Meghalt Grétsy László nyelvész – Nézze újra a legendás műsorait itt

A nyelvművelés elhivatott képviselője, a legendás televíziós személyiség, Grétsy László nyelvész professzor 91 éves volt. 

2024. január 22., 15:01

Szerző:

Grétsy László professzor az Anyanyelvápolók Szövetségének konferenciáján lett volna díszvendég hétfőn, ezen a rendezvényen jelentették be halálhírét.

Grétsy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar–történelem szakon, 1954-ben szerzett diplomát. Fokozatosan a nyelvtudomány felé fordult, 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének vezetője lett. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották.

1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, ügyvezető elnöke, elnöke, 2013-tól pedig tiszteletbeli elnöke lett.

Több szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőrnél, az Édes Anyanyelvünknél, az Élet és Tudománynál, valamint a Szabad Földnél.

Grétsy Lászlóról generációknak az Álljunk meg egy szóra televíziós műsor jut eszébe

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Az első tévés műsora 1960-ban indult, Családi félkör címmel, majd sorban következtek A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra, a Gyöngyök, végül, 2004-ig, az Anyanyelvi szószóló. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el. A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.

 

Munkásságát számos rangos kitüntetéssel ismerték el. 1976-ban a SZOT-díjat, 1982-ben a Kiváló népművelő díjat kapta meg. Legnagyobb elismerései a Magyar Örökség-díj, melyet 2007-ben és a Prima Primissima-díj, melyet 2012-ben kapott meg.

Nagyon sok terve volt még

2022-ben a Blikknek azt nyilatkozta, rengeteg munkája van és nagyszerűen telnek a napjai. Még abban az évben szerkesztőtársával, Kiss Gáborral együtt dolgozott a „Melyiket válasszam?” című nyelvművelő könyvecskén, amelyben azt mutatták be „sok-sok példával, hogy különböző esetekben és helyzetekben hogyan, milyen szempontokat figyelembe véve lehet két kínálkozó szó vagy kifejezés közül kiválasztani a jobbat, a megfelelőbbet”. Akkor az mondta, más önálló könyvet már nem tervez, de két lapba is küld még cikkeket, az Édes Anyanyelvünkbe és az Élet és Tudományba.

(KIemelt képünk: Grétsy László. Fotó: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN)

Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) jelenlegi főigazgatója nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát – közölte az Index információi szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Kulturális Tanács mai, keddi ülésén.