másodrendű vádlottnak - a kislány apjának - megnyilatkozása, hiszen a férfi eddig folyamatosan tagadta bűnösségét, ezért most elnézést kért még saját védőjétől is. Úgy fogalmazott, hogy két éve folyamatosan félrevezetett mindenkit, pedig bűnös, ezért bocsánatot kér.