Meglepő jó hír a magyar tanulókról
Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése, míg a matematika és a természettudományos ismeretek alkalmazásában átlagos vagy az alatti a magyar diákok teljesítménye a PISA nemzetközi tanulói vizsgálat 2009-es felmérése szerint. Halász Gábor oktatáskutató, egyetemi tanár a Megbeszéljükben elárulta: két alapvető oka van a kedvező eredményeknek.
A negyedik alkalommal végzett vizsgálat eredményei szerint jelenleg kevéssel a nemzetközi átlag feletti a magyar tanulók szövegértése. Az ezelőtti 3 felmérésen azonban korábban nem teljesítettek ezen a szinten a magyar diákok. A PISA-felmérésben Magyarországon mintegy 200 iskola 4600, 7-10. évfolyamos tanulója vett részt. A szövegértési kategóriában 494 pontot ért el Magyarország, ezzel a 13-22. helyet foglalta el. A folyamatos szövegek megértésében jobb eredményt produkáltak a magyar diákok, mint a nem folyamatos szövegeknél - számolt be a
Klubrádió. <br />A magyar tanulók átlageredménye a szövegértésben 12 ponttal nőtt az elmúlt évekhez képest. Ezzel utolérték például svéd, ír és francia, illetve lehagyták spanyol, osztrák, olasz és görög társaikat, együtt fejlődtek a német, portugál, lengyel és liechtensteini gyerekekkel. Tapasztalatok alapján leginkább a korábban gyengébb tanulók teljesítménye nőtt.
Halász Gábor oktatáskutató, egyetemi tanár szerint számítani lehetett arra, hogy megjelenik a magyar diákok képességjavulása a nemzetközi felmérésekben is. A szakember szerint ennek két oka van: egyrészt kiépült az elmúlt egy évtizedben egy olyan rendszer Magyarországon, amely lehetővé teszi minden tanulónak és iskolának a nyomon követését.
Ez az ún. országos kompetenciamérés (ami 2001 után jött létre), azt jelenti, hogy minden évfolyamon évek óta teszteket íratnak és ezeknek az eredményeit visszajuttatják az iskoláknak. Emellett az is beépült a szabályozásba, hogy ha egy iskola tartósan rossz eredményt mutat fel, akkor beavatkoznak.
A másik ok, hogy az iskolai kudarcok által a leginkább fenyegetett csoportok esetében fejlesztési programokat indítottak el. E két eszköznek a haszna már 2006-ban megmutatkozott: elsősorban a teljesítmény skála legalján lévőknél volt számottevő teljesítményjavulás - mondta Halász Gábor a műsorban.
Emellett az is ösztönzően hatott, hogy a bajban lévő intézmények fejlesztési forrásokhoz juthattak hozzá, és mivel mások is értesültek arról, hogyha az iskolafenntartó által működtetett intézmény teljesítménye romlott, ez javításra ösztönözte az adott iskolát. Míg a legalsó PISA teljesítményt nyújtó tanulók száma az unióban emelkedett, addig ez Magyarországon csökkent – mutatott rá a szakember. Az eredmények javulása nem feltétlenül az integrációnak, hanem kifejezetten a veszélyeztetett tanulói réteget célzó programoknak köszönhető - hangsúlyozta Halász Gábor.
Balázsi Ildikó a PISA-felmérések alapján elmondta: míg az OECD-országokban az utóbbi három évben 68-ról 63 százalékra csökkent az olvasási hajlandóság, addig Magyarországon ez a mutató 75 százalék, amely 2000 óta nem csökkent. A lányoknak jobb a szövegértése, mint a fiúké, de az utóbbiak jobbak matematikából, míg a természettudományos tárgyakból egyenlők a teljesítmények. A magyar tanulók átlagos szociális, gazdasági és kulturális háttere alacsonyabb, mint az OECD-átlag, eredményük azonban jobb, mint ez alapján várható lenne - írta a
Klubrádió honlapjaaz MTI-re hivatkozva.Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a nemzetközi átlag fölé emelkedés egyik magyarázata az lehet, hogy a pedagógus társadalom rájött arra, a szövegértés gondozásával nemcsak az alsó, hanem a felső tagozatban és a középiskolában is törődni kell - vélekedett. Közlése szerint a matematika és a természettudományos ismeretek alkalmazásában átlagos vagy az alatti a magyar diákok teljesítménye. Ez "nem örömteli", ezért e tárgyak tanítását új alapokra kell helyezni.Erről viszont nem a közoktatási törvény, hanem a nemzeti alaptanterv rendelkezik majd - fogalmazott.
A tudományos eszközöket használó nemzetközi felmérés ugyanakkor arra nem alkalmas, hogy kizárólag ebből vonjanak le következtetést az oktatási rendszerek hatékonyságát illetően - tette hozzá. Hoffmann Rózsa szerint a műveltségtartalmakat sem szabad a tanítás során háttérbe szorítani. Az oktatási államtitkár úgy vélte: a családok helyzetén kell javítani, e nélkül az oktatás eredményei látványosan nem változhatnak. A gyermekeket a családoknak olvasásra és beszélgetésre kell nevelniük - hangsúlyozta.