Már megvannak a következő fél év nagy ügyei

A Policy Agenda emlékeztet: 2010 óta félévente átlagosan 44 törvényt terveztek elfogadtatni az Országgyűléssel, azaz az elkövetkező hónapok várhatóan intenzívebbek lesznek, mint az átlag. A jogalkotási terv, illetve a korábban nyilvánosságra került kormányzati háttéranyagok, információk alapján öt ügy lesz leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában.

Civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozati kötelezettsége

Ezt már 2015 tavaszán felvetették, és ennek kapcsán a kormány határozatban írta elő feladatként, hogy „a civil szervezetek átlátható működésének érdekében vizsgálni kell az ezen szervezetek működését meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, ezzel összefüggésben a nemzetközi szinten működőképes megoldások alkalmazásának, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit”.

Ennek a határideje 2015. szeptember 30. volt, amelyet nem teljesített az emberi erőforrások minisztere. A mostani jogalkotási tervbe ismét bekerült ez a feladat. Ez biztosan komoly politikai viharokat vált ki és alkalmat teremt a kormánypártok számára a civil szervezetek elleni politikai fellépésre az elemzőcég szerint.

A 2018-as költségvetés és az azt megalapozó törvények

A 2016. évhez hasonlóan a kormány idén is a tavaszi ülésszak alatt akarja elfogadtatni a következő év költségvetését. A Policy Agenda szerint választási költségvetés lesz abból a szempontból, hogy a kabinet igyekszik jóléti intézkedésekkel „kedveskedni” a választóknak. Ugyanakkor nem várható, hogy a kormány ki akarja teríteni az összes politikai ütőkártyáját már az első fél évben. Ennyi idő alatt ugyanis még az sem látszik majd, hogy a béremelési hullám hatására mekkora bevételek lesznek, azaz mivel lehet tervezni a 2018-as évet. Ezért inkább az a valószínű, hogy – ha nem is pótköltségvetést, de a tavalyi évi forgatókönyvhöz hasonlóan – idén ősszel is lesznek olyan intézkedések, amelyek érintik a költségvetés kiadási oldalát.

Egyes adótörvények módosítása

A költségvetéshez kapcsolódóan tavasszal benyújtják a 2018. évet érintő adótörvények módosítását is. A nemzetgazdasági miniszter ismét felvetette a személyi jövedelemadó csökkentését, amelyhez véleménye szerint egy tartós növekedési pálya kell, három százalék felett növekvő GDP-vel. Azonban itt is, ahogy a költségvetésnél is kérdéses az, hogy ezt a döntést tavasszal meghozza-e a kormány, vagy vár még.

Családtámogatási tárgyú törvények módosítása

A kormány tervei között szerepel a családok pénzbeli támogatásával, valamint a gyermekes családokat segítő juttatásokkal, kedvezményekkel összefüggő szabályok megváltoztatása.

A PISA-jelentés utáni közoktatási döntések

A top ügyek között várja az elemzőcég a „közoktatási rendszert érintő módosításokat”, bár a jogalkotási tervben nem szerepel semmi ezzel kapcsolatban. A miniszterelnök jelezte, hogy a kormány foglalkozni fog januárban a kérdéssel. Az a kérdés, hogy a tiltakozó szakszervezetek, civilek milyen lépést tudnak kikényszeríteni a kormányból, aki nyilvánvalóan nem akar az eddigi irányon nagyon változtatni.

A legnehezebb jogalkotási munkára az elkövetkező fél évben a minisztériumok között a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium számíthat. Van két tárca azonban, amelyik ezen a területen nem veszi ki a kormányzati munkából a részét. Ez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Honvédelmi Minisztérium – írja a Policy Agenda.