Megbízható bélyegzőpárna - Külföldi lapok Schmittről

A The Wall Street Journal amerikai napilap európai kiadása Orbán Viktor miniszterelnök számára politikai szempontból zavaró fejleménynek nevezte a lemondást, amely szerint Schmitt köztársasági elnökként törvények százait írta alá - beleértve az új alkotmányt. "Orbán hazai és külföldi bírálói szerint ezek a lépések aláássák a demokratikus fékeket és egyensúlyokat" - írta a WSJ. Az amerikai lap szerint egyelőre nem világos, hogy az új államfőjelölt kiválasztásakor Orbán túllép-e a "Fidesz-nagyágyúk" körén.
A Die Welt német konzervatív lap portrét közölt Schmitt Pálról Megbízható bélyegzőpárna címmel. A lap szerint a döntés a lemondásról "túl későn és nem teljesen szabad akaratból" történt. A "pártvazallus" Schmitt "megbízható bélyegzőpárnának bizonyult" az államfői tisztségben, mivel a lemondott köztársasági elnök "bármiféle megjegyzés és kérdés nélkül" írta alá a törvényeket.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap a címoldalán foglalkozott Schmitt lemondásával. A lap szerint a távozó államfő "az utolsó pillanatig ragaszkodott hivatalához", de a hétfői Fidesz-KDNP frakcióülés "megmutatta, hogy Schmitt nem tartható, mert az a kép, amelyet tükröz, káros nemcsak az akadémiai szféra számára, hanem a legmagasabb állami tisztség, a kormány és az ország számára is".

Guttenberg esetének magyar remake-je

A Financial Times Deutschland (FTD) üzleti lap Magyarország Guttenbergje lemond címmel közölt összeállítást. Az egyik szerző, Pal Daniel Renyi szerint Schmitt esete olyan, mintha a plágiumvád miatt lemondásra kényszerült volt német védelmi miniszter, "Karl-Theodor zu Guttenberg esetének magyar remake-je volna".

Der Standard című liberális napilap jegyzetében a nemrég szintén lemondani kényszerült Christian Wulff német államfőhöz hasonlította Schmittet abban, hogy "lojalitása és alkalmazkodóképessége miatt" támogatta őt a Fidesz. A kormány próbálkozása, hogy az egyetemre hárítsa a felelősséget, nem járt sikerrel, noha a rektornak "gyalogáldozatként" mennie kellett - tette hozzá a lap. A demokrácia szempontjából a Der Standard szerint a kérdés most az, hogy a magyar társadalom - ahogy a német - benyújtja-e igényét egy ilyen erős jelöltre.

A Le Figaro konzervatív francia lap szerint Schmitt Pál a nép nyomására mondott le államfői tisztségéről. Schmitt hetekig ragaszkodott székéhez, nem látott összefüggést "szégyentelenül plagizált" doktori disszertációja és államfői mandátuma között. Hétfőn "mea culpa" helyett a képviselők előtt kijelentette: tisztességes munkát végzett.

A magyar Borat

A Le Monde a Hírszerző kommentárját idézte, amelyben az internetes újság Schmitt Pált "a magyar Boratnak" nevezte, Sacha Baron Cohen filmjének komikus figurájához, egy kazah újságíróhoz hasonlítva a magyar államfőt, aki nyugatra érkezve "dezorientáltan tévelyeg". A lap felidézte, hogy elődjével, Sólyom László "konzervatív jogásszal" ellentétben - aki élt vétójogával, - Schmitt Pál megválasztásakor azt ígérte, hogy a "kormánypolitika motorja" lesz.

Schmitt Pál esetleges utódjáról közölt fejtegetést a Hospodárské Noviny cseh napilap. Martin Ehl úgy vélte, "tekintetbe véve Magyarország nem túl vidám helyzetét Európában, a miniszterelnöktől okos húzás lenne, ha egy párton kívüli és ráadásul nemzetközileg ismert nem politikus személyiséget választatna meg".

