Megalakult a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom, irodát nyit Marosvásárhelyen a Jobbik

FH

Megalakult a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportja által szervezett péntek esti Trianon-megemlékezésen, Budapesten. A Jobbik Szabadság téri rendezvényén Szegedi Csanád országgyűlési képviselő bejelentette: Marosvásárhelyen az első magyarországi pártként irodát nyit a Jobbik június 8-án.

Az első világháborút lezáró trianoni döntés 90. évfordulóján tartott parlamenti megemlékezést követő szentmise után vonultak jobbikos képviselők a szimpatizánsokkal a Szent István Bazilikából a Szabadság térre. A demonstráción a téren egykor állt Ereklyés Országzászló visszaállítását is követelték. A rendezvényen több ezer ember, köztük nagy számú terepruhás, egyenruhás fiatal vett részt.

Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és EP képviselője bejelentette, hogy hosszú ideje első magyarországi pártként irodát nyitnak a határon túl, Marosvásárhelyen. Az irodát június 8-án nyitják meg. Szegedi Csanád szerint egy éven belül irodát nyitnak a délvidéken, Zentán, vagy Szabadkán. Szavai szerint a Jobbik nem határokon átnyúló, hanem határok nélküli nemzet-egyesítést akar. Ezt a személyes kapcsolatok szorosabbra fűzésével, testvérvárosok kialakításával, iskolák közötti kapcsolatfelvétellel érnék el.

Vona Gábor, a párt elnöke beszédében a pénteki állami megemlékezésekről szólva azt mondta: hol az álmosság, hol a felháborodottság kerülgette az ünnepségek alatt. Szavai szerint azt várta, arról lesz szó, hogy minden megaláztatás ellenére talpra fog állni a nemzet, valójában azonban olyasmikről beszéltek a szónokok, amiknek nincs közük a megemlékezésekhez. Eredménynek nevezte viszont a kettős állampolgárságról, illetve a június 4-ét Trianon emléknappá nyilvánító törvényeket. Azonban ezeket is csak "fél úton járó" törvényeknek nevezte, szavai szerint a határon túliak szavazati jogának megadásáig és a Trianonnal kapcsolatos ismeretek kötelező oktatásáig nem dőlhet hátra a Jobbik.

Kiss Róbert - a betiltott Magyar Gárda Mozgalom egykori főkapitánya - bejelentette, hogy megalakítják a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalmat. Szavai szerint a mozgalom magánszemélyek közössége, meghatározott célokkal, működése nem rendszeres és nincsenek nyilvántartott tagjai. A mozgalom célja, hogy tegyen az ország jövőjéért, a nemzet szabadságáért. Ezt törvényes keretek között, úgynevezett alkotmányos ellenállással akarják elérni. Ez azt jelentené, hogy minden alkalommal, mikor úgy érzik, sérelem éri az országot, akkor spontán, bejelentést nem igénylő demonstrációkat szerveznek. A parlamenti képviselőknek beadványokat és panaszokat írnak.

Kiss Róbert szerint ha a kormány a nemzet ellen fordul, akkor tudnia kell, hogy nincs messze az idő, hogy "törvényesen kimondatik: eb ura fakó, Viktor nem miniszterelnökünk többé." A mozgalom "ott lesz a tereken" és "hangosan vagy némán demonstrál" akkor is, ha például külföldiek kezére adják a magyar földet, vagy ha a "hazaárulók nem nyerik el a részükre visszaállítani kívánt legszigorúbb büntetést", a halálbüntetést. A mozgalomban vallási, etnikai és más hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet. A rendezvényen közfelkiáltással megszavazták a mozgalom vezetőjének Kiss Róbertet.