Megkezdődött az alkotmányozási vita

Időközben Szili Katalin is benyújtott egy törvényjavaslatot „A Magyar Köztársaság Alkotmánya” néven, ezt is a Fidesz-KDNP-s alkotmánnyal együtt tárgyalják. Lázár János sajtótájékoztatón jelentette be: előfordulhat, hogy a Szili-féle alkotmánytervezetből is beemelnek elemeket.

Török Gábor politikai elemző az alkotmányozás kapcsán azt fejtette ki a blogjában: nem helyes, hogy az ellenzék két pártja nem vesz részt az alkotmányozásban, az pedig – írja - különösen ártalmas lehet a hosszú távú stabilitás szempontjából, hogy nagy eséllyel csak kormánypárti képviselők szavazzák meg az alaptörvényt. Az elemző szerint nem a szöveg, hanem az alkotmány elfogadásának módja aggályos. Hozzáteszi: az új alaptörvény akkor is törvényes lesz, ha csak a kormánypárti képviselők szavazzák meg, de ez a folyamat „azzal a kockázattal jár, hogy csökkentheti az alkotmány elfogadottságát és veszélyeztetheti tartósságát.”

Kis János filozófus az Eötvös Károly Intézet alkotmányozásról szóló konferenciáján hasonlóan nyilatkozott: azt mondta, egy alkotmány csak akkor lehet demokratikus, ha „közösen elfogadott értékei mindenkinek lehetővé teszik, hogy azonosuljon vele”. A filozófust a stop.hu idézte. A portál tovább idézi a filozófust: „És ha majd létrejön az új baloldal és - a Fidesz előbb-utóbb, de egyszer bizonyosan bekövetkező szétesése után - az új jobboldal, akkor a szemben álló politikai oldalak legfontosabb feladata a demokratikus alkotmány alapelveiben, a pártatlan szabályokban való megegyezés lesz, hogy kialakuljanak végre azon keretek, melyek között a politikusok lefolytathatják demokratikus vitáikat a választók "lelkéért és szavazataiért"

A Klubrádió Mesterházy Attilát idézi, aki szerint pártalkotmány készül. Az Index pedig azt írja: Sólyom László szerint az alkotmányozáshoz kevés a kormánytöbbség. A volt köztársasági elnök – emlékeztet a hírportál – 17 éve, az Alkotmánybíróság elnökeként óva intette a kormányt, hogy ellenzék nélkül kezdjen alkotmányozni.

Közben Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: eddig 900 ezren küldték vissza az alkotmányra vonatkozó kérdőívet. Ebből az derül ki: a többség nem támogatja a gyermekek után járó szavazati jogot viszont nagy a támogatottsága annak, hogy az új alkotmány kimondja a nemzeti vagyon védelmét és az ország eladósodottságának mértékét.

Alkotmányozási vita - Túl az első napon

Ma kezdődött az új alkotmányról szóló javaslatok együttes vitája, jövő pénteken megnyitják a részletes vitát, majd április 18-án zárószavazást tartanak – ez a menetrendje az új alkotmány elfogadásának.

Az alaptörvényt mintegy 70 órában fogja tárgyalni a parlament, ebből keddre nyolcórás időkeretet osztottak be. Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az országgyűlés keddi ülésnapja. Balsai István nehezményezte, hogy az MSZP nem vesz részt az alkotmányozásban. Balsai utána Kövér László következett, aki közel fél órás beszédét azzal kezdte, hogy a történelmi alkotmány jogfolytonosságát vissza kell állítani. Bejelenését - "Az 1949-es alkotmány érvénytelen." - kormánypárti sorokban nagy taps fogadta. Kövér szerint ugyan nincs alkotmányozási kényszer, de lehetőség és szándék viszont van rá. Kövér után Szili Katalin ismertette saját alkotmánytervezetét, melyet a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslattal együtt fogja tárgyalja az országgyűlés. Szili szerint az alkotmányozásnak csak akkor van értelme, ha nemcsak szimbolikus dolgokat változtat meg megújítja az egész hatalmi szervezetet is.

A kormánypárt és a Jobbik padjai foghíjasok, az MSZP és az LMP teljesen távol maradt. A kormány tagjai közül jelen volt a miniszterelnök aki ceruzával jegyzetelgetett, valamint Navracsics Tibor és Hende Csaba. A képviselőcsoportok vezérszónokai 40 percet kaptak véleményük elmondására, a sort Lázár János kezdte. A Fidesz frakcióvezetője az ellenzéket bírálja távolmaradása miatt, azután kitér Magyarország nevére. Lázár elmondja, „arról, hogy Magyarországot hogy hívják, nem kívánunk vitát nyitni”. Szerinte ugyanis Magyarországot évszázadok óta Magyarországnak hívják, az államforma, a köztársaság értékrendünkből következik.

A Jobbik a rendelkezésre álló időkeretet három képviselője között osztja meg. Először Vona Gábor szólalt fel, és nem kevesebbet állított, mint hogy szerinte csak a Jobbiknak van felhatalmazása a parlamenti pártok közül alkotmányozásra. Zárásképp a kormánypárttól népszavazást kér. Vona után Balczó Zoltán és Gaudi-Nagy Tamás beszél néhány percet.

A délutánból még futja a hitvallás kérdésére is, Fejér Andor fideszes képviselő szerint az alaptörvény akár évszázadokra is meghatározhatja a magyar nép sorsát. Fehér szerint a nemzeti hitvallásban minden tisztességes ember megtalálhatja a felemelkedéshez szükséges alapértékeket. Az első vitanap utolsó felszólalója Szili Katalin volt és mivel más már nem jelentkezett felszólalásra, holnapra napolták a vitát. A negyven órás időkeretből körülbelül nyolc órát használtak eddig el.