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív lap szerint a magyar államfő lemondása bizonyítja, hogy "Budapesten megfelelően működnek a demokrácia mechanizmusai". A lemondás a baloldali sajtó állításait is megkérdőjelezi, "mert ha Magyarország olyan állam lenne, amilyennek az európai lapok mutatják be, az elnöknek nem kellene lemondania". Az ellenzéki média szerepe a lemondatásban is a magyar sajtószabadságot bizonyítja, hiszen "a szabad sajtó vállalta szerepét és hatékonynak is bizonyult". A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap az elnök távozását az ellenzék első komoly győzelmeként könyvelte el.

Óva intenek közvetlen államfőválasztástól

Több oldalas összeállításban foglalkozik a magyar államfő lemondásával keddi számában a liberális Sme szlovák napilap. Egyik írásában úgy vélte, talán Schmitt Pál is hamarosan egy más hivatalban "jelenik meg", "túlélt már egy rendszert, túléli titulusának és funkciójának elveszítését is."

"Tudatos és időzített politikai támadásnak" valamint "mesterséges botránycsinálásnak" nevezte a Szabad Újság szlovákiai magyar hetilap egyik kommentárjában a magyar államfő lemondásához vezető történéseket.

Az erdélyi Krónika szerint "Schmitt utódjának kiválasztásakor nem árt odafigyelni, hogy olyan, köztiszteletben álló személyre essen a választás, akinek szerepét nem csupán annyiban határozzák meg, hogy kritikátlanul asszisztáljon a kormányoldal döntéseihez".

A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó szerint nagy dolog az államfő lemondása, mert a térségben emberemlékezet óta nem mondott le államfő a hatalomról, ugyanakkor - a romániai rossz tapasztalatokra hivatkozva - óva int attól, hogy Magyarországon is közvetlen államfőválasztást vezessenek be.

A kolozsvári Szabadságban: Ördög I. Béla úgy vélekedik, Schmitt Pál igazi sportolóalkat, aki megpróbált tartalmat adni a sportszerűségnek, a közösségi képviseletnek, valamint a haza és nemzet sokak szemében nevetségesen elavult fogalmának".

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszékben Sylvester Lajos úgy véli, Schmitt Pál plágium-ügye a kelet-európai posztkommunista országok erkölcsi örökségeként fogható fel.

Szignó az "elnyomó jellegű" médiatörvényen

A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyezte: elnöksége idején az egykori olimpiai vívó és sportfunkcionárius "ellenvetés nélkül" írt alá több mint 360 törvényt, amelyek részben a demokratikus intézmények Orbán által gyakorolt gyengítését szolgálták. Köztük volt a nemzetközileg vitatott, "elnyomó jellegű" médiatörvény - állította a lap, hozzátéve, Orbán ezért igyekezett őt még az egyetemi bizottság plágiumvádjai és a doktori cím megvonása után is kezdetben megtartani hivatalában. Az elmúlt napokban azonban a Fideszben is jelentős ellenállás bontakozott ki Schmitt maradása ellen - írta a FAZ.

A dpa német hírügynökség azt írta, az államfő az utolsó pillanatig harcolt az elnöki tisztség megtartásáért, a Fidesz parlamenti frakciója azonban végül "magára hagyta őt". "Még támogatója, az egyébként teljhatalmúnak tűnő, jobboldali konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor is vállrándítva tudomására hozta, hogy többet nem tud tenni érte" - olvasható a lapban, amely szerint az egykori olimpiai bajnok magyarázkodásával régóta elszigetelődött. A dpa szerint Schmitt "dicstelen" politikai bukása figyelmeztető jel Orbán Viktor számára: először kellett ugyanis valakit bukni hagynia, akinek egyetlen képessége az volt, hogy fenntartás nélkül szolgálta hatalmi politikai ambícióit.

A Reuters brit hírügynökség azt hangoztatta, Schmitt lemondása nem jelent kockázatot a kormány számára és gyors távozása előnyös lehet szövetségese, a konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor számára. A hírügynökség ennek kapcsán a Political Capital intézet elemzőjét, Krekó Pétert idézte, aki szerint a lemondással kapcsolatos döntés erősíti a kormány stabilitását, "Schmitt nagy politikai terhet jelentett a kormány és Fidesz számára".

"Fidesz-hű" elnökként emlékeznek majd rá

Az AFP francia hírügynökség úgy fogalmazott, a lemondással "az ellentmondásos Orbán egy hűséges szövetségese távozott hivatalából", megjegyezve, Schmitt Pál soha nem élvezett egyöntetű támogatást a Fideszben.

A BBC szerint Schmitt Pál mindaddig kitartott tisztségében, amíg úgy érezte, bírja a Fidesz támogatását. A BBC azt írta, Schmitt Pálra "Fidesz-hű" elnökként emlékeznek majd, nem úgy, mint független gondolkodású elődjére, Sólyom Lászlóra, aki számos törvényt visszaküldött a parlamentnek.

A Financial Times a londoni gazdasági napilap beszámolója szerint Schmitt Pál doktori címének megvonása "példátlan közös frontot" eredményezett, amelynek tagjai - beleértve "a szélsőjobboldali Jobbikot" - lemondásra szólították fel az államfőt.

A The Economist közép-kelet-európai blogrovata - Eastern Approaches - szerint Schmitt Pál lemondásával véget ért a 2006. őszi zavargások óta tapasztalt "legfigyelemreméltóbb magyarországi politikai dráma". A tekintélyes gazdasági-politikai hetilap kommentárja szerint nem biztos azonban, hogy Schmitt Pál problémái is véget értek, a volt államfő ugyanis tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amely már jelezte, betekintést fog kérni a plágiumügy dokumentumaiba, és mérlegeli, szükséges-e lépéseket tennie. A lap szerint Schmitt Pál azzal tehette a legnagyobb közszolgálatot, hogy megmutatta: még Magyarországon is vannak határai annak, hogy a közvélemény mit tűr el a politikusoktól.

Életre kelt a marionettbábu?

A The Wall Street Journal úgy fogalmazott: Schmitt Pál lemondott jórészt ceremoniális posztjáról, miután egy plágiumbotrány során megfosztották doktori címétől, "politikailag kínos helyzetbe hozva szoros szövetségesét, Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek vitatott programja elősegítésén dolgozott". A WSJ szerint "egyelőre nem világos, hogy Orbán az új jelölt kiválasztásakor túlnyúlik-e a Fidesz rendíthetetlenjeinek körén".

A Der Standardban, a vezető liberális osztrák napilapban Paul Lendvai publicista azt találgatta: "Vajon még kitalálójának, Orbán Viktornak a szándéka szerint való volt-e Schmitt támadó magatartása? Vagy életre kelt a marionettbábu?" Azt írta, a Schmitt körüli "tragikomédia" "meglepetésszerű, megfizethetetlen ajándék" a gyenge ellenzéknek; az államfő távozásában szerinte a döntő tényező a civil társadalom ereje és az értelmiségiek felháborodása lehetett.

A la Stampa olasz polgári újság szerint a magyar államfő "megszégyenítő vereséget" szenvedett. A tudósítás szerint az államfő annak a hatalmi rendszernek lett a "gyenge láncszeme", amelynek szálai Orbán Viktor kezében összpontosulnak. A lap megállapította: Schmitt Pálnak igazi sportemberhez méltóan egy adott pillanatban be kellett ismernie vereségét.

A liberális olasz la Repubblica úgy vélte: Schmitt Pál lemondása a "magyar nacionálkonzervatív" hatalom és az autokrata Orbán Viktor számára jelent presztízsveszteséget. Orbán számára azért jelent a lap szerint "megszégyenítő vereséget" az államfő leköszönése, mert a végsőkig óvta és védelmezte Schmitt Pált, miközben a miniszterelnök éppen azon fáradozik, hogy tető alá hozza a nehéz tárgyalásokat az Európai Unióval, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.

Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió úgy fogalmazott: a Schmitt Pál lemondásához vezető ellentétek Magyarország számára rendkívül kényes pillanatban robbantak ki, hiszen ez Kelet-Európa legeladósodottabb országa, amely eközben megoldani igyekszik elhúzódó vitáját az Európai Unióval.