Marx nevénél ugyancsak zavarba jöttek a magyarok
Dalos György szerint csúcsra ért a kommunista időkből származó utca- és intézménynevek átkeresztelésének kampánya, amikor Rétvári Bence a Corvinus Egyetemen lévő Marx-szobor eltávolítását követelte – írja a Neue Zürcher Zeitung.
A svájci lap elemzésében a Berlinben élő szerző hozzáteszi, hogy a nemzeti konzervatív erők 2010-es győzelme óta a múltért folytatott harc új dimenziót kapott: az egyik oldalon sok olyan műalkotás, emléktábla és utcanév lett, amely a háború előtti idők értékrendjét volt hivatott megtestesíteni. (Horthynak csak négy szobra van, a nagy nyertes Wass Albert – 34 emlékművel, utána a harcosan antiszemita Prohászka Ottokár jön.)
A kormány az Akadémia történészbizottságát bízta meg azzal, hogy segítsen a tanácstalan településeknek a nehéz névválasztásoknál. A testület láthatóan nehézségekbe ütközött azoknál, akik a német megszállás után a nemzet ügyéért haltak meg.
Marx nevénél ugyancsak érezhetően zavarba jöttek a szakemberek, így a minősítése a következő: „használható, de aggályos”. Vagyis a döntés a településekre marad.
Hogy Rétvári miért indított támadást a filozófus szobra ellen, arra az egyik lehetséges magyarázat, hogy még egyszer magasabb fokozatba akarta kapcsolni a kormány részéről a jelképek ellen vívott antikommunista háborút. A túlteljesítő gesztus azonban még a saját táborában sem váltott ki semmiféle visszhangot. Ezért a szobor maradhatott a Közgáz aulájában.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